Elemzői vélemények: Magyarország iskolát teremtett

Kiszelly Zoltán politológus szerint előbb-utóbb az uniós országok sok olyan megoldást át fognak venni, amelyet mi próbáltunk meg.
Magas István közgazdász és Kiszelly Zoltán politológus a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában beszélt.
A Széll Kálmán Terv 2 kapcsán Magas elmondta, úgy gondolja, az uniónak tetszeni fog, hogy a kormány az új, technikailag jól beszedhető és tartósnak ítélhető adókkal a fogyasztást terheli.
Kiszelly véleménye szerint is helyes a kormány adópolitikája. A politológus szerint nem vezetett eredményre az elmúlt húsz évben, hogy azokat sújtották a magas adókkal, akik dolgoznak, mert ez megdrágítja a munkaerőt. Ehelyett most a kormány tízmillió ember fogyasztására teszi rá az adókat, így az emberek jobban tudják alakítani a stratégiájukat. Orbán Viktor politikája a tehermegosztásról szól.
A politológus úgy fogalmazott, Magyarország már most iskolát teremtett, s előbb-utóbb az uniós országok sok olyan megoldást át fognak venni, amelyet mi próbáltunk meg. Valaminek a kezdetén vagyunk – mondta –, elkezdtünk jó irányba állni. Ez nem azt jelenti, hogy holnap úgy fogunk élni, mint a svédek, de megvan az esélyünk arra, hogy egyszer majd úgy éljünk, mint a svédek, tette hozzá a politológus.
Magas István közgazdász elmondta, több területen régóta halmozódnak feszültségek Európában: a pénzügyi fronton immár negyedik éve, a munkaerőpiacon pedig közel egy évtizede. Hollande franciaországi választási győzelme azonban azt mutatja, hogy egy új szemlélet van kialakulóban, a fiatalság nagy erőkkel és nagy létszámban szavazott. Hangsúlyozta, az Európai Uniónak új perspektívát kell kínálnia a fiatal generáció számára a munkahelyfronton, s egy Nobel-díjas tudóst idézve rámutatott, a recesszió alatt a megszorítások nagyobb bajt okozhatnak, ha azokat túlfeszítjük.
Kiszelly Zoltán politológus véleménye szerint Görögország válsága önmagában még nem rántja magával az eurót, de a görögök elindíthatnak egy olyan folyamatot, amely az eurózónát komoly kihívások elé állíthatja. Az eurózóna országai Görögország elszigetelésével próbálkoznak, s abban reménykednek, hogy ezáltal Olaszország, Spanyolország, Írország vagy Portugália megúszhatják a válságot. Kiszelly Zoltán szerint ez nem működőképes, a görög válság tovább fog gyűrűzni, felgyorsíthatja az eurózóna kettészakadását, de az euró nem fog megszűnni és elértéktelenedni.
Kiszelly úgy fogalmazott, az euró válsága a politika harca a gazdasággal abból a szempontból, hogy melyiknek legyen fölénye, másrészt pedig a nettó fizető és haszonélvező országok harca. Előbbiek mindeddig finanszírozták a szegényebb uniós tagországokat, és cserébe megkapták a piacaikat. Most azonban olyan kérdések kerülnek előtérbe, hogy kinél maradjon a helyben megtermelt pénz nagyobb része, vagyis a politika próbálja visszahódítani a mozgásterét a gazdaságtól.
(Kossuth Rádió, Vasárnapi újság)