Zuroff: Nem érdekelnek magyar történészek kommentárjai

A Simon Wiesenthal Központ vezetőjének nincs kétsége Csatáry bűnössége felől. Efraim Zuroff (a képen) a Kossuth Rádiónak nyilatkozott.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség a héten gyanúsítottként kihallgatta és őrizetbe vette a kassai gettó egykori rendőrparancsnokát. A nyomozás a nácivadász Simon Wiesenthal Központ feljelentése alapján indult. A központ vezetője, Efraim Zuroff azt mondja: folyamatosan tájékoztatta, adatokkal látta el a magyar hatóságokat, és szemtanúk vallomásai alapján állítja, nem indokolatlanul szerepel az általuk nyilvántartott legkeresettebb bűnösök listájának első helyén az idős férfi. Zuroff a Kossuth rádiónak adott interjúban elmondta, szervezetük fordítva dolgozik, mint a rendőrség, amely a bűncselekményből indul ki, és annak alapján igyekszik megtalálni a tettest. A központnak nincs kapacitása arra, hogy minden elkövetőt megtaláljon, ehelyett beküldött információk alapján indulnak el olyan emberek után, akikről egyesek azt gondolják, háborús bűnösök lehetnek. Ehhez gyakran pénzjutalmat is felajánlanak.
A Csatáry-ügy kapcsán Zuroff kijelentette: semmi kétségük afelől, hogy Csatáry magas rangú rendőrtiszt volt Kassán a második világháborúban, amikor onnan 15 ezer 700 zsidót deportáltak auschwitzi haláltáborokba. Ő volt a két gettó egyikének parancsnoka, majd a kettő egyesítése után magas rangú vezetője, és szerepe volt a transzportok megszervezésében is. A magyar hatóságokkal kapcsolatos viszonyáról szólva Zuroff azt mondta, ő adta át a budapesti ügyészségnek az üggyel kapcsolatos információkat - Csatáry címét, az általa elkövetett bűnök listáját - még tavaly szeptember 21-én. Azóta több kiegészítő e-mailt küldött lehetséges szemtanúk nevével, idén július 9-én pedig személyesen juttatott el új információkat. Legutoljára akkor járt a vádhatóságon, és rákérdezett, miért nem vonták még be hivatalosan Csatáry útlevelét, amire a válasz az volt, hogy az idős férfi hivatalosan még nem gyanúsított. Zuroff nem akart jóslásokba bocsátkozni arról, lesz-e tárgyalás, meddig tart és milyen eredményekkel zárul, de hangsúlyozta: Csatáry kora miatt gyorsan kell cselekedni.
Azokra a magyar történészi reagálásokra, hogy a Wiesenthal központ információi nem minden esetben voltak megalapozottak, úgy reagált: nem érdeklik magyar történészek kommentárjai forrásaik megbízhatóságáról. Cáfolta Szakály Sándor történész dokumentumokra hivatkozó megállapítását, hogy Csatáry Kecskeméten szolgált 1941-ben. Mint mondta, szavahihető kassai túlélők állítják, hogy Csatáry Kassán volt abban az időben. "Ha találnak olyan személyt, aki ennek az ellenkezőjét bebizonyítja, akkor elfogadom, bocsánatot kérek, és elismerem, hogy hibáztam" – tette hozzá Zuroff, aki kifejtette, szerinte a Csatáry-ügy elsősorban magyar ügy, hiszen Kassa magyar uralom alatt állt 1938-tól, akkor is, amikor a bűncselekményeket elkövették. Az előttük álló feladatokról szólva azt mondta, a központ nem elsősorban nácivadász szervezet, fő tevékenysége az antiszemitizmus elleni harc, az Izrael Állam elleni legitimációs támadások elhárítása.
A műsorban megszólalt Szakály Sándor történész is. Elmondta, nagyon nehéz 70 év távlatából a tanúkat és a vádlottakat szembesíteni, de ez a népbíróságon, '45-'46-ban sem volt az. Hozzátette: önmagában egy-egy akkori ítélet nem bizonyíték, ráadásul ez esetben a vádlott távollétében folyt a tárgyalás, ami megkérdőjelezheti az igazságszolgáltatás pártatlanságát. A történész hangsúlyozta: a korabeli hivatalos rendőrségi zsebkönyv állítása szerint 1941-ben Csatáry László rendőrfogalmazó gyakornok volt Kecskeméten. Ez persze nem zárja ki, hogy 1944 májusában a kassai téglagyári internálótábor parancsnoka volt – tette hozzá a szakember, aki úgy látja, a Csatáry-ügy kapcsán most megszólalók nagy része nagyon nagy tájékozatlanságról, felületességről tesz tanúbizonyságot, a kérdés megközelítése alapvetően érzelmi, nem pedig tudományos.
(MR/180 perc)