Martonyi: Történelmi kutatásnak kell feltárnia Horthy hibáit

A külügyminiszter szerint a kormánynak nem áll szándékában Horthy Miklós rehabilitálása.
Ehhez sem a szándék, sem az alap nincs meg; megfelelő történeti kutatásnak kell megmutatnia, milyen helyes vagy helytelen lépéseket tett, illetve milyen hibákat követett el a kormányzó. A külügyminiszter az Amerikai Zsidó Bizottságnak írt levelében, amely szerdán jutott az MTI birtokába, azt is hangsúlyozta, hogy a magyarok feltétel nélkül elkötelezettek a kisebbségek védelme mellett, a gyűlölet-bűncselekmények törvényi szabályozása a világon az egyik legszigorúbb, és a Velencei Bizottság nemrégiben állapította meg, hogy a kisebbségek jogairól rendelkező magyar jogszabály a lehető legteljesebb védelmet nyújtja, amelyet a nemzetközi szerződések előirányoznak.
Ezt az elkötelezettséget az is indokolja, hogy több mint kétmillió magyar él a szomszédos országokban, és tőlük a 20. század nagyobb részében megtagadták az alapvető jogokat - emlékeztetett. A Népszabadság hétfői számában számolt be arról, hogy az Amerikai Zsidó Bizottság, a B'nai B'rith zsidó szervezet és az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának Felsőfokú Holokausztkutató Központja korábban levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, kifogásolva a magyarországi Horthy-emlékműveket.
A levélre Martonyi János július 18-án válaszolt. Megfogalmazása szerint a kisebbségek védelme a holokauszt tanulságai miatt is fontos minden magyar demokratikus erőnek. A szabadságszerető emberek, akik világszerte az elnyomás ellen küzdenek, számíthatnak a magyarok támogatására - hangsúlyozta. A Horthy-emlékművekkel kapcsolatban kiemelte, az egykori kormányzó megítéléséről ma sincs konszenzus. Az igazán alapos kutatások és a nyilvános viták Magyarország 20. századi történelméről csak a rendszerváltozás után indulhattak meg, ezért nem meglepő, hogy máig nincs egyetértés a történelmi személyiségekről - mutatott rá.
A külügyminiszter mindazonáltal hangsúlyozta: a kormánynak nem áll szándékában Horthy Miklós rehabilitálása. Kifejtette, azokban az országokban, amelyek nem tartoztak a szovjet blokkba, már évtizedekkel korábban elkezdődhettek a viták saját történelmükről, ettől függetlenül a diszkrimináció és a rasszizmus minden formája elleni harcnak minden országban egyaránt fontosnak kell lennie. Martonyi János szerint a kormány "történelmi küldetése" a szélsőjobboldali mozgalmak megerősödésének megakadályozása, ami óriási feladat. "A szélsőségesek a közös ellenségeink" - emelte ki. Hozzátette: minden olyan állítás, amely szerint a kormány elnézi a szélsőjobboldali pártok akcióit vagy valamilyen módon rehabilitálni akarja a vitatott történelmi alakokat, hamis, sőt rosszindulatú.
A kormány minden alkotmányos és törvényi eszközt igénybe vesz a szélsőségek elleni harchoz. Ez hosszadalmas folyamat, de az első eredmények már láthatók: a Magyar Gárda eltűnt az utcákról - közölte. Megjegyezte, a kormány rendszeresen egyeztet a kisebbségekkel.
Paul Shapiro, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma Felsőfokú Holokausztkutató Központjának igazgatója a Népszabadságnak kijelentette, levelükben azt kérték, hogy a kormány állítsa le a Horthy-emlékmű-avatásokat, ezzel kapcsolatban konkrét lépésekre várnak. A már felavatott emlékműveket el kell távolítani - jelentette ki.
Hozzáfűzte, a kormánynak lehetősége lenne stabil parlamenti többségére építve törvényt elfogadtatni arról, hogy "a holokauszt időszaka gyilkosainak ne állíthassanak emlékművet".
Véleménye szerint a külügyminiszter válaszlevelének legaggasztóbb, egyben legreménykeltőbb része az, ahol Horthy Miklós ellentmondásos megítélésére utal. Ha ez valóban így van, akkor egy nemzetközi történészbizottságnak kellene megvizsgálnia a magyar holokauszt történetét - javasolta.
Az egykori kormányzóról azt mondta, a náci Németország szövetségesévé tette Magyarországot, hogy területeket szerezzen vissza a szomszédos államoktól. Szerepet játszott Európa destabilizálásában, zsidók lemészárlásában 1941-1942-ben, még jóval Magyarország náci megszállását megelőzően - közölte. (MTI)