A műszaki értelmiségnek egyre inkább kulcsszerepe van az ország felemelkedésében, és ez a szerep erősödni fog a jövőben - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a magyar műszaki értelmiség napja alkalmából rendezett ünnepi konferencián szerdán a győri Széchenyi István Egyetemen.

"A magyar gazdaság számára a szaktudás, kiemelten a műszaki szaktudás az az erőforrás, amelynek segítségével meg tudjuk valósítani Magyarország újraiparosítását" - fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor rámutatott: a kormány azon dolgozik, hogy megteremtse a munkaalapú gazdaság teljes feltételrendszerét. Szavai szerint a gazdasági átalakításnak jó részén már túlvan az ország, a magyar módszereket és eredményeket a külvilág is egyre inkább elismeri. Az a cél, hogy Magyarország Európa kiemelt termelési központjává váljon, és ezen belül az európai autóipar egyik meghatározó centruma legyen.
Magyarország Németország és Csehország után a harmadik legerősebb ország Európában abból a szempontból, hogy az ipari termelés milyen mértékben járul hozzá a teljes nemzeti össztermékhez - utalt a statisztikákra a miniszterelnök.
Az ipar és az egyetemi világ közötti együttműködés fontosságáról szólva kiemelte a győri Széchenyi István Egyetem és a győri Audi között működő szoros szakmai kapcsolatot. Győrben úgy alakították át az egyetemi képzést, hogy ma már az Audiban dolgozó 1331 mérnök közül 539 a győri universitason végzett - hangsúlyozta, hozzátéve, az egész magyar egyetemi világra érvényesen, hogy "fogadóképes, minőségelvű, hatékony és a korábbi hibákat elkerülni képes" egyetemi szerkezetre van szükség. A műszaki szakemberek az árvízi védekezésben is bizonyították, hogy tudásuk nélkülözhetetlen - húzta alá a miniszterelnök.
"Ma Magyarország győzelemre áll az árvíz elleni küzdelemben, s ez a magyar mérnöki tudás győzelme is" - fogalmazott.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke köszöntőjében a kutatás, fejlesztés és az innovációs tevékenység fontosságáról szólva hangsúlyozta: a legtehetségesebb kutatók külföldön szerezhessenek tapasztalatokat, majd hazajőve Magyarországon kamatoztassák tudásukat. A K+F+I tevékenység intézményrendszere az Akadémia elnöke szerint változtatásra szorul, hatékonyabbá kell tenni. Ez a munka megkezdődött, és folytatni kell - mondta. A finanszírozást "hozzá lehet tenni", ha van ember és megfelelő intézményrendszer - hangsúlyozta. Az egyetem oktatóit arra kérte, hogy folyamatosan megújuló szaktudást és természettudományos, műszaki műveltséget közvetítsenek a hallgatók felé.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kifejtette: az autóipar jövője a kutatás, a fejlesztés és az innováció sikerén múlik. A változások abba az irányba mutatnak, hogy ugyanazon gyártmány megújítása helyett jelentősebb áttörés előtt áll a járműipar. Elég, ha csak az energiahatékony zöld autóra, a környezetkímélő elektromos autóra vagy akár a vezető nélkül működő autóra gondolunk - említette a példákat.
Ami Magyarországot illeti, a német autóipar külföldi befektetéseinek harmadik legerősebb célpontja Magyarország, az Egyesült Államok és Brazília után. A műszaki értelmiségtől is függ majd ennek a helyzetnek a fenntartása és továbbfejlesztése - vélekedett az államtitkár. Ezen túl a 2014-2020-as időszakban szükség lesz olyan technológiai központok, ipari kutatási centrumok létrehozására, amelyek lehetővé teszik a további autóipari beruházásokat Magyarországon. (MTI)