Magyarország
Szijjártó Péter: Európának öt-hat nagy kihívással kell szembenéznie
Betűméret:             

Európának legalább öt-hat nagy kihívással kell szembenéznie - vélekedett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kanadai CBC televíziónak adott interjújában.

Szijjártó Péter ilyen komoly, történelmi kihívásnak nevezte például a migrációt, a terror elharapózását, az ukrajnai háborút, az energiabiztonsági kérdéseket vagy a Brexitet. "Ezek közül egyszerre már egy is elég lenne" - fogalmazott a miniszter. A Kanadával folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások kudarca kapcsán hozzátette: "a legnagyobb veszély, ha Európa bezárkózik".

Az Európát érintő nagy kihívásokat feszegetve a kanadai riporter kitért Magyarország migránsokkal kapcsolatos álláspontjára is. "Az Önök politikája nem látszik a legbarátságosabbnak" - fogalmazott a tévés.

Szijjártó Péter leszögezte: "nagy különbség van a bevándorlás és az illegális migráció között, s ezt valószínűleg nem pontosan ugyanúgy értelmezik az óceán két partján." Majd kifejtette, hogy tavaly másfélmillió migráns érkezett Európába, s Magyarországnak 450 ezer migráns gondjával kellett megbirkóznia. "Ők lényegében határsértéssel léptek be az országba, többségük agresszívan viselkedett, visszautasított minden együttműködést a helyi hatóságokkal, és aztán elhagyta az országot Németország, Ausztria és Svédország felé" - mondta Szijjártó Péter.

Hozzátette: nem nemzetközi jogról vagy alapvető emberi jogokról van szó, mert "a biztonságos élethez való jog alapvető emberi jog, ám nincs olyan alapvető emberi jog, amely azt mondja ki, hogy kiválaszthatsz egy országot, ahol élni akarsz, és oda mindenáron, határsértések révén is elmész".

A kötelező kvóták ügyéről szólva a miniszter közölte: a közös európai politikának inkább arra kellene irányulnia, hogy elérje az Európára nehezedő migrációs nyomás csökkenését. A magyar kormány álláspontja az - mondta Szijjártó Péter -, hogy képeseknek kell lennünk megvédenünk magunkat, s az Európai Unió területére történő belépésnek az európai és az egyes nemzeti államok közötti megegyezés alapján kell történnie. Mindeddig ez nem így volt - tette hozzá. Leszögezte továbbá azt is: Magyarország tartotta magát a schengeni megállapodásokhoz.

Szijjártó Péter kifejtette a magyar kormány ismert álláspontját, miszerint azokat az országokat kell segíteni - például Libanont, Jordániát, Törökországot -, amelyek a konfliktusok térségében vannak, hogy képesek legyenek gondoskodni a háború elől menekülőkről. "A mi felelősségünk az, hogy a menekültek az otthonaikhoz legközelebb maradhassanak, s majd a helyzet normalizálódásakor mielőbb hazatérhessenek" - szögezte le.

A magyar diplomácia vezetője végül arról beszélt, hogy a menekültválság megoldásának alapkérdése: a szíriai válság megoldása, ehhez viszont elengedhetetlen a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és Oroszország megegyezése.

Magyarországot frusztrálja, hogy nem született megállapodás a szabadkereskedelmi egyezményről

Szijjártó Péter szavai szerint Magyarországot frusztrálja, hogy nem született megállapodás az Európai Unió és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) aláírásáról Belgium francia nyelvű vallon tartományában.

A külgazdasági és külügyminiszter a kanadai CBC televíziónak adott interjújában kifejtette, a tárgyalások már hét éve folytak és Budapest számára nyilvánvaló volt, hogy az aggodalmakat és kételyeket is tisztázó, ilyen hosszas egyeztetések után sikerül aláírni a megállapodást. "Ennek a múlt kedden meg kellett volna történnie" - szögezte le. A miniszter úgy vélte, a helyzet az Európai Unió érdekeivel ellentétes, mert a közös európai politika kevés sikeres területeinek egyike éppen a kereskedelem. "Vajon kivel lehet kereskedelmi megállapodást kötni, ha nem Kanadával" - tette fel a kérdést.

Egy olyan helyzetben, amelyben Oroszország az Eurázsiai Gazdasági Uniót szervezi, az Öböl-térség országai rendkívül aktívak, Kína átfogó regionális partnerséget szervez, miközben az Európai Unió magábazárkózik, akkor képtelen lesz megfelelni a kihívásokra - mondta. Szijjártó Péter szerint ez a legrosszabb válasz, amelyet Európa e kihívásokra adhat.

Paul Magnette vallon kormányfő a hétfői tárgyalások után jelentette be, hogy továbbra sem született megállapodás a belgiumi Vallónia tartományban az Európai Unió és Kanada közötti tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) aláírásáról.

Az Európai Unió másik huszonhét tagállama kész aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást, ahogyan a belga szövetségi kormány is, utóbbinak azonban az ország államberendezkedése miatt szüksége van Vallónia beleegyezésére is. A 3,5 milliós, francia ajkú régió szerint a CETA jelenlegi formájában káros lenne az európai mezőgazdaságra, és erősítené a multinacionális nagyvállalatok befolyását. Sokan viszont azzal vádolják a vallon vezetést, hogy belpolitikai célokból akadályozza az egyezséget. (MTI)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Le lehet leplezni "a magyar szuverenitás ellen támadást intéző magyar politikai erőket, és az erkölcsi, politikai értelemben hazaáruló magyar politikai manővereket" - jelentette ki a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. Deutsch Tamás annak kapcsán fogalmazott így,...
2024. MÁRCIUS 27.
[ 18:19 ]
Március második felében már 6 százalékponttal előzte meg a fideszes Szentkirályi Alexandrát a főpolgármester-jelöltek rangsorában Vitézy Dávid, aki bő egy hete jelentette be az indulását. Az LMP és több civil szervezet jelöltje jelenleg 22 százalékon áll, míg a kormányszóvivőre a budapestiek 16 százaléka szavazna,...
2024. MÁRCIUS 27.
[ 8:55 ]
Polt Péter legfőbb ügyész és a kormány lemondását, valamint a Schadl-ügy valóban független kivizsgálását követelte Magyar Péter kedden a Budapest belvárosába meghirdetett gyűlésén. Magyar Péter a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen kedden folytatott meghallgatása után hívta követőit demonstrációra a Legfőbb...
2024. MÁRCIUS 27.
[ 8:20 ]
Beolvasás folyamatban