A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Dubrovniki Kispál
Betűméret:
Amúgy is tetszenek nekem az angol és francia jazz és soul dallamok, az újabb horvát popénekek és rockzenék. Igaz, ezek mögött, mint egy felettes én, ott lapul a soha nem látott dalmát tengerpart. Kissé elcsodálkozom, s kellemes érzéssel tölt el, hogy a zenéket tagoló, fél- és egész órákban jelentkező híradások a horvát nyelv után angolul és németül, mi több: olaszul is elhangzanak. Csütörtök délután pedig a rendszeres időjárás-jelentés (Póla 32 fok, Novi Vinodolski 32, Opatija 33) és a közlekedési lehetőségek taglalása után (semmi politika a közutakon) egy betelefonálós műsort is végigkövethettem az öregemmel. A téma felénk is aktuális lehet: az adóelkerülés. A félórás műsor révén megvonhatjuk az Újvidéket Zárával (Zadar) összekötő párhuzamost: mindkét városban külföldre kívánják az adóellenőröket... – s a városok elhelyezkedésének figyelembevételével:...hogy ennek mégis az újvidéki adóellenőrök örülnének jobban. Hátha éppen a francia chansonos (most éppen ez szól Rijekában) tengerpartra átkozzák őket.
A horvát regionális és országos rádiócsatornák között legalább annyira könnyű elveszni, mint japán túrabiciklinek a fővárosban. De még mielőtt Ivica Dačić a hónom alá nyúlna, mint valami ajándékba kapott bagoly, meglep és megmenekít egy zeneszám: „Úgy lelökné a hasamról a síndarabot / Az a gyenge ritmus a szívem alatt”. A Kispál meghódítja Dubrovnikot...
Azt már meg kellett szoknom, hogy Bartók, Liszt vagy Erkel zenéjével előbb találkozom a Belgrádi Rádió kettes vagy hármas adásában, mint a vajdasági rádiók műsorában; Tollforgató már arról is lemondott, hogy a Muzsikaszó, jókívánság, Daloljunk együtt, Szól a nóta, száll az üzenet, Nóta – Cigányzene, Csak a szépre emlékezem műsorok a leghallgatottabb napok legfrekventáltabb szakából (kora délután, kora este) bár éjfél utánra kerüljenek, lerövidüljenek; Beletörődött abba, hogy a Pannonon a harsogó popzenék vannak túlsúlyban (üdítő kivétel a vasárnapi Jazzidő, igaz, itt ismétlést hallhatunk a nyáron), a Szabadkai Rádióban és Adán a sokszor azonosíthatatlan stílusú külföldi muzsikák; az Újvidéki Rádióban pedig csak elvétve talál hallgatni valót, s legtöbbször, még ha a műsor fel is kelti az érdeklődését, a négy-öt perces zenei blokkok elől menekülni kényszerül. Tehát Tollforgató mindezzel már számot vetett, reménykedik, szurkol. De hogy még Kispállal is Dubrovnikban kelljen találkoznia...!
Látom, apámat nem igen érinti meg a hír. Ő már a Pomorska večert várja a verhetetlen Mišo Kovačcsal.
Sebaj, én azért „Megrázom a gyufát, feljön a nap.”
Kocsis és fia
Keressük a hasonlatokat. A Szabadkai Rádió színvonala úgy esik, mint (politikai megközelítés:) ahogyan manapság Vajdaság esélye csökken egy teljesebb autonómiára; (etikai nézőpont:) a – kizárólag – a hatalomért küzdő, s ezért elvtelen, érthetetlen szövetségekre lépő (Kishegyesen, Zentán, Óbecsén,...
2012. JÚLIUS 14.
[ 17:14 ]
Lapozott már Nyíró József könyvet? Ha igen, maradjon még kicsit a társaságomban...
Olvasom az Élet és Irodalom Visszhang rovatában a szerkesztőségi levelek közt a Nyíró-üggyel kapcsolatos véleményeket, amelyek Vizvári Béla: A Nyíró-ügy szerkezete távolról nézve című írására érkeztek. Állítsanak-e újabb szobrot...
2012. JÚLIUS 11.
[ 21:40 ]
Mindenkinek megvan a maga zaja.
A tanulságot több esetben is alkalmam volt leszűrni. Először egy rendkívül hosszú és elcsigázó út során Pécs felé, amikor az autópálya mellett elhúzó facsoportok, mezők látványát megunva figyelmem visszazökkent az utastársaimra, másodszor pedig most, amikor a kerti szék melletti asztalra...
2012. JÚLIUS 3.
[ 13:09 ]
