A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Egymásra mutogatnak
Betűméret:
Szerintem ezt az interakciót Szerbiában még elképzelni sem lehet. Mirko Cvetković szerb kormányfő a B92-nek adott nyilatkozatában megmondta, hogy Szerbia polgáraira nehéz év vár 2012-ben. Az emberek meg mondják a magukét, egymás között, meg közösségi portálokon – és azt kérdezik, vajon mi várható ezek után az országban, ahol a kormányfő, aki egyben pénzügyminiszter is, hárít, és négyéves mandátumának a végén csak ilyesmire telik (még jó, hogy van világválság, meg euró-válság...).
Jómagam meg azon bosszankodom, hogy december 29-ei jegyzetemet írva egyáltalán miért vettem komolyan a kormányból érkező bármely hírt is, közöttük azt, hogy egyelőre nem hoznak határozatot az alapvető élelmiszercikkekre kiróható kereskedelmi árrés, vagyis a haszonkulcs 10 százalékra való korlátozásáról, mert még „elemezni kell a helyzetet”, amikor már másnap kiderült, hogy elemzésre semmi ok, elegendő egy telefonos kormányülés, és mégis – máris – meg lehet szavazni a nevezett rendeletet, igaz hat hónapos határidőre. Pontosan annyira, mely idő alatt lebonyolítják a választásokat...
Ezt a nevezetes tíz százalékot tehát mégis megszavazta a kormány az év utolsó munkanapján, mégpedig olyan kitétellel, hogy szinte azonnal, az óév utolsó napján életbe lép. (Vajon életbe léphetett-e úgy igazán?) Igaz, nem is a gyors alkalmazás volt itt a lényeg, hanem a kormányhatározatban megfogalmazott szándék és következmény, aminek nyomán szinte azonnal és ismét az a kérdés került előtérbe, különösen a gazdák végeláthatatlan munkáját szemlélve itt Bácskában és Bánátban, hogy miért olyan drága itt minden? Nevezetesen, hogy miért esszük szinte a legdrágább élelmiszert Európában, ha az alapvető élelmiszerek előállítói oly keveset kapnak? Mert például, miközben a bezdáni termelő 140 dinárért tudja csak értékesíteni a hízott sertést élősúlyban, addig az újvidéki limáni piacon a hentesboltokban Szilveszter napján, a nevezetes 10 százalékos rendelet életbe lépésének a napján 455-520 dinár volt a darálthús ára. És ha ezt nézem, akkor igaza lehet Goran Papovićnak, a fogyasztók országos szervezete elnökének, aki a kormányzat hibáira mutogatva azt mondja, hogy a haszonrés korlátozásával hiába avatkozik az állam erőszakkal a kereskedelembe, amikor „bizonyos cégeknek” megvan a lehetőségük, hogy a kereskedőkhöz képest lényegesen több haszonra tegyenek szert amíg a termék a termelőtől eljut a fogyasztóig. Ez a nyilatkozat nem jelent mást, mint azt a szükségletet, hogy a kormányzat – bármennyire diktatórikusan hangzik is – végre már utána nézzen az egész láncolatnak, és ne csak hat hónapra, és ne csak választások idejére.
Ezen gondolkodva megint visszatérnék ehhez az ad hoc hozott telefonos kormányrendelethez, amiről Dušan Petrović mezőgazdasági miniszter az óév utolsó munkanapján azt mondja, hogy mivel olcsóbb lesz az 500-as liszt, az étolaj, a cukor, a tej, a hús, az emberek majd többet vásárolnak, s a nagyobb forgalom majd kárpótolja a kereskedőket. Mintha a kormány eddig nem tudta volna ugyanezt? És ha most jött rá, hogy ez mindenkinek jó, akkor miért csak hat hónapra szól a döntése?
(Az meg már más téma, hogy az úgynevezet luxuscikkek, amelyek közé a kávé és a tisztálkodási szerek is tartoznak, 2-12 százalékkal drágulnak a luxusadó miatt és nem csak hat hónapra.)
S ahogy így összeadok, meg kivonok, újra eljutok Mirko Cvetković kormányfő kijelentéséhez, hogy tényleg nehezebb lesz. Amivel persze nem mondott semmi újat – miközben a munkanélküliség kérdését is csak felszínesen érintette – mint ahogy az állam ügyetlen lépéseire mutogatva nem mond újat Saša Đorgović, a kereskedelmi kutatóintézet munkatársa sem, aki megismétli, hogy mivel a polgárok az átlagkeresettel nem tudják fedezni az alapvető szükségleteiket (mert a fogyasztói kosár többe kerül, mint amennyit a fizetés elbír), a már kipróbált módszerekhez fognak folyamodni 2012-ben is, vagyis várják a pénzajándékot a külföldön dolgozó rokonoktól, eladják a feleslegesnek minősített holmijukat, pótmunka után rohannak vagy a falusi rokonokra támaszkodva, a tőlük kapott élelemmel élik életüket. Vagyis a kormányfő egy nehezebb élet, a kutatóintézet szakmunkatársa meg egy passzív élet projekcióját állítja elénk.
Egyik változat sem jó. Találjunk ki valami harmadikat!
Friedrich Anna
A szerző a Vajdaság Ma publicistája, rovata, a Levelek a Rózsa utcából, hetente frissül.
Vannak emberek, akik nem éreznek testi fájdalmat. Meghorzsolják a kezüket, odanyúlnak a forró kályha lapjához, az ujjukkal játszanak a gyertya lángjával – és az idegrendszerük nem riasztja őket, hogy baj van. A jelenségről esettanulmányok alapján már több évtizeddel ezelőtt tanultunk a belgrádi pszichológia tanszéken,...
2026. MÁJUS 4.
[ 13:23 ]
Miközben a magyar Országházban a javában tartanak az új összetételű Országgyűlés alakuló ülését előkészítő egyezkedések a győztes Tisza Párt, az ellenzékbe került Fidesz-KDNP, és a harmadikként bejutó, korábban is ellenzékből politizáló Mi Hazánk Mozgalom politikusai között, úgy tűnik, a szavazók körében...
2026. ÁPRILIS 21.
[ 21:50 ]
Azon felül, hogy az április 12-ei választások után a Tisza párt és hívei a kétharmados választási győzelmüket ünneplik Magyarországon és a világban, jónéhány magyar közvéleménykutató a prognózisaira hivatkozva saját szakmaiságával dicsekedhet, lévén, hogy az általuk jósolt választási eredmények be is...
2026. ÁPRILIS 13.
[ 11:57 ]
