A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Egy pénteki hír
Betűméret:
Hajósnak lenni a múltban errefelé a Ferenc-csatorna és a Duna mentén sokszor irigyelt státusnak számított. Aki hajós volt a Dunán, bejárta egész Európát, haladt előre a szakmában, ráadásul nyelveket tanulhatott, idővel a feleségét is magával vihette az uszályra, szép életet élhetett, megtakarított pénzéből pedig szép házat vehetett vagy építhetett a szülőfalujában. És most itt a pénteki hír:- A családunk éhezik – mondta az egykoron igencsak híres újvidéki Heroj Pinki vállalatból a privatizációval Dunav agregativá lett hajózási vállalat egyik munkása a 470 közül, akiknek állítólag hat havi keresettel tartozik a vállalat tulajdonosa. A munkások magukra hívták a figyelmet, Újvidéknél lezárták a hajózó útvonalat a Dunán, aztán az erősebb győzött, és a tiltakozók által keresztbe állított uszályokat félrevontatták, a vontatók meg elhajóztak.
A munkások meg, hírek szerint, az így félreállított uszályokon maradnak a pravoszláv húsvét alatt is arra várva, hogy a tulajdonos az ünnepek után méltóztasson befizetni számukra a biztosítási járulékokat és kifizessen három fizetést az elmaradt hatból.
Ha ez a mostani eset nem hasonlítana a sok más előzőre, akkor azt mondhatnánk, hogy volt egy sikertelen privatizáció, mert jött egy ügyetlen új tulajdonos, aki tönkre tett egy nagyhírű és a privatizációig jól működő vállalatot. Meg hogy a privatizációval lett egy gőgös vállalatvezetés, amely nem képes a munkások elé állni és beszámolni az esetleges pénzügyi bajok megoldási módozatairól, hanem sunyítva és a pénzt forgatva hat hónapig egy para nélkül hagyja az embereket. De nem egyedi eset ez, mindannyian tudjuk. Ez esetben is inkább a nagy átverések és a saját munkájukat eladó munkások helyzetével való visszaélések sorozatával állunk szemben. Egy olyan kényszerhelyzet megteremtésével, amelyben a megalázáson túl az egzisztencia peremére szorított emberek tehetetlenül sodródnak – még így jelképesen a Duna vizein is -, mert a figyelemkeltésen kívül egyéb eszközük nincsen. Néhány hónappal ezelőtt voltam fültanúja egy munkanélküli szakmunkásnak tett ajánlatnak, hogy ha akar hajós gyakorlatot, menjen csak dolgozni a nevezett vállalatba, mert fizetést ugyan nem lát, de direkt haszon lesz ez a munka, mert igazolást adnak a gyakorlatról, és az illető munkanélküli ezzel külföldön majd jobb esélyekkel próbálkozhat. Egyenesen azt mondták ezzel, itt Szerbiában dolgozzon mindenki ingyen az újdonsült cégtulajdonosoknak, s aztán gyakorlat birtokában menjen külföldre.
A szerbiai parlamenti választásokon résztvevő pártok és koalíciók, mintha most ébredtek volna föl, a kampány idején kezdtek beszélni a sikertelen, számos visszaéléssel kísért szerbiai privatizáció következményeiről és a rendezetlen gazdasági viszonyok mögött megbúvó kiváltságos „export- és importlobbi” hazárdjátékairól, de teszik ezt úgy, hogy mindenki mossa a kezeit. Ivica Dačić, a szocialisták vezére például úgy, hogy kimondta: a vállalatok privatizációja rablással és lopással párosult – de neki és pártjának semmi köze hozzá. A haladók pedig megígérték, hogy a választások után elindítják a gyanús magánosítások revizióját, „hogy elhárítsák a további európai integráció előtti akadályt”. A Demokrata Párt pedig csak nagyon halkan mond egy-két elejtett szót, mert jól tudja, hogy a kellemetlenségeket nem kerülheti el, viszont jó lenne a lehető legcsendesebben lenyelni a békát. Az Európai Parlamentben a minap mondták ki, hogy az öt legnagyobb szerbiai privatizáció igencsak korrupció-gyanús, és további 19 is az. Közöttük a Sartrid, a Jugoremedija, a Mobtel, a C Market, a Vojvodina buszvállalat... Tehát konkrétumok vannak.
Ezek után mit tehet egy leendő államfő? Például a következőt: Az elnökválasztás finisében a „protest szavazatok” minimalizálására beveteti a csodafegyvert, megígéri, hogy felülvizsgálják a magánosítás következményeit.
De vigyázat: az utolsó mondat ilyen formában plágium. Gereben Ágnes Oroszország-szakértőtől vettem át, aki a portfolio.hu portálnak írt nemrégi cikkében Vladimir Putyinra vonatkoztatva fogalmazott így. Az orosz elnökválasztási kampányban Putyin ezzel az ígéretével felkavarta az indulatokat, hiszen a privatizáció ott is a „jó időben jó helyen” levő emberek egy részének gátlástalanságával zajlott. Szerbiában hasonlóan. Mondhatnánk, várhatjuk, mi lesz Oroszorországban, és hogy mi lesz az Európai Parlament követelésével. Mert ha a rossz privatizáció óta sok víz le is folyt a Dunán, annak tömegeket érintő következményei jelen vannak, és egyik elkövetkező rezsim sem ússza meg az emiatti gondokkal való szembenézést. Mert itt a pénteki hír:
- A családunk éhezik – mondta egy munkás.
Friedrich Anna
A szerző a Vajdaság Ma publicistája, rovata, a Levelek a Rózsa utcából, hetente frissül.
Vannak emberek, akik nem éreznek testi fájdalmat. Meghorzsolják a kezüket, odanyúlnak a forró kályha lapjához, az ujjukkal játszanak a gyertya lángjával – és az idegrendszerük nem riasztja őket, hogy baj van. A jelenségről esettanulmányok alapján már több évtizeddel ezelőtt tanultunk a belgrádi pszichológia tanszéken,...
2026. MÁJUS 4.
[ 13:23 ]
Miközben a magyar Országházban a javában tartanak az új összetételű Országgyűlés alakuló ülését előkészítő egyezkedések a győztes Tisza Párt, az ellenzékbe került Fidesz-KDNP, és a harmadikként bejutó, korábban is ellenzékből politizáló Mi Hazánk Mozgalom politikusai között, úgy tűnik, a szavazók körében...
2026. ÁPRILIS 21.
[ 21:50 ]
Azon felül, hogy az április 12-ei választások után a Tisza párt és hívei a kétharmados választási győzelmüket ünneplik Magyarországon és a világban, jónéhány magyar közvéleménykutató a prognózisaira hivatkozva saját szakmaiságával dicsekedhet, lévén, hogy az általuk jósolt választási eredmények be is...
2026. ÁPRILIS 13.
[ 11:57 ]
