Leendő szobrok között
Betűméret:
Nema za koga da glasam, ama baš nema! Mondja szerb barátnőm, tagolva a megállapítását, hogy nincs, de tényleg nincsen kire szavaznia, miközben lábunkat emelgetve araszolunk az újvidéki Zsidó utcában a megbontott járda maradványai és a homokbuckák között. Amott, a túloldalon már kész az új járda, sárgás betontéglából rakták ki, a régi Zombor selyemtéglás utcáit juttatja eszembe, de a múltból előhozott képeken elmélázni nincs idő, hiszen ezek a munkálatok itt az orrunk előtt nagyonis a jelenről és a jövőről szólnak. A város jelenlegi hatalmi struktúrája készül a választásokra, látványosan meg kell mutatnia, milyen eredményes volt eddig, s jó fogás például egy olyan forgalmas utca megszépítése, mint ezé itt éppen, amin áthaladva nemsokára beérünk a város főterére. Ideje is, mert valami kavicsféle ment a cipőmbe, a homokról nem is beszélve. A nagytemplom előtti padok egyike menti a helyzetet, ki lehet rázni az utcán felszedett kellemetlenkedő anyagokat, meg szokásunk szerint itt üldögélve el lehet beszélgetni arról, mi változott a téren és környékén, és mi változott az itt nyüzsgő embereken.
A tekintetem, akaratom ellenére, egy pillanatra megáll a Miletić-szobron. Általában kerülöm, hogy oda nézzek, mindig kellemetlen érzéseket vált bennem a nagytemplom irányába fenyegetően felemelt kar, és mindaz, ami arról eszembe jut. Mondtam is egyszer az esperes úrnak, hogy számomra ez a tér sokkal szebb lenne e fenyegető szobor nélkül, ő viszont nagyon kategorikus volt, amikor azt mondta: Svetozar Miletić szobrának itt kell állnia, ha már ide tették. Hadd tudja a világ, folytatta, hogy az akkori Magyarországon milyen politikai harcok folytak, és hogy bár az 1848-ban, a magyar szabadságharc idején éppen Pesten tanuló Miletić a magyarok ellen fordult, és a későbbiekben is nyílt magyar-ellenességet hirdetett, 1861-ben mégis polgármester lehetett a demokratikus viszonyokat építő akkori Magyarország eme szép városában, itt Újvidéken. Az esperes úrral, persze nem tárgyaltuk végig, hogy a szerb Vajdaság, mint politikai program, az akkori, és a kiegyezés utáni Magyarország szemében is csakis elítéltendő szeparatista politikai program lehetett – aminek fájdalmas véghezvitele itt ennek a főtéri szobornak a formájában is testet öltött. Hogy milyen egy terület-kiszakítási program sikerre vitelének fájdalma, azt viszont a mában mostanság Szerbia érzi (ha ökölrázási szobor nem is emlékezteti rá), mert lám, akadályokkal szembesül még olyan egyszerűnek tűnő dolog ügyében is, mint a választások megszervezése Koszovó szerbek-lakta részében - tűnődöm magamban, s barátnőmnek nem mondom el, mire gondolok.
Nem mintha erről nem beszélgethetnénk nyíltan, hanem azért, mert a mi barátságunkban éppen az a szép, hogy a zöldellő fák susogásáról, a tavasz illatáról, a mellettünk elsiető emberek nyüzsgéséről, egy-egy koncert felemelő élményéről, olykor meg a lányaink munkahelyi sikereiről és kudarcairól beszélgetünk inkább. Nem mondom el tehát az előbbi gondolatomat, mégis folytatom a Zsidó utcában megkezdett politizálásunkat, és részletesen ecsetelem az ezen a helyen időnkénti dédelgetésre vissza-visszatérő ötletemet: csalhatatlan szemmértékemmel mérve, a régi képeslapok tanúsága szerint valahol, ennek a padnak a közelében kellene állnia az új Szentháromság szobornak (és akkor Miletićet sem bántanám). Tudom, olvastam, és az esperes úr is mondta már többször, hogy a 65 évvel ezelőtt lebontott Szentháromságnak már darabjai sincsenek. Másolatot készíteni azonban lehet – győzögetem magam, barátnőm meg biztat: miért ne? Egy Szentháromság szobrot mindenki megnyugvással ülne itt körül, és legalább lenne egy hely itt a város főterén, aminek kövezetét, netán csipkézett márványdíszeit mindenki szívesen símogatná, hogy a tapintással elvigyen magával egy élményt innen a kultúrák találkozásának a színhelyéről, folytatja meggyőződéssel.
És miközben egészen fellelkesül az ötleten, és tovább színezi a majdani élmény szépségét, én újra a szemmértékemhez folyamodva egy másik szobor lehetséges színhelyeit mérem be. Két méltó és alkalmas helyet látok erre, s ki is mondom: Újvidék kötelessége, hogy Molnár Györgynek, a városháza, a nagytemplom, a kórház, a református templom és sok más megtervezőjének és építőjének egy szobor állításával tisztelegjen itt a főtér közelében. A Mária Neve nagytemplomban szerényen meghúzódó mellszobra nem elég. Annál is inkább, hogy ez a város egy építkezés miatt – írta a Magyar Szó – még a síremlékét is lerombolta a temetőben...
Tudom már, mondom, hogy kire, kikre kell szavazni Újvidéken. Arra, aki szerintünk nyitott egy ilyen javaslat előtt. Igaz, a város kasszája a választások után biztosan üres lesz, hiszen a pénzeket most elköltötték a járdákra (és nem csak arra), de két év múlva, az építész halálának 190. évfordulójára elkészülhet a szobor. Tisztelgésként, de tanúságtételként is, hogy a város múltja nem tegnap kezdődött, s nem ökölrázás, hanem az alkotás adja meg igazi értékét múltban s mában egyaránt.
Friedrich Anna
A szerző a Vajdaság Ma publicistája, rovata, a Levelek a Rózsa utcából, hetente frissül.
Vannak emberek, akik nem éreznek testi fájdalmat. Meghorzsolják a kezüket, odanyúlnak a forró kályha lapjához, az ujjukkal játszanak a gyertya lángjával – és az idegrendszerük nem riasztja őket, hogy baj van. A jelenségről esettanulmányok alapján már több évtizeddel ezelőtt tanultunk a belgrádi pszichológia tanszéken,...
2026. MÁJUS 4.
[ 13:23 ]
Miközben a magyar Országházban a javában tartanak az új összetételű Országgyűlés alakuló ülését előkészítő egyezkedések a győztes Tisza Párt, az ellenzékbe került Fidesz-KDNP, és a harmadikként bejutó, korábban is ellenzékből politizáló Mi Hazánk Mozgalom politikusai között, úgy tűnik, a szavazók körében...
2026. ÁPRILIS 21.
[ 21:50 ]
Azon felül, hogy az április 12-ei választások után a Tisza párt és hívei a kétharmados választási győzelmüket ünneplik Magyarországon és a világban, jónéhány magyar közvéleménykutató a prognózisaira hivatkozva saját szakmaiságával dicsekedhet, lévén, hogy az általuk jósolt választási eredmények be is...
2026. ÁPRILIS 13.
[ 11:57 ]



A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár




