Levelek a Rózsa utcából
Idézetek
Betűméret:             

Hiszek abban a véleményben, hogy a jelen történéseinek megértéséhez időnként tanulmányoznunk kell a történelmet, továbbá a régi és a mostani térképeket. Ha meg akarjuk érteni a konfliktusok hátterét vagy eredetét, akkor ahhoz nem csak a jelent, hanem a közeli és távolabbi múltat is ismernünk kell.

Lázár János, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter most azt mondja, hogy 97 évvel a trianoni békediktátum után még mindig „nem végeztük el a gyászmunkát”, és elmaradt a magyaroknak traumát okozó „elkövetők, cinkosok és haszonélvezők” bocsánatkérése is. Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke ezzel egy időben azt mondja, hogy „Magyarországnak létkérdése” az (elkövetők, cinkosok és haszonélvezők közösségét is jelentő) Európai Unióban való bentmaradás.

Ilyenkor, június 4-e táján a magyarokat – persze hogy – Trianon foglalkoztatja, az 1920 június 4-én aláírt békediktátum, amelynek következményeit nem heverték ki, de amelyre mégis válaszként mintegy 9 évtized után meghirdették a nemzeti összetartozás napját (hogy tudják mások is: ami összetartozik, az összetartozik). Mint korábban is, az aktuális magyar politika ma sem lehet független attól, ami 1920-ban bekövetkezett, de nem hagyhatja figyelmen kívül a következmények miatti ballépéseket sem.

Ilyenkor, június 4-e táján illik és fontos is felidézni a történelmi adatokat, megnézni a régi földrajzi, gazdasági, közlekedési stb. térképeket, hogy időről időre újra elképzeljük, milyen országban éltek elődeink és milyen körülmények adta helyzetbe születtünk bele mi magunk néhány évtizeddel később.

A történelmi tárgyú írások szerint a határokat bizonyos Woodrow Wilson amerikai elnök (vajon ki emlékezne a nevére ezen a tájon, ha adott esetben nem lett volna köze Trianonhoz?) utasításai szerint nemzeti alapon jelölték ki, de a legtöbb esetben más indokokra hivatkozva eltértek a nemzeti elvtől (nemcsak „felsőbb érdekek” miatt, sima korrupció, direkt lefizetés akkor is volt). Így történt meg, hogy Magyarország saját magával lett határos nemzeti szempontból is. A szerződés értelmében a Magyar Királyság (mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama) elveszítette a területének több, mint kétharmadát és lakosságának több, mint a felét. Az igazsághoz tartozik, hogy a Magyar Királyság többnemzetiségű állam volt, de a feldaraboláskor nem a nemzetileg homogén kisebb régiók kiterjedésének a figyelembe vétele volt a lényeg. Ezért alakulhatott úgy, hogy a határt például nem Óbecse alatt húzták meg, hanem Szabadka fölött, és Bajától Délre, Zombortól Északra pedig a Kígyós folyócska a mostani magyar-szerb országhatáron „szabadon” kanyaroghat át és vissza több mint tíz helyen…

Mint ahogy a lakosságot is megfelezték, úgy vették el a fontos gazdasági értékeket. Ma, amikor a termőföld ára az egekbe szökik Bácskában is, érdemes tudni, hogy a trianoni szerződéssel például a termőföldek 61 százaléka más államokhoz került.

Ami történt, trauma volt az utódállamra nézve és trauma volt a lakosságra nézve is. Azon emberek nagy része körében, akik az anyaországban maradtak, és azoknak is, akik kívül rekedtek és az új hatalmakat, az új helyzet-hozta haszonélvezőket kellett szolgálni megtanulniuk. És hallgatni arról, hogy volt egyszer egy nagyobb Magyarország…

A traumák feldolgozásához a legtöbb esetben külső segítség és idő kell. A nagy sokk után az áldozatok is igyekeznek elfelejteni a fájdalmas emlékeket, de a bajok előidézői sem szembesülnek szívesen azzal, hogy milyen bajt csináltak. A tények tagadásával, elhallgatásával önmagukat igyekeznek igazolni, és így juthattunk el odáig, hogy Európa nyugati térségében az átlagos műveltségű emberek legnagyobb hányadának a Trianon fogalma semmit sem mond, és el sem tudja képzelni, hogy hogyan lehet országhatárokat úgy szabdalni, ahogy Magyarország esetében megtörtént.

Úgy tűnt, az Európai Unióhoz való tartozás – azzal, hogy Magyarország szomszédos államai is EU taggá válnak – módot ad némileg kárpótolni azt, amit az emberek a határok meghúzásával elveszítettek. Hogy a határ másik oldalára nem kell vízummal utazniuk a közeli rokonokhoz, hogy a szabad mozgás és szabad munkavállalás, az iskoláztatás és továbbképzés lehetőségeinek a kiszélesedése stb. megadja a kényszerű határok közé szorultság érzésének a feloldását is. Talán egy rövid időre meg is adta. De a változó Európában egyre kevésbé beszélhetünk például a szabad mozgásról, a migránsok szabad és ellenőrzés nélküli beengedése rányomta bélyegét az emberek mindennapi életére. Ezt nem csak az utasoknak a belső határokon történő időnkénti ellenőrzései miatt kialakult hosszú várakozása láttán mondhatjuk, hanem sok más – biztonsági kockázat – tekintetében is.

Eközben a politika szintjén nincs meg az összhang, Magyarország sorozatos bírálatok tárgya, sőt már a migránsok kvóta szerinti befogadásának megtagadása miatt perbe is fogták, Soros György pénzmágnás pedig maffiaállamnak nevezte és „erélyes fellépést” sürgetett ellene. De ez is elmúlik. Hosszútávon Magyarországnak nem lehet érdeke sem a kilépés, sem az EU teljes széthullása, mert az a határok átjárhatóságának korlátozásával járna, és visszatérnénk azokba a rosszemlékű időkbe, amikor a határral szétszakított családok kapcsolatát is – alig egy kilométerre egymástól – fájdalmas korlátok nehezítették. Trianon után, egyebek mellett, a határok legális és szabad átjárhatósága miatt Magyarországnak elemi érdeke az EU fennmaradása - ezzel a ténnyel visszaélni alantas európai politika lenne.

Friedrich Anna

A szerző a Vajdaság Ma publicistája, rovata, a Levelek a Rózsa utcából, hetente frissül.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Szomorú - illusztráció
2024. MÁRCIUS 28.
[ 15:27 ]
Hit hidakban - illusztráció
2024. MÁRCIUS 19.
[ 16:36 ]
Szomorú a határ… - illusztráció
2024. MÁRCIUS 6.
[ 15:13 ]
Szinte minden darázsfészeknek tűnt, amihez az ember nyúlt azok után, hogy Magyarországon kiderült a pedofil-ügyben elítélt megkegyelmezésének a ténye. Merthogy gyermekbántalmazásért nincs kegyelem, hibás döntése miatt le is mondott Novák Katalin államfő, és vele együtt a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit is, aki...
2024. FEBRUÁR 20.
[ 16:08 ]
Ez gyorsan ment. A magyar köztársasági elnök asszony lemondatásának ügye február 2-án kezdődött és február 10-én véget is ért: Novák Katalin lemondott tisztségéről, elismerve, hogy hibázott, amikor tavaly áprilisban Ferenc pápa budapesti látogatásának alkalmából több elítélt között megkegyelmezett egy olyan...
2024. FEBRUÁR 10.
[ 22:50 ]
Akinek alacsony a vérnyomása, és netán nincs jobb dolga, nézzen bele néhány nyugati hírportál aktuális kínálatába, miután a keresőbe beírta, hogy „Ilaria Salis”. Ha megnézi a nő ironikus mosolyáról készült felvételeket, nem marad közömbös. Ilaria Salis annak az olasz, negyven felé közeledő nőnek a neve, akit...
2024. FEBRUÁR 2.
[ 18:47 ]
Beolvasás folyamatban