Karadžić azt állítja, nem tudott a srebrenicai mészárlásról

A Hágai Nemzetközi Törvényszék előtt megkezdett védőbeszédjében Radovan Karadžić, a boszniai Szerb Köztársaság egykori elnöke kedden azt állította, hogy semmiféle információi nem voltak a srebrenicai muzulmánok 1995 nyarán történt lemészárlásáról, a szarajevói Markale piacon történt, civileket ért aknatámadásról meg azt mondta, "piszkos trükk" volt az egész.
Karadžić azt is tagadta, hogy a boszniai szerb erők üldözték a nem szerb lakosságot, a Prijedor környéki táborokat pedig, ahol muzulmánokat és horvátokat tartottak fogva, kínoztak és gyilkoltak meg, nemes egyszerűséggel "vizsgálati központoknak" nevezte.
A több, mint 7000 srebrenicai muzulmán meggyilkolásával kapcsolatos vádakról Karadžić mindvégig azt állította, hogy semmit sem tudott ezekről a gyilkosságokról egészen addig, míg Hágába nem került.
"Nem volt semmiféle jele annak, hogy Srebrenicában és környékén bármiféle gyilkosságok történtek volna. Egyetlen egy információt sem kaptam ezzel kapcsolatban, sem szóban, sem írásban. Nem volt semmiről tudomásom, míg nem kerültem ide, ahol megtanultam bizonyos dolgokat", mondta a Srpska egykori elnöke.
A vádlott az elismerte, hogy Srebrenica eleste után tudomása volt a "nagyszámú fogolyról", de nem tartotta fontosnak, hogy beleavatkozzon a foglyokkal kapcsolatos eljárásba, abban a meggyőződésben, hogy - akárcsak addig - táborokba szállítják őket, majd fogolycsere keretében engedik el őket.
Szarajevóról szólva Karadžić elmondta, ebben a városban "több, mint 2000 legitim katonai célpont volt", az ottani muzulmánok pedig folyamatosan "incidenseket robbantottak ki", hogy megvádolhassák a szerbeket, s így táplálják azt a reményt, hogy a világ majd háborút indít a szerbek ellen.
"A vízért, kenyérért sorban állók, vagy a Markala piacot látogatók között elkövetett tömeges gyilkosságok. Ez arcátlanság, ez arcátlan propaganda, piszkos trükk.", állította Karadžić. (Beta)