A szerb kormány közvetlenül a május elsejei ünnepeket követően javasolni fogja a jövedelemadó 12-ről 10 százalékra való csökkentését és a nyugdíjbiztosítási járulék növelését 22-ről 24 százalékra, valamint az egykulcsos adó határának háromról hatmillió dinárra való a növelését is – jelentette be a Blicnek adott interjújában Mlađan Dinkić szerb gazdasági és pénzügyminiszter. Leszögezte, mindez része az újraiparosítást, a gazdasági fejlődést és a foglalkoztatást ösztönző intézkedéscsomagnak.

Elmondta, az új adótörvények célja, hogy elsősorban az iparosokat segítse, illetve tovább tehermentesítse a kis- és közepes vállalkozásokat. Emiatt fontos az egykulcsos adó határának növelése háromról hatmillió dinárra. További könnyítést jelent majd a jövedelemadó 12-ről 10 százalékra való csökkentése, s az, hogy a legkisebb adóköteles jövedelem összegét 8700 dinárról 11 000 dinárra növelik. Ugyanakkor a nyugdíjjárulékot 22-ről 24 százalékra emelik – részletezte Mlađan Dinkić. Szerinte az adóreform eredményeként növekszik a nyugdíjalap bevétele, csökken a költségvetésből az alaphoz érkező pénz összege, és a gazdaság is tehermentesül az adóköteles bérek összegének emelése miatt. A legnagyobb terhet azokról veszik le, akiknek a legnehezebb, tehát akik jelenleg minimálbéreket fizetnek a dolgozóiknak – emelte ki a gazdasági miniszter.

Kifejtette, a költségvetési bevételek az év első négy hónapjában alacsonyabbak lettek a tervezettnél, ugyanakkor nagyobbak a tavalyi év ugyanezen időszakának bevételeinél. Elsősorban a kereskedelmi forgalom csökkenése, valamint a vágott dohány csempészete miatt kell csökkenteni az állami kiadásokat az év végig mintegy 30 milliárd dinárral. Az erről szóló terv már elkészült, s rögtön az ünnepek után beterjesztik elfogadásra a szerb kormányhoz.

A konkrét változásokkal kapcsolatban Dinkić elmondta, megpróbálnak segíteni a mezőgazdasági termelőknek, méghozzá elsősorban a kisgazdaságoknak, ugyanis megszüntetik a kataszteri jövedelemre számított adót, valamint a kötelező nyugdíjbiztosítást is. Ez utóbbi önkéntes alapon működik majd a jövőben, „aki akarja, fizetheti” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a földművesek nyugdíját már most is szinte teljes egészében az állam pénzeli.

Dinkić kijelentette, egy tisztességesebb adórendszert szeretnének kialakítani úgy, hogy a jogi személyek komolyabb adót fizetnek majd az ingatlanjaikra, a polgárok esetében pedig növelik a több, mint egy lakóingatlannal, illetve 5 hektár szántóföldnél többel rendelkezők adóinak összegét. Ugyanakkor megszüntetik, illetve csökkentik az informatikai szektorban fizetendő adókat és járulékokat, különösen a szoftver-iparban, ezzel stimulálva a fejlődésüket. Hozzátette, az IT szektor dolgozói után ezentúl nem kell majd egészségbiztosítást fizetni, esetükben ugyanis az állam pénzeli majd az esetleges gyógyíttatás költségeit.

A Blic újságírójának kérdésére reagálva hangsúlyozta, mindezek a változások a kormány vonatkozó döntése után azonnal bekövetkeznek, tehát májustól kezdődően, az egyes minisztériumok kvótáinak csökkentésével. Kifejtette, a tavalyi év az utóbbi 12 esztendő legrosszabbika volt gazdasági szempontból, mintegy 20 milliárd dinárral kevesebb bevétel valósult meg az adókból, mint ahogyan arra számítottak. Emiatt nem engedélyezik, hogy a minisztériumok annyit költsenek, amennyit a költségvetés előirányoz. Leszögezte, a kulcsfontosságú szegmenseket nem éri megszorítás, de elállnak majd olyan befektetésekről és kiadásoktól, amelyeket jobb időkben kell elvégezni.

Elmondta, hogy a veszteséggel működők támogatását is csökkentik, és emellett 2,4 milliárd dinárt takarítanak majd meg a minisztériumok anyagi kiadásain azzal, hogy kötelezővé teszik számukra a közműszámlák idejében történő kifizetését, valamint az egyéb igénybe vett szolgáltatások felfüggesztését.

Dinkić leszögezte, a nyugdíjak és a fizetések nem változnak majd, illetve a májusra tervezett 2 százalékos növelést is végrehajtják, mert arról már korábban döntés született.

Elmondta, a szóban forgó tervet egyeztették már az Nemzetközi Valutaalap (IMF) illetékeseivel, s azok teljes mértékben támogatják.
„Az IMF küldöttsége május 8-án érkezik Szerbiába, s arról tárgyalunk, hogyan lehetne ezzel összhangban középtávon megtartani a kormány munkájának első kilenc hónapja során elér stabilitást” – mondta, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gazdaság és a foglalkoztatás a kormány prioritása.

A miniszter közölte, május folyamán a kormány várhatóan elfogadja az újraiparosítási javaslatot, majd a szakértőkkel egyeztetve megállapítják, melyik iparágak lendítik előre Szerbia gazdasági fejlődését – Dinkić szerint azonban ez még nem kezdődött meg, csak a csökkenést állították meg, s ez nem elég a polgárok életszínvonalának javításához. Elmondta, Szerbiában több mint 160 közvállalat termel veszteséget, ezeket szerkezetátalakításnak kell alávetni, mert a világbank számításai szerint az államnak évi 1 milliárd euróba kerül a fenntartásuk. Ugyanakkor a közvállalatokról szóló stratégián is dolgoznak, amelyből kiderül majd, hogy az állam mely közvállalatok vezetéséből, illetve tulajdonosi köréből vonul ki, esetleg mindkettőből. A bankok ösztönzése is a feladatok között szerepel, hogy azok hosszú távú és alacsony kamatú hiteleket kínáljanak a kis- és középvállalkozásoknak.

A brüsszeli megállapodás végrehajtásával kapcsolatban kifejtette, a kormánynak gondot kell viselnie a koszovói szerbekre, de minden más szerbre is. Vélekedése szerint mivel a nagy volt a támogatottsága a megállapodásnak a szerb parlamentben, ezért értelmetlen kiírni az erről szóló népszavazást. Ugyanakkor, a kormánynak eltökélt szándéka, hogy végrehajtsa a brüsszeli megállapodást.
„Tény, hogy a kormány megpróbálja megértetni a koszovói szerbekkel, hogy semmi sem változik a megállapodás miatt az évek óta fennálló helyzethez képest” – jelentette ki Dinkić, s megjegyezte, most sem fizettetnek adót Koszovó északi részén, a támogatásokra viszont ezután is szánni fognak pénzt.

A miniszter szerint megérett az idő egy alkotmánymódosításhoz, és sikerülhet is összegyűjteni hozzá a szükséges többségi támogatást.

A Szerbiai Egyesült Régiók (URS) elnökeként elmondta, pártja számára fontos, hogy megtörténjen a politikai regionalizáció. Szerintük kevesebb képviselőre, illetve egy regionális közgyűlés kialakítására lenne szükség, így biztosítva, hogy Szerbia minden régiója képviseltethesse magát, s be kellene vezetni a polgármesterek közvetlen megválasztatását is.

A Srbijagas semmit sem fizet

Dinkić a Blicnek adott interjújában elmondta, a Srbijagas közvállalat jelenlegi működése semmiképp sem fenntartható, mert több mint 800 millió euró olyan tartozása van, amiért az állam vállalt garanciát, 200 millió euróra pedig nincs is garanciája. Megjegyezte, a Srbijagas egy dinárt sem fizetett a kőolajért NIS-nek már a tavalyi év januárja óta, sőt, „semmiért sem fizetett”. Emiatt már Medvegyev orosz elnök is a probléma megoldását kérte tőle és Ivica Dačić miniszterelnöktől. Hozzátette, nem ő az egyedüli, akinek döntést kell hoznia a megoldásról, de támogat mindenkit a kormányban, aki konkrét változtatásokat javasol a Srbijagason belül, hiszen a vállalat „jelenlegi politikája nem fenntartható”.

Nem gondolkodik a választásokon

Dinkić szerint az előrehozott köztársasági választásokról azoknak kell dönteniük, akiknek jogában áll kiírnia azokat. Úgy véli, erről az elemzőknek kell beszélniük, nem a kormány tagjainak – emiatt ő nem is gondol rá. Elmondta, ők abban segédkeznek, hogy a dolgok jobbra forduljanak Szerbiában. (Blic)