A tárgyalópartnerek megígérték, hogy ha megkezdődik a brüsszeli megállapodás alkalmazása, Szerbia számára kijelölik az EU-s csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját – jelentette be Ivica Dačić szerb miniszterelnök, aki kétnapos látogatását tölti Ausztriában.

Mauthausenben tett látogatása során a kormányfő ígéretet kapott tárgyalófeleitől arra, hogy Szerbia számára kijelölik az EU-s tárgyalások kezdetének időpontját, ha megkezdődik Belgrád és Pristina brüsszeli megállapodásának végrehajtása.

Dačić újságíróknak nyilatkozva elmondta, tárgyalt Heinz Fischer osztrák és Beonislaw Komorowski lengyel elnökkel, s egyetértettek abban, hogy Szerbia számára európai útja során nagyon fontos e két ország támogatása.

„Kihasználva ezt a lehetőségét, Szerbia jelenlegi helyzetéről is tárgyaltam Ausztria és Lengyelország elnökével. Az osztrák és a lengyel vezetővel együtt megállapítottuk, Szerbia számára nagyon fontos, hogy Ausztria és Lengyelország támogassa az európai integráció felé vezető úton” – fejtette ki Dačić, újságíróknak nyilatkozva. Elmondta, Fischer elárulta, tárgyalt lengyel kollégájával is a Szerbiának nyújtandó támogatásról.

„Ugyanerről számolt be (Michael Spindelegger) az osztrák külügyminiszter, aki elárulta, gyakorlatilag az EU-n áll, hogy amennyiben megkezdődik a megállapodás végrehajtása, Szerbia számára kijelöljék a csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját” – hangsúlyozta Dačić.

A szerb miniszterelnök rámutatott, ez a találkozás lehetőséget nyújt arra is, hogy más tisztségviselőkkel is tárgyaljon, így például Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszterrel, aki szintén támogatásáról biztosította Dačićot.

A szerb politikus szavai szerint erkölcsi szempontból is fontos a mauthauseni látogatás, mert az áldozatok között régiónkból is sokan ott nyugszanak.

Dačić elmondta, az egykori Jugoszlávia területéről 12 000 ember került lágerbe, a többségük szerb volt, s több mint a felük meghalt ezekben a táborokban.

Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Mauthausenben van az a katonai temető, amelyben mintegy 8000, a régiónkból származó ember nyugszik, akik az első világháborúban vesztek oda.

Dačić bejelentette, ausztriai látogatása során tárgyalni fog Werner Faymann kancellárral, illetve Michael Spindelegger alkancellárral és külügyminiszerrel. Velük holnap találkozik majd.

Találkozni fog továbbá a Szociáldemokrata Párt vezetőivel is, így Hannes Swobodával, a párt Európai Parlament-beli frakciójának vezetőjével is.

A tárgyalásokon részt vevő Dačićon, illetve az osztrák és lengyel államelnökön kívül Áder János magyar elnök, valamint Szergej Nariskin, az orosz duma elnöke jelenlétében nyitották meg a Mauthausen koncentrációs tábor 1938–1945 című és a Mauthausen bűnhelyszín, a bizonyítékok kutatása című kiállításokat.

Ugyanakkor megnyílt egy újabb emlékhely, a Név nélküli helyiség, ahol 81 000 áldozat neve olvasható.

Mauthausen a legnagyobb koncentrációs tábor volt a mai Ausztria területén, ahol mintegy 200 000 embert tartottak fogva. A foglyoknak csaknem a fele nem élte túl ezt a náci haláltábort.
Miután a Harmadik Birodalom 1938 áprilisában elfoglalta Ausztriát, már az év augusztusában átszállítottak Mauthausenbe az addig Dachauban fogva tartottak egy részét.
Mauthausenben, illetve a rajta kívül működő még 40 haláltáborban 1938. augusztus 8-a és 1945. május 5-e között 200 000 embert tartottak fogva, akiket mintegy 30 európai és európán kívüli országból szállítottak oda. (RTS)