A koszovói szerbek Szerbiában maradunk elnevezésű belgrádi tüntetése pénteken valamivel 12.44 óra után kezdődött a Köztársaság téren. Az észak-koszovói szerbek szerint a brüsszeli megállapodás miatt pristinai fennhatóság alá kerülnek.
A téren több ezer ember gyűlt össze. A tervekkel ellentétben még 13 órakor is gyülekezett a nép, szervezetten, oszlopokban érkeztek a helyszínre, s emiatt egy időre meg is állt a forgalom a szerb főváros központjában. Egyébként a szervezők magyarázata szerint a 12 óra 44 perces tervezett kezdés az ENSZ Biztonsági Tanácsának Koszovóval kapcsolatos, 1244-es számú határozatát szimbolizálta.
Az összegyűltek gúnyos üzeneteket skandáltak, „hazaárulás”-sal vádolták az államvezetést. Transzparenseiken többek között a „Koszovó Szerbia”, „Felszabadítjuk Koszovót”, valamint a „Szerbia, majd a többi” feliratok voltak olvashatóak. A tüntetők a brüsszeli megállapodás elutasítását követelték, de választásokat is. Egyes résztvevők „Soha ne legyen határ” feliratú pólókat viseltek, de Szerbia és a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) zászlói is feltűntek a tömegben, illetve jelen voltak a Szerb Radikális Párt (SRS) tisztségviselői is.
Felszólalt többek között Amfilohije, a szerb ortodox egyház montenegrói-tengermelléki metropolitája, aki liturgát is mondott, valamint a koszovói szerb községek vezetői, Bora Đorđević rockzenész, Dejan Tomašević, a szerb kosárlabda-szövetség elnöke, illetve Kosta Čavoški jogprofesszor is.
A tüntetésen részt vett Vojislav Koštunica, a DSS vezetője, de a párt számos más tisztségviselője is, akik a míting miatt nem vesznek részt a parlament mai ülésén. Ezenkívül a Dveri mozgalom és az Obraz szervezet tagjai is jelen voltak a tüntetésen.
Slaviša Ristić, Zubin Potok polgármestere felszólalásában elmondta, az észak-koszovói szerbek nem tartják túszként Szerbiát, illetve nem gátolják az európai jövő felé vezető úton. Szerinte a koszovói szerbek nem Lázár fejedelem vitézei, de nem is nyerészkedők, és Szerbiát sem tartják túszként. Elmondása szerint a Pristinával kötött brüsszeli megállapodás Szerbia elárulása, és Koszovó elvesztésével jár, a kormány pedig „eladná Koszovót és a szerb népet”. Hangoztatta, eddig megakadályozták az árulást, megvannak a szerbiai intézmények Koszovóban, és nincs megosztottság észak és dél között. A megállapodás aláírói éppen ezeknek az intézményeknek a megszüntetésére bólintottak rá, átengedve a koszovói szerbeket a koszovói „kvázi államnak”, Hashim Thaci „terrorteremtményének” – emelte ki a polgármester.
Slaviša Ristić minden hazafias szerbiai erőt meghívott a Szent Vid napján megszervezésre kerülő újabb belgrádi nagygyűlés, s leszögezte, évszázadok óta először Koszovót nem a Gazimestanon, hanem épp Belgrádban támadták meg. Elmondta, a koszovói szerbeknek csak kis része vehetett részt a mai tiltakozó gyűlésen, a többségük ugyanis maradt „az örökös őrségben“, s védi a „szerb kapukat Koszovóban“.
Atanasije Jevtić nyugalmazott ortodox püspök a szerb államvezetésről szólva kijelentette, „ez a hatalmon levő hármas áruló, akik hisznek a NATO garanciáinak”.
„Ivica Dačić (miniszterelnök) azt mondja, hogy a földi politikát támogatja, az égi nem érdekli. Ezt mondta Zoran Đinđić (meggyilkolt miniszterelnök) is, és hogy végezte, Isten a bírája” – hangoztatta Atanasije püspök. Szerinte a szerb hatalom nem Istenben hisz, hanem az Európai Unió végzetes mitológiájában. (B92, Beta, Tanjug)



A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár




