Szerbia teljesíteni fogja a brüsszeli megállapodásból eredő kötelezettségeit, Berlintől pedig azt várja, hogy támogassa a csatlakozási tárgyalások megkezdése időpontjának kitűzését Szerbia számára – röviden így foglalható össze a szerb államvezetés álláspontja a Guido Westerwelle német külügyminiszterrel való mai tárgyaláson. Westerwelle támogatást ígért, de cserébe kézzelfogható eredményeket kér a brüsszeli megállapodás valóra váltásával kapcsolatban.

Westerwelle szerbiai látogatása során találkozott Tomislav Nikolić szerb elnökkel, Ivica Dačić kormányfővel, Aleksandar Vučićtyal, a kormány első alelnökével, valamint szerb kollégájával, Ivan Mrkićtyal is.

A német külügyminiszter bejelentette, kedvező véleményezést terjeszt a Bundestag és a német kormány elé a dátum odaítélésével kapcsolatban, amennyiben Szerbia kézzelfogható eredményeket tud felmutatni a brüsszeli megállapodás valóra váltásában, s úgy ítélte meg, Szerbiának történelmi esélye van arra, hogy „egyszer s mindenkorra” elinduljon a közös európai jövő útján.

Westerwelle hangsúlyozta, látogatása a bátorítás jele. A megállapodás alkalmazásáról szólva kiemelte, „nem órákról van szó, hanem az idejekorán meghozott döntésről”. Szavai szerint ez egy történelmi pillanat, amikor bátor és messzire mutató döntéseket kell hozni.

Németország – tette hozzá – nyílt politikát folytat Szerbia vonatkozásában, és Szerbiára európai államként tekint.

Nikolić elnök a német külügyminiszterrel folytatott eszmecseréjén elmondta, Szerbia elkötelezett a koszovói kérdés megoldásában, de nem fogja áltatni európai partnereit olyan ígéretekkel, amelyeket nem tud teljesíteni. Ebben az értelemben Szerbia a brüsszeli megállapodás valóra váltásán fáradozik, de nem fog elfogadni semmit, amit a megállapodás nem tartalmaz, s nem fogja, sem nyíltan, sem burkoltan, elfogadni Koszovó függetlenségét – emelte ki a szerb elnök.

A szerb elnök ugyanakkor úgy vélte, elvesztegetett idő az a három hét, amelynek során megpróbálták megbeszélni az április 19-ei megállapodás implementációját, s ez egyértelmű jele annak, hogy ezeket a tárgyalásokat a kormányfőknek kell vezetniük, mégpedig Catherine Ashton uniós külügyi főképviselő jelenlétében, hiszen ők tudják a legjobban, mit tartalmaz a megállapodás. Véleményével Westerwelle is egyetértett.

Dačić a német külögyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján azt üzente, Szerbia teljesíteni fogja a megállapodásból rá eső részt, Németországtól pedig kedvező döntést vár a tárgyalások megkezdésének időpontjával kapcsolatban. Mint mondta, Szerbiának nincs több vesztegetni való ideje, és a dátum kitűzésének halogatása beláthatatlan következményekkel járhat az ország jövőjére nézve.

Dačić számára Westerwelle látogatása „bátorítást jelent”, s annak a támogatását, amit az államvezetés az elmúlt hónapok során tett azért, hogy Szerbia más megítélés alá essen. Mint mondta, olyan döntések születtek, amelyek semmiképpen sem nevezhetők könnyűnek, de amelyek az állam és a nemzet érdekeit szolgálják.

A szerb kormányfő hozzátette, holnap folytatódik Belgrád és Pristina brüsszeli párbeszéde, s ennek során Szerbia mindent megtesz, hogy alkalmazást nyerjen a brüsszeli megállapodás, amely a csatlakozási tárgyalások megkezdésének előfeltétele.

Aleksandar Vučić, a kormány első alelnöke a Westerwellével folytatott tegnapi megbeszélésén ugyancsak azt hangoztatta, hogy Szerbia messzemenően tiszteletben fogja tartani a brüsszeli megállapodást.

Ivan Mrkić szerb külügyminiszter a német kollégájával folytatott tárgyalás után a Tanjugnak azt nyilatkozta, hogy Wasterwelle megérti „a pillanat érzékenységét” a szerb kormányra és a koszovói szerbekre nézve.

Westerwellének meggyőződése, hogy a koszovói szerb közösség hamarosan belátja, hogy a nemzetközi közösség szavatolja fennmaradását, erősödését és biztos jövőjének megteremtését – mondta Mrkić, aki negyven percet – a protokoll által előírtnál jóval hosszabb ideig tárgyalt német kollégájával.

Westerwelle Belgrádból Pristinába utazott. (B92, Beta)