A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött készenléti megállapodás második felülvizsgálatának lezárása után egészen biztosnak tűnik, hogy idén nem fogják növelni a nyugdíjak és az állam bérek összegét Szerbiában.

Az előzetes bejelentésekkel ellentétben ugyanis nem tárgyaltak az esetleges növelés mértékéről, az IMF küldöttsége pedig novemberre halasztotta a kérdés megválaszolását, amikor a megállapodás harmadik felülvizsgálatakor a jövő évi állami költségvetésről is tárgyalnak majd, írja a Danas belgrádi napilap.

Mindez azt jelenti, hogy esetleg januárban lehetséges emelés, de akkor is csak nagyon kismértékű, hiszen – mint arra James Roaf, az IMF-küldöttség vezetője rámutatott – Szerbiában nagyon alacsony az infláció, nagyjából egy százalékos, a növelést pedig ezzel összhangban kellene végrehajtani szerinte.

Dušan Vujović szerbiai pénzügyminiszter is világossá tette, hogy a kormány nem fogja a nyugdíjemelés kérdésével destabilizálni az IMF-fel kötött megállapodást, illetve az emelés mértékének szerinte is összhangban kell lennie az infláció mértékével.

Mint arra a Danas rámutat, egy egészen új érvvel hozakodtak elő az illetékesek, hiszen korábban egészen egyszerűen azért ígértek némi növelést, mert korábban csökkentették a nyugdíjakat és az állami béreket. Ennek oka pedig nem a defláció volt, hanem az, hogy az államnak szüksége volt többletbevételre.

A szakértők azonban pozitívan reagáltak arra a hírre, hogy idén nem fognak növekedni a bérek és a nyugdíjak. Ők már korábban is azt hangoztatták, hogy a szerbiai kormánynak nem kellene letérnie a reformok útjáról, s emelésekkel enyhíteni a csak néhány hónappal ezelőtt meghozott reformintézkedéseken.

Az IMF-misszió egyébként a felülvizsgálatot követően pozitívan értékelte a szerbiai kormány intézkedéseit, s azt állították, hogy ezek közül egyesek tartós eredményeket is hoznak. „Megfigyelhető bizonyos tartós fiskális javulás, de a bérek és nyugdíjak növelése tekintetében figyelembe kell venni, hogy ez mennyiben van összhangban a fiskális deficit meg az adósság csökkentésének céljával. Szem előtt kell tartani, hogy Szerbia adóssága még mindig növekszik, s várhatóan csak 2017-ben kezd majd csökkenni” – magyarázta James Roaf. Kifejtette továbbá, hogy a kormányintézkedések pozitív eredményei miatt revideálták a szerbiai gazdasági növekedésre vonatkozó negatív előrejelzésüket, így a jelenlegi becslések szerint annak mértéke 0,5 százalék lesz, illetve középtávon felgyorsul a növekedés.

Szavai szerint az eddig megvalósított 70 milliárd dináros megtakarítások fele tartósnak számít, a fennmaradó rész csak egyszeri megtakarítás, illetve beleszámítódik az a pénzösszeg is, ami a tervezett nagyberuházások végrehajtásának késlekedése miatt maradt az államkasszában. Vujović miniszter szerint ezek a nemkívánatos megtakarítások az említett 70 milliárd dináros összegnek csak hetedét képezik, tehát 10 milliárd dinárt tesznek ki.

Mindeközben Ljubomir Madžar, a belgrádi Közgazdasági Kar professzora jó hírnek tekinti azt az információt, amely szerint idén már nem lesz nyugdíj- és béremelés.

„Az első, nagyon kicsi, és látszólag sikeres lépéseket követően visszalépést jelentene a növelés, ezzel ugyanis elállnának mindattól, ami sokkal fontosabb az eddig megvalósítottaknál. A nemzetközi pénzügyi nyilvánosság negatívan fogadná ezt a lépést, hiszen csak néhány hónap telt el a fiskális konszolidáció intézkedéseinek elfogadása óta” – magyarázta Madžar.

Szerinte egyébként még jövőre sem lesz nyugdíj- és béremelés, illetve annak mértéke még az infláció mértékét sem éri majd el. „Szerintem még akkora növelés sem lesz, az államvezetés emelésről szóló kijelentéseket tesz a nyilvánosság előtt, de maguk is tudják, hogy az IMF ezt nem fogja elfogadni, és nem is kell, hogy elfogadja. De ők így fejezik ki a népük iránti szeretetüket, az IMF pedig arra szolgál a számukra, hogy átvállalja a felelősséget, amiért egyes ígéretek nem teljesülnek majd” – vélekedett.

Aleksandar Vučić szerbiai kormányfő egyébként az IMF-misszióval folytatott tárgyalást követően a minap azt mondta, hogy Szerbia az év első nyolc hónapját 30 milliárd dináros hiánnyal zárta, holott az IMF-fel kötött megállapodás szerint ennek összege legalább 132 milliárd lett volna.

„A 132 milliárdos hiány is jó eredmény lenne. Akkor láthatják, mekkora sikert értünk el” – hangoztatta Vučić a FoNet jelentése szerint, illetve azt mondta, a 0,5 százalékos előrejelzéssel ellentétben az ország idén 1 százalékos növekedést valósít majd meg, jövőre két, 2017-ben pedig három vagy még több százalékosat.