Fellebbezett a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) által kirótt negyvenéves börtönbüntetés ellen Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnök, jelenti az AFP.
Karadžićot márciusban az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találták, a súlyos ítéletet az 1992-1995 közötti, közel százezer halálos áldozatot követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt szabták ki. Ebbe beleértendő a srebrenicai népirtás, Szarajevó ostroma és a hét községben elkövetett több bűncselekmény is.
Karadžić az ítélethirdetést követően azonnal bejelentette, hogy sokkolta a bírósági döntés, fellebbezni fog, hiszen szerinte „improvizációkon, feltételezéseken, spekulációkon és indikációkon, nem pedig tényeken” alapul az ítélet.
Beadványában az exelnök ötven jogalapra hivatkozik fellebbezése alátámasztására. Szerinte politikai színezetű eljárást folytattak ellene, nem adták meg neki az ártatlanság vélelmét, és egyéb hibák sorozatával lehetetlenné tették a tisztességes tárgyalást azzal a céllal, hogy démonizálják őt és a boszniai szerbeket - közölte Peter Robinson, az elítélt védőügyvédje.
Az MTI jelentése szerint Robinson azt hangoztatta, hogy olyan bírák vezették a tárgyalást, akik "nem tudnak semmit a térségről, annak kultúrájáról, nyelveiről, történelméről", valamint sérelmezte, hogy az eljárás idegen nyelven folyt Hágában.
A magát ártatlannak valló, 71 éves Karadžić a felmentését vagy új tárgyalás kiírását kérte a bíróságtól.
Theodor Meron, a hágai törvényszék elnöke nemrégiben kinevezte már a fellebbviteli tanács bíráit. Az elnök Meron lesz, mellette négy tag kapott helyet a testületben.
A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadžić ellen már 1995-ben vádat emeltek – az az év végén aláírt daytoni békeszerződés pedig eltiltotta hivatalától –, ő azonban éveken át bujkált, és csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának. A következő évben kezdődött meg a hágai pere.
Karadžić megítélése Bosznia-Hercegovinában a mai napig vitatott, írja az MTI. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá.
Nincs hozzászólás. Legyen az első!