Miután találkozott Hashim Thacival Brüsszelben, Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentette, hogy megnyílt a párbeszéd a szerbek és az albánok hosszútávú kapcsolatáról.

A konkrét kérdések közül, amelyek már részei voltak a Belgrád és Pristina közötti párbeszédnek, megállapodás született az igazságszolgáltatásról, de bejelentették, hogy az év végéig megnyitják a Ibar folyón lévő hidat, és megállapították, hogy Pristina nem tett semmilyen előrelépést a szerb községek közösségének megalakítása érdekében, közölte a szerb elnök Brüsszelben.

Vučić kiemelte, hogy a szerbek és az albánok történelmi kapcsolatainak megoldása sokat jelentene Belgrád és Pristina számára, ezért folytatni fogják a tárgyalásokat, de hangsúlyozta, hogy egyik fél sem túlzottan optimista ebben a kérdésben.

„Kevés esélyt látunk a szerbek és az albánok történelmi megbékélésére, de meg kell ragadnunk ezt a kis esélyt is. Megéri megpróbálni a jövőnk miatt”, mondta Vučić.

A találkozón az egész régiót érintő kérdéseket is megvitatták.

Vučić és Thaci ma reggel Brüsszelben tárgyaltak, Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel.

Mogherini közölte: ma abban állapodtak meg, hogy folytatják a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd új szakaszát „a kapcsolatok normalizálása és a megbékélés” érdekében, jelentette a Tanjug.

Szerbia és Koszovó megegyezett az igazságügyi megállapodás végrehajtásáról

Aleksandar Vučić szerb és Hashim Thaci koszovói államfő csütörtökön Brüsszelben megegyezett a koszovói igazságszolgáltatási rendszer egységesítésére vonatkozó megállapodás végrehajtásáról, amelynek értelmében a koszovói szerb bírák, ügyészek és az igazságügyben dolgozók mind a koszovói igazságügyi minisztériumhoz tartoznak majd, jelentette az MTI Brüsszelből.

Az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) csütörtöki tájékoztatása szerint az igazságügyre vonatkozó megállapodás értelmében egységes lesz a koszovói igazságügyi rendszer, amely lehetővé fogja tenni a jogi ügyek azonos feltételek szerinti levezetését egész Koszovóban, különös tekintettel a jellemzően vegyes lakosságú Kosovska Mitrovica-i régióban. A megállapodás október 17-én lép életbe.

Federica Mogherininek, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének meghívására a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezése érdekében tartott brüsszeli megbeszélésen létrejött megállapodásra azért volt szükség, hogy Koszovó szerbek által is lakott - főként északi - területein körülbelül egyenlő arányban legyenek az albán és szerb nyelvű bírák a bírói testületekben. Ugyanezen elv alapján körülbelül egyenlő számban vehetnek részt a szerb és a koszovói ügyészek is a jogi munkában. Pristina arra is garanciát vállalt, hogy indokolt esetben bizonyos területeken szerb nemzetiségű lehet a bíróság elnöke.

Koszovóban eddig elkülönült a szerbek által el nem ismert koszovói, és külön az észak-koszovói, szerbek által működtetett igazságszolgáltatás. Októbertől az igazságügyben dolgozók mind a koszovói igazságügyi minisztériumhoz tartoznak, azzal a feltétellel, hogy a szerbek lakta részeken szavatolják a szerb bírák, ügyészek, ügyvédek munkáját.

Pristina 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások; egyebek mellett abban egyeztek meg, hogy Koszovó területén létrehozzák a szerb kisebbségi önkormányzatok közösségét, ám ez a Belgrád számára fontos lépés mindmáig nem történt meg.

A kapcsolat rendezése azonban mindkét fél számára fontos, csak így tudják ugyanis folytatni a megkezdett uniós integrációt. Hashim Thaci és Aleksandar Vucic is beszélt arról az utóbbi időben, hogy a viszony rendezése nem lesz népszerű egyik országban sem, viszont mindenképp megegyezésre kell jutni. Brüsszel soha nem mondta ki nyíltan, hogy Szerbia uniós tagságának feltétele Koszovó függetlenségének elismerése lenne, de a szerb közbeszédben egyre többször merül fel ez a feltételezés, egyesek szerint erre utal az is, hogy a szerb köztársasági elnök nemzeti konzultációt kezdeményezett Koszovó helyzetéről.

Hashim Thaci koszovói elnök szakértői csoportot felállításáról döntött szerdán, amelynek feladata a Szerbiával folytatott párbeszéd új szakaszának kidolgozása és felügyelete lesz. A kapcsolat rendezését célzó tárgyalást vezető csoport tagjai a politikai pártok, a civil szervezetek és a tudományos élet soraiból kerülnek ki, az elnök szerint ugyanis egységes álláspontot kell kialakítani.

Az 1,8 milliós Koszovó lakosságán belül a szerbek száma körülbelül 120 ezer. (Tanjug, MTI)