





Alapvetően megváltoztathatja a szívroham kezelését egy új oldat, amelyet injekcióval, katéteren keresztül lehet a szívbe juttatni. A folyadék lehetővé teszi, hogy új szívizom fejlődjön ki az elhalt helyén.
Ha valamelyik koszorúér elzáródik, az általa vérrel ellátott szívizomrostok elhalnak – ez a szívinfarktus. A szívroham után a szív teljesítménye, az elhalt izomzat mértékétől függően csökken, és ez szívelégtelenséghez vezet, ami ma már jól kezelhető, de a betegnek sok gondot okozhat.
A Kaliforniai Egyetem kutatói évek óta foglalkoznak azzal, hogy miképpen lehetne az infarktus során elhalt szívizomzatot újraéleszteni, működését pótolni. Karen Christman és munkacsoportja olyan zselét állított elő, mely hőmérséklettől függően változó folyékonyságú. A zselé szívkötőszövetből készül, de előállítása közben szívizomsejteket is beleszőnek. Mélyhűtik, majd porrá darálják. Ezt a port aztán folyadékká lehet oldani, és az oldat injekció formájában beadható a szívbe.
Testhőmérsékleten az oldat zselészerű anyaggá válik, ennek hatására a károsodott izomterületet ismét benépesedik aktív sejtekkel, és a szívműködés megújul. "A beavatkozás segíti az újraépülést, és nem vezet gyulladáshoz" - jelentette ki a munkacsoport vezetője.
Az új készítmény katéteren keresztül beadható, ami egyszerű és biztonságos alkalmazási mód. A kutatók még nem közölték azoknak a kísérleteknek az eredményeit, amely szerint sertésszíven a kezelés jelentősen javította a károsodott szív teljesítményét. Ez azért lenne fontos adat, mert mérete és szerkezete alapján a disznószív hasonlít legjobban az emberi szívhez.
Patkánykísérletek azt jelezték, hogy az oldat biztonsággal beadható, nincs kilökődés vagy szívritmuszavar. A kutatók várhatóan egy éven belül elkezdhetik a vizsgálatokat az emberi szíven is. Hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államokban évente 785 ezer beteg szenved infarktust, és ilyen hatékonynak ígérkező kezelési mód eddig még nem volt. A tanulmány az Amerikai Szívgyógyász Kollégium folyóiratában jelent meg.
A levegőben terjedve is fertőz a H7N9 típusú madárinfluenza-vírus, továbbá a baromfi mellett sertésekre is veszélyes lehet – állítják kiterjedt vizsgálataik... >>
Lassult a 21. század eddig eltelt éveiben a hőmérsékletemelkedés üteme, ami alapján tudósok egy nemzetközi csoportja arra következtet, hogy a korábban véltekkel szemben... >>
Amerikai kutatók elkészítették az emberi bőrön megtalálható gombák és baktériumok térképét.A legtöbb mikroorganizmus általában a sarkakon van: átlagosan nyolcvan faj... >>