Bejelentés várható az "isteni részecske" létezéséről július 4-én

Létezik-e a Higgs-bozon, a többi részecske tömegéért felelős "isteni részecske"? A kérdésre esetleg július 4-én adják meg a választ az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai.
A nagy hadronütköztető CMS- és ATLAS-kísérletében részt vevő kutatók jövő szerdán egy közös szemináriumon számolnak az eredményeikről a CERN-ben. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet fizikusai ugyancsak július 4-én beszélnek kutatásaikról Melbourne-ben az egyik legtekintélyesebb nemzetközi részecskefizikai rendezvényen, az ICHEP (International Conference on High Energy Physics) konferencián - olvasható a LiveScience (www.livescience.com) és a PhysOrg (http://phys.org) tudományos hírportálokon.
A 2008-ban üzembe helyezett nagy hadronütköztető Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométer hosszú, 3 méter átmérőjű alagútban működik, ahol a csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó protonnyalábokat jelenleg 8 teraelektronvolt (1 TeV: ezermilliárd elektronvolt) energiával ütköztetnek. Az ütközések során új elemi részecskék keletkeznek általában igen rövid élettartammal, ezek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének titkait remélik megfejteni.
Tavaly decemberben jelentette be a CERN, hogy találtak a Higgs-bozon létezésére utaló jelzéseket, a részecske tömege 124 vagy 125 gigaelektronvolt (1 GeV - 1 milliárd elektronvolt) lehet. Mindazonáltal a fizikusok nem gyűjtöttek össze statisztikailag szignifikáns adathalmazt, hogy bejelenthessék az "isteni részecske" felfedezését.
A CERN honlapja szerint (http://public.web.cern.ch/public) tavaly körülbelül 5,6 inverz femtobarn adathalmazt gyűjtöttek össze: a gyorsító teljesítményét tükröző mutató 560 billió proton-proton ütközést jelent. A CMS- és az ATLAS-kísérletekben június közepéig külön-külön 6 inverzt femtobarn adatot gyűjtöttek össze, a gyorsító jó úton halad, hogy 2012-ben 1500 billió proton-proton ütközést érjen el.
A szakértők szerint azonban kevéssé valószínű, hogy az adathalmaz eléri a statisztikailag szignifikáns szintet.
"Valamivel több adattal rendelkeznek, de az elemzés még folyik" - hangsúlyozta Renilde Vanden Broeck, a CERN kommunikációs munkatársa.
Hozzátette: így működik a tudomány. "Nem jelentik be a felfedezést mindaddig, amíg nem egészen biztosak a Higgs-bozon létezésében. Hiába gyarapodnak az új adatok, további vizsgálatok szükségesek annak kiderítésére, hogy a jelenségek valóban a Higgs-bozon létét jelentik, vagy az 'isteni részecskénél' is egzotikusabb valamit takarnak".
Rolf Heuer, a CERN főigazgatója szerint a folyamat olyan, mint amikor egy ismerős arcot fedezünk fel a távolban. "Sokszor közelebb kell mennünk, hogy megtudjuk: valóban a barátod, rokonod, vagy annak egy alteregója közeledik feléd" - fogalmazott.