Vegetáriánus étrendre kényszerítheti az emberiséget a súlyosbodó élelmiszerhiány

A vízszűke miatt egyre súlyosbodó élelmiszerellátási problémák miatt az emberiségnek radikális változtatásokkal, egyebek között a majdnem teljes vegetarianizmusra való áttéréssel kell számolnia a jövőben, hogy a 2050-re várhatóan 9 milliárdosra duzzadó globális népesség egészének legyen mit az asztalra tennie.
A világ vezető vízkutatói által ez idáig közzétett egyik legkomolyabb figyelmeztetés szerint a katasztrofális élelmiszerhiány elkerülése érdekében a bolygó lakosságának majdnem teljesen át kellene állnia a vegetáriánus étrendre a következő negyven évben. Az emberek jelenleg állati eredetű termékekből nyerik fehérjeszükségletük nagyjából 20 százalékát, ám ezt az arányt körülbelül 5 százalékra kellene csökkenteni, hogy elegendő táplálék jusson a 2050-ig várhatóan 9 milliárdosra duzzadó globális népesség egészének - idézte a Stockholmi Nemzetközi Vízintézet (SIWI) szakembereinek jelentését a The Guardian című brit napilap.
A élelmiszertermelést fenyegető vízszűkösségről szóló figyelmeztetés azután látott napvilágot, hogy az Oxfam humanitárius civilszervezet és az ENSZ megkezdte a felkészülést egy öt éven belül lehetséges második globális élelmiszerválságra. Bizonyos gabonafélék ára június óta majdnem 50 százalékkal emelkedett a nemzetközi piacokon, az Oroszországot és az Egyesült Államokat sújtó aszályok, valamint az ázsiai monszunok miatt. Az afrikai Szahara déli részén húzódó Száhel-övezetben már most több mint 18 millió ember küzd komoly élelmiszerhiánnyal.
Az Oxfam előrejelzései szerint az áremelkedés pusztító hatással lesz az olyan, nagyrészt élelmiszerimportra támaszkodó fejlődő térségekre, mint Latin-Amerika bizonyos részei, Észak-Afrika és a Közel-Kelet. 2008-ban az élelmiszerhiány 28 országban eredményezett társadalmi nyugtalanságot. A vegetarianizmusra való áttérés egyike azon lehetőségeknek, amelyekkel növelhető az élelmiszertermelésre fordítandó vízmennyiség az egyre inkább kiszámíthatatlan éghajlati viszonyoktól sújtott világban - húzták alá a kutatók.
Az állati fehérjében gazdag étrend 5-10-szer több vízfelhasználással jár együtt, mint a vegetarianizmus. Jelenleg a világ szántóföldjeinek egyharmadát fordítják takarmánytermesztésre. A hiánykezelés további lehetőségei közé tartozik az ételszemét felszámolása, valamint az élelmiszertöbblettel és -deficittel bíró országok közötti kereskedelem erősítése. "Kilencszázmillió ember éhezik és kétmilliárdan alultápláltak, annak ellenére, hogy az egy főre jutó élelmiszertermelés folyamatosan növekszik" - mutattak rá a szakemberek.
A jelentés megjelenését a szokásos évi stockholmi víz-világkonferenciához időzítették, amelyen politikusok, ENSZ-szervezetek, nem kormányzati szervek és 120 országból érkezett kutatók vitatják meg a globális vízellátás problémáit. "Az ENSZ előrejelzése szerint a század közepére 70 százalékkal kell növelni az élelmiszertermelést. Ez további nyomást helyez a már most erősen igénybe vett vízkészleteinkre, amelyeknek jelentős részét a következő 30 évben várhatóan 60 százalékkal növekvő globális energiaigény kielégítésére, illetve a jelenleg még elektromos áram nélkül élő 1,3 milliárd ember ellátására kell fordítani" - hangsúlyozták a kutatók.
A Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet (IWMI) különálló tanulmánya szerint a Szaharától délre fekvő fekete-afrikai régióban, illetve az Ázsia déli részén élő farmerek biztos élelmiszerellátásának legjobb módja, ha a drága és grandiózus öntözőrendszerek helyett, a területi adottságokhoz jobban igazodó kisebb szivattyúkat és egyszerűbb technológiákat építenek ki. (MTI)