Tudomány
Van-e remény a kerecsensólyom számára Vajdaságban?
Betűméret:             

Tizennégy, de lehet, hogy tizenhét pár: mindössze ennyi maradt Vajdaságban és Szerbiában a ritka kerecsensólyomból (Falco cherrug). A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület (DZPPS) által készített összeírás alapján drámaian csökkent ezen faj populációja.

Mint Közép- és Kelet-Európa többi országában, a kerecsensólyom Vajdaságban is leginkább a magasfeszültségű távvezetékek oszlopain fészkel. A kerecsensólyom nem épít fészket, hanem a szürkevarjú vagy a holló fészkét hódítja meg, ami még további veszélyeknek teszi ki ezt a fajt. Draženko Rajković, a DZPPS kerecsensólyom-védelmi programjának vezetője azt mondja, a legkomolyabb fenyegést ezen faj számára a fészkek, a felnőtt és fiatal madarak, valamint a fészkekben lévő tojások elpusztítása jelenti. Az emberi tevékenységek mellett pedig ott vannak a természeti tényezők is.

A kerecsensólymok védelmére irányuló projekt 2006-ban kezdődött Szerbiában. „Miután láttuk, hogy Magyarországon sikerrel járt a műfészkek kihelyezése, s azután stabilizálódott a kerecsensólyom-populáció, elhatároztuk, hogy konzultálunk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel azzal kapcsolatban, hogy mit tegyünk. Az első nyílt típusú, fából készült műfészket 2006-ban helyeztük el, majd 2008-ig száz darabot helyeztünk el a magasfeszültségű távvezetékek oszlopain Vajdaság-szerte. Ezt a projektet akkor a magyar külügyminisztérium finanszírozta, később pedig a tartományi kormány is. Az első pár kerecsensólyom 2013-ban kezdett fészkelni ezekben a műfészkekben, mostanáig pedig még kettőt figyeltünk meg” – mondja Rajković.

Az idei év kezdetétől még harminc, fémből készült mesterséges fészket helyeztek el a távvezetékek oszlopain, amit a brit Rufford alapítvány pénzelt, a szerb áramhálózat (EMS) közvállalat pedig logisztikai segítséget nyújtott.

„Nincs másik állami vállalat, amellyel ilyen magas szintű együttműködést sikerült megvalósítanunk. Az EMS azt kérte tőlünk, hogy szervezzünk szemináriumokat a dolgozóiknak a kerecsensólymok és más, a távvezetékeken fészkelő madarak védelméről. Ily módon felelősek lettek az egész vajdasági kerecsensólyom-populáció jövőjéért” – hangsúlyozza Marko Tucakov, a tartományi természetvédelmi intézet ornitológusa.

Azonban a DZPPS minden erőfeszítése ellenére a kerecsensólymoknak nem sikerült utódokat világra hozniuk, így a kihalás szélére kerültek nálunk. A fő ok a galambtenyésztő bűnözői körök viselkedésében rejlik. Ugyanis a hazai galambok a kerecsensólymok fontos tápláléka. Az ornitológusok felszólították a rendőrséget és az igazságszolgáltatást, hogy komolyan foglalkozzanak azoknak a tevékenységével, akik vandál módon viselkednek a természettel szemben. Szerbia azon részén, ahol valaha a legtöbb kerecsensólyom – akár 11 pár is – fészkelt, ebben az évben az ornitológusok csak egyetlen kerecsensólymot találtak. A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy egyes galambtenyésztők a közösségi hálókon és fórumokon nyugtalanító tartalmakat tesznek közzé, amelyekben a legapróbb részletekig leírják a ragadozó madarak meggyilkolásának metódusát, az erre használt felszerelést pedig árulják is.

Az ornitológusok felvetik a kérdést, hogy van-e remény az érzékeny kerecsensólymok számára egy ilyen légkörben, ahol ilyen kontrollálatlan nyomás nehezedik ezen madarak parányi populációjára. Ugyanakkor eltökéltek, hogy nem hagyják, hogy egy ilyen különleges madár kihaljon Szerbiában, s egy sor konkrét intézkedést jelentenek be annak érdekében, hogy ezt megakadályozzák.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a mesterséges intelligencia európai közösségének létrehozását javasolta vasárnap az innovációs erőforrások jobb összehangolása érdekében. "Ez a projekt összehozná a legjobb kutatókat, a legjobb tudósokat, a legjobb start-upokat és a legjobb adatközpontokat közös elvek...
2024. MÁRCIUS 17.
[ 15:40 ]
Kiderült, a metabolitoktól függ, hogy valaki mennyire fitten éli meg az idősebb kort. Ennek ismeretében a kutatók egy új vérvizsgálati módszert is kidolgoznak, amely akár már a harmincéveseknél meg tudja állapítani, milyen a biológiai életkoruk, és milyen betegségekre lehetnek emiatt hajlamosak. A Pittsburgh-i Egyetem...
2024. MÁRCIUS 17.
[ 8:58 ]
A világjárvány idején a kutatók elsősorban a Covid tüdőkárosító hatásait vizsgálták. Azonban kiderült, a betegség gyakorlatilag az egész testet érintheti. Idővel az is kiderült, hogy melyik szervünk szenvedte el a legtöbb kárt a járványban, melyikhez köthető a legtöbb haláleset. Az egy évvel korábbi adatokhoz...
2024. MÁRCIUS 17.
[ 8:06 ]
Beolvasás folyamatban