Az MTI alig néhány hónapja adott hírt arról, hogy a görög régészek 2012 folyamán kezdték meg annak a monumentális sírboltnak a régészeti feltárását, amelyet a közelmúltban fedeztek fel az észak-görögországi Amfipolisz környékén, illetve amely feltételezhetően a világhódító Nagy Sándor makedón uralkodóhoz, vagy annak közvetlen környezetéhez kapcsolható.
A tavalyi hírre reagáló görög sajtó – amely érthetően szenzációs felfedezésnek nevezte a leletet, hiszen ez volt ez idáig a legnagyobb sírhely, amelyet valaha felfedeztek a nagy múltú országban – előzetes tájékoztatásából akkor még csak annyit lehetett tudni, hogy a sírkamra bejáratnál két fej és szárny nélküli szfinxet találtak, valamint rekonstruáltak egy a sírba vezető csaknem négy méter széles utat, amelynek falait csodálatos freskók is díszítenek.
A nemzetközi régészeti feltárásban résztvevő kutatóknak – akik egyébiránt az elmúlt esztendő augusztusában találták meg a sírbolt bejáratát – nem kis munkájába került a legbelső kamra kinyitásához szükséges előmunkálatok elvégzése. A sírkamra felnyitása előtt ugyanis meg kellett erősíteniük a feltételezhetően magas rangú makedón személy sírhelyét rejtő helyiség falait, amelyet csak tovább késleltetett az a körülmény, hogy a kamrát fedő nem kis mennyiségű földréteg eltávolítását is fokozatosan lehetett kivitelezni az esetlegesen előkerülő leletek megmentése és persze a személyi biztonság védelme érdekében.
Sikerült ugyan feltárni az ásatás során egy ötméteres oroszlánszobrot (a képen), valamint két fej és szárny nélküli szfinxet, amelyek mind-mind arra utaltak, hogy a sírhely gazdája Nagy Sándor belső köreibe tartozó fontos személy volt.
A találgatások a görög tudományos életben és a nemzetközi régésztársadalomban is azonnal beindultak, sőt napjainkig is számos koncepció látott napvilágot arra vonatkozóan, hogy kit is rejthet az ókori görög sírbolt. A találgatásokra okot adott továbbá az a körülmény, hogy a Kr. e. 4. évszázad elején a Nagy Sándor halála utáni torzsalkodó „diadokhoszok” Kasszandrosz nevű tagja ezen a területen ölte meg Nagy Sándor feleségét, Róxanét és fiát, IV. Sándort.
Míg a Ciprusi Egyetem régészeti professzora Héphaisztiónra, a makedón uralkodó egyik legközelebbi barátjára, hadvezérre és testőrparancsnokra gondolt, addig mások Alexandrosz fiának, vagy éppen a legendás hódító Nearkhoszé nevű admirálisának tulajdonították a helyet.
2014 novemberében már arról is olvashattunk, hogy a görög kulturális minisztérium illetékese kissé csalódottan jelentette be, hogy nem találják az Amfipoliszban rekonstruált sírbolt negyedik kamráját, amely a bizonyos magas rangú ókori személyiségnek – a legóvatosabb remények szerint is Alexandrosz egyik családtagjának, esetleg magának a világhódítónak – a földi maradványait rejti.
A kudarc ellenére a régészek napjainkig folytatták az ásást a sírkamra alsó felületein lefelé haladva, bízva abban, hogy a harmadik kamra alatt esetleg előkerülhet a keresett koporsó. A régészeti feltárás véghez közeledve egyre inkább úgy tűnik, hogy nincs negyedik kamra, és a harmadik helyiség lehetett a végső nyughelye a fentebb említett ókori személyek valamelyikének. Az is lehetséges, hogy nem az elmúlt évezredekben bekövetkező sírrablásról van szó, hanem arról, hogy a sírt sohasem vették használatba a korabeli történelemformálók.
Görögország igen nagy hangsúlyt fektet kulturális és régészeti emlékeinek feltárására. Felmérések szerint a görögországi nyaralások nem csak a tengerpart és a klíma, hanem a történelmi emlékhelyek miatt is népszerűek. A szárazföld mellett Kréta is kedvelt a régmúlt iránt érdeklődők körében.
Nincs hozzászólás. Legyen az első!