Tudomány
Bizonyítékot találtak az első gyarmatosítók és az indiánok vallásközi párbeszédére
Betűméret:             

Egy távoli Karib-tengeri sziget barlangrendszereinek egyikében talált bizonyítékot egy brit régészek által vezetett kutatócsoport az Újvilágba érkező első európaiak és a helyi bennszülöttek vallásközi párbeszédére.

A British Museum és a Leicesteri Egyetem kutatói által vezetett expedíció az elmúlt években több mint 70 barlangrendszert mért fel a Puerto Rico partjai közelében fekvő Mona-szigeten. A barlangok egyikében a bennszülöttek vallási ábrázolásai mellett megtalálták a korai európai gyarmatosítók feljegyzéseit is. A kutatócsoport az Antiquity tudományos lapban tette közzé az erről szóló tanulmányát.

A Kolumbusz Kristóf által 1494-ben feljegyzett sziget az Európából Amerikába vezető hajóút mentén, a 16. századi spanyol gyarmatosító törekvések színhelyénél fekszik, így az itt élő bennszülött közösségekre a kezdetektől hatottak az európai gyarmatosítók.

A kutatócsoport 2013 óta tanulmányozta a szigetet, amely a világ egyik barlangokkal leginkább szabdalt helyszínének számít. A tudósok több ezer bennszülöttek által használt motívumot dokumentáltak a barlangok bejárataitól jóval beljebb eső, sötét üregekben. Mindezzel a sziget a karibi térség bennszülött vallási ikonográfiájának eddig ismert leggazdagabb gyűjteményét nyújtja - írja az Eurekalert tudományos hírportál.

A tanulmányban tárgyalt barlangrendszerben a bennszülöttek ábrázolásai mellett több mint harminc részben aláírással, dátumokkal és keresztény szimbólumokkal ellátott latin és spanyol nyelvű feljegyzést találtak a kutatók, akik szerint mindez nagyon ritka, személyes bepillantást nyújt a gyarmatosítás korai szakaszának kultúrák közötti vallási érintkezéseibe.

A több tudományágat felölelő megközelítések és az archeometriai vizsgálatok segítségével új értelmezések alakulhattak ki a gyarmatosításról, amely jóval árnyaltabb folyamat volt, mintsem, hogy egyszerűen leírható legyen az elnyomás és uralom fogalmaival, valamint a bennszülöttek kihalásával - hangsúlyozta Alice Samson, a Leicesteri Egyetem kutatója.

Jago Cooper a British Museumtól hozzátette: a lelőhely nem csupán betekintést nyújt az Amerikába érkező európaiak és a bennszülöttek első személyes találkozásaiba, hanem segít megérteni a modern amerikai kulturális identitás gyökereit is. (MTI)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Stipsicz András matematikusnak, az MTA rendes tagjának és a Pál Csaba biológusnak, az MTA levelező tagjának is odaítélte az Európai Kutatási Tanács az elmúlt tíz évben jelentős kutatási eredményeket elérő, vezető kutatók számára kiírt Advanced Grantet. Az Európai Unió legjelentősebb, felfedező kutatásokat...
2024. ÁPRILIS 11.
[ 14:58 ]
Először végeztek Magyarországon a magzat altatásával járó méhen belüli beavatkozást a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján – tudatta az egyetem hivatalos honlapja, amelyet a telex.hu szemléz. Az eljárással sikerült elkerülni, hogy az érintett baba extrém koraszülött legyen. Az első sikeres...
2024. ÁPRILIS 9.
[ 22:25 ]
Elhunyt Peter Higgs Nobel-díjas brit elméleti fizikus, aki évtizedekkel az „isteni részecskeként” is emlegetett Higgs-bozon létének tudományos igazolása előtt megjósolta e közvetítő részecske létezését. 94 éves korában meghalt Peter Higgs Nobel-díjas brit fizikus, a Higgs-bozon részecskék felfedezője – írta a BBC...
2024. ÁPRILIS 9.
[ 20:05 ]
Beolvasás folyamatban