Tudomány
Megvan, miért sóhajtunk
Betűméret:             

Lehet fáradtság, szomorúság, de a megkönnyebbülés jele is, azonban sokáig senki sem tudta, hogy miért sóhajtunk. Amerikai kutatók azonban most felfedezték azokat az idegpályákat, amelyek szerepet játszanak a sóhajtásban.

A Nature című tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerzői úgy definiálják a sóhajtást, mint egy mély, hosszú levegővételt, amely az átlagos levegővétel időtartamának nagyjából kétszereséig tart. Bár köze van érzelmi állapotunkhoz is, a sóhajtás egyben egyfajta nyújtózás is a tüdőnknek, amelynek köszönhetően felfúvódnak az alveolusoknak nevezett hörgőcskék.

Ennek fontos szerepe van a tüdők működése szempontjából. „Amikor az alveolusok összeesnek, csökken a tüdő oxigéncseréje – magyarázta Jack Feldman, a University of California, Los Angeles neurobiológusa, a kutatási anyag egyik szerzője. – Ezeket csak egy sóhajtással tudjuk újra »kipattintani«, ilyenkor ugyanis egy normál lélegzet térfogatának dupláját lélegezzük be. Ha nem sóhajtanánk, a tüdőnk idővel felmondaná a szolgálatot.”

A kutatók szerint ez lehet az oka, hogy az agyunk óránként nagyjából egy tucat alkalommal sóhajtásra ingerel bennünket – állatoknál még gyakrabban. Eddig azonban nem tudták, milyen idegpályákon futnak az ezt szabályozó jelek. Most azonban az agytörzs légzésért felelős központját vizsgálva felfedezték azokat az anyagokat, amelyek az agyi kommunikációban a lélegzetvétel ritmusát és gyakoriságát szabályozzák.

Amikor ezeket a vegyületeket kísérleti egerek agyába fecskendezték, azt vették észre, hogy az állatok tízszer gyakrabban sóhajtanak. A kutatástól a tudósok az remélik, hogy a légzés működési mechanizmusának alaposabb megismerésével segíthetnek a légzési nehézségekkel küzdő betegeknek, illetve enyhíthetik az olyan, szorongással vagy más pszichológiai problémákkal küzdő páciensek tüneteit, akiknél a sóhajtás túl gyakran fordul elő.

Az érzelmek befolyásoló hátterére egyelőre nem sikerült választ találni, Feldmanék azt gyanítják, hogy az érzelmeket feldolgozó agyterületek is hasonló vegyületeket bocsátanak ki, azonban ennek bizonyítására további vizsgálatokra lesz szükség.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Stipsicz András matematikusnak, az MTA rendes tagjának és a Pál Csaba biológusnak, az MTA levelező tagjának is odaítélte az Európai Kutatási Tanács az elmúlt tíz évben jelentős kutatási eredményeket elérő, vezető kutatók számára kiírt Advanced Grantet. Az Európai Unió legjelentősebb, felfedező kutatásokat...
2024. ÁPRILIS 11.
[ 14:58 ]
Először végeztek Magyarországon a magzat altatásával járó méhen belüli beavatkozást a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján – tudatta az egyetem hivatalos honlapja, amelyet a telex.hu szemléz. Az eljárással sikerült elkerülni, hogy az érintett baba extrém koraszülött legyen. Az első sikeres...
2024. ÁPRILIS 9.
[ 22:25 ]
Elhunyt Peter Higgs Nobel-díjas brit elméleti fizikus, aki évtizedekkel az „isteni részecskeként” is emlegetett Higgs-bozon létének tudományos igazolása előtt megjósolta e közvetítő részecske létezését. 94 éves korában meghalt Peter Higgs Nobel-díjas brit fizikus, a Higgs-bozon részecskék felfedezője – írta a BBC...
2024. ÁPRILIS 9.
[ 20:05 ]
Beolvasás folyamatban