Tudomány
Újabb aktivitást figyelt meg a Hubble a Jupiter holdján
Betűméret:             

Csillagászok hétfőn bejelentették, újabb bizonyítékokat gyűjtöttek be lehetséges gőzoszlopok jelenlétéről a Jupiter Európa holdján. Az eredmények megkönnyíthetik az élet utáni kutatást a hold jeges felszíne alatt rejlő meleg, sós óceánban.

A Hubble-űrteleszkóp először 2012 második felében kapott lencsevégre 200 kilométer magas vízgőzoszlopokat az Európa déli pólusánál. A hír izgalmas volt az asztrobiológusoknak, mivel azt sugallta, hogy egy robotszonda leszállás nélkül talán mintát vehet a hold globális óceánjából.

A 2012-es megfigyelést azonban sokáig nem sikerült megismételni. A hétfői bejelentés szerint viszont végre ismét lencsevégre kapták a jelenséget.

A William Sparks vezette kutatócsapat a baltimore-i Űrteleszkóp Tudományos Intézetben, bő 15 hónapos időtartományban tízszer vetette be a Hubble-t ilyen céllal. Háromszor sikerrel is jártak, méghozzá 2014 januárjában, márciusában és áprilisában szúrták ki a jelenséget.

Spark szerint az oszlopok valódinak tűnnek, mindennek ellenére az ismételt észlelést még nem nevezte egyértelmű megerősítésnek. Az újonnan bejelentett észlelésekre akkor került sor, amikor az Európa elhaladt a Jupiter előtt a Hubble perspektívájából, és a vízgőzoszlop anyaga mintha blokkolta volna az óriásbolygóból érkező ultraibolyafényt.

Sparks magyarázata szerint a megfigyelések az ikonikus teleszkóp képességeinek határán vannak, ezért óvatosan kell fogalmazni. A Hubble-adatok elemzése maga is komplex folyamat, ami megmagyarázza, hogy a kutatócsapat miért csak most, bő két évvel a megfigyelés után tette közzé az adatokat.

Az Európát a Naprendszer egyik legígéretesebb jelöltjének tartják az élet hordozására a Földön kívül. Globális óceánjában kétszer annyi víz lehet, mint az összes földiben. Az óceán viszont rendkívül hideg és kemény, ismeretlen vastagságú jégkéreg alatt rejtőzik. Míg a fúrás nem lenne éppen egyszerű, a vízgőzoszlopok mintavételezése már kivitelezhetőbb.

Sparks szerint, ha az oszlopok valóságosak, sokkal könnyebb hozzáférést engednek az alant nyugvó óceánhoz, anélkül, hogy át kellene fúrni a több kilométeres jeget. A megerősítés érkezhet majd a James Webb-űrteleszkóptól, amelynek infravörös szeme 2018 után rávetülhet az Európa lehetséges vízgőzoszlopaira.

Az Európa átmérője 3100 kilométer, némileg kisebb Holdunknál. Ha sikerül megerősíteni az eredményeket, a Naprendszer második holdja lesz, ahol vízgőzoszlopokat figyeltek meg. 2005-ben a NASA Cassini űrszondája hasonló jelenséget kapott lencsevégre a Szaturnusz Enkeladusz holdján.

A Földön az élet mindenhol megtalálható, ahol víz, energia és tápanyagok vannak, ezért a kutatókat különösen érdekli minden hasonló jellegzetességeket felvonultató hely a Naprendszerben. A tanulmányt a The Astrophysical Journal folyóirat fogadta el közlésre.

A kutatók 1979-ben a Voyager-ikrek megfigyelései révén jutottak először arra a következtetésre, hogy a jeges Európa felszín alatti óceánt rejteget. Később a jupiteri rendszert 1995 és 2003 között szemügyre vevő Galileo mágneses mezőt észlelt, amelyet valószínűleg a hold mélyén található sós, globális óceán gerjesztett.

Jelenleg két további Európa-missziót terveznek. A NASA űrszondája a 2020-as évek közepén indulna, több mint 40 közeli randevút céloz a holddal, és valószínűleg mintát is vesz, ha összetalálkozik a vízgőzoszlopokkal.

A Jupiternek 67 ismert, és sok, nevet még nem kapott apró holdja van. (hirado.hu, NASA, Reuters, Space.com)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a mesterséges intelligencia európai közösségének létrehozását javasolta vasárnap az innovációs erőforrások jobb összehangolása érdekében. "Ez a projekt összehozná a legjobb kutatókat, a legjobb tudósokat, a legjobb start-upokat és a legjobb adatközpontokat közös elvek...
2024. MÁRCIUS 17.
[ 15:40 ]
Kiderült, a metabolitoktól függ, hogy valaki mennyire fitten éli meg az idősebb kort. Ennek ismeretében a kutatók egy új vérvizsgálati módszert is kidolgoznak, amely akár már a harmincéveseknél meg tudja állapítani, milyen a biológiai életkoruk, és milyen betegségekre lehetnek emiatt hajlamosak. A Pittsburgh-i Egyetem...
2024. MÁRCIUS 17.
[ 8:58 ]
A világjárvány idején a kutatók elsősorban a Covid tüdőkárosító hatásait vizsgálták. Azonban kiderült, a betegség gyakorlatilag az egész testet érintheti. Idővel az is kiderült, hogy melyik szervünk szenvedte el a legtöbb kárt a járványban, melyikhez köthető a legtöbb haláleset. Az egy évvel korábbi adatokhoz...
2024. MÁRCIUS 17.
[ 8:06 ]
Beolvasás folyamatban