GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. szeptember 6. [14:12]

Hétköznapi eszköz lesz a 3D nyomtatás?

Hétköznapi eszköz lesz a 3D nyomtatás?

Döbbenten tekintünk magunk elé, amikor a 3D nyomtatás szóba kerül. Hiszen pár évvel ezelőtt sem gondolta volna bárki is, hogy létezni fog ilyen technológia. Aztán elkészült egy prototípus, majd egyre több készülék és végül már a boltok polcaira is felkerült a hétköznapi használatra is alkalmas 3D nyomtató.

A nyomtatási technológia nagy utat tett meg, még erre a szintre eljutott. Nem is gondolnánk, de Kínában már 868-ban is készítettek kezdetleges nyomtatókat. Igen, már a nyolcadik században fellelhetőek voltak olyan falapok, amelyeket kifaragtak és különböző festékek segítségével nyomtatták rá papírlapokra. Bár ez a fadúcos nyomtatás nem terjedt el végül szélesebb körben, mindenképpen erre az időszakra datálják az első nyomatok elkészítését.

A nyomtatás másik nagy mérföldköve a síknyomtatás volt, amit 1796-ban talált fel Alois Senefelder. A maratással kialakított részlemezekkel dolgozó felfedező ötletét később a bádognyomtatás majd az ofszetnyomtatás követte, melyeket a mai napig használnak a nagyipari nyomdákban. A 19. században élte fénykorát a szitanyomtatás és a 20. században szárnyalt a mélynyomtatás.

Nyomtatás az otthonunkban

A 21. században már a nyomtatók elérhetőek lettek az átlagember számára is és bárki nyomtathatott otthon pénztárcájától függően. Az Epson által népszerűvé tett Mátrixnyomtatók – vagyis tűs nyomtatók – voltak az első eszközök, amelyek a háztartások csendjét irritáló zajukkal árasztották el. A mondhatni modern írógépszerű, elektromos szerkezet 9-24 egymás felett elhelyezkedő tű segítségével ütögette ugyanis rá a papírra egy szalagról a festéket. Így alakított ki általában szöveget vagy gyengébb minőségű képet. A tűk száma befolyásolta a nyomtatás minőségét. Hasznos volt a vállalkozóknak különböző kimutatások, nagy mennyiségű számla vagy raktárkészlet nyilvántartás nyomtatásakor, hiszen a nagy zaj ellenére relatív alacsony költség mellett lehetett vele hosszú távra tervezni vele.

Később már a fekete-fehér és színes tintasugaras nyomtatók is megjelentek az otthoni íróasztalokon, hogy a drága festéket különböző felbontásban spricceljék a lapokra, így szöveget és képet alkotva vele. Az utángyártott tonerek és patronok, pedig mindezt elfogadható áron tették elérhetővé. Bár csendesebb volt elődjénél, a tinta állandó beszáradása – ritka használat esetén – állandó bosszúságot és nem várt kiadást okozott.

A megoldást a drágább árfekvésű lézer nyomtatók hozták el. Sokan a mai napig nem tudják a színes lézernyomtatót megengedni maguknak, pedig már évek óta elérhető áron kapható a boltokban. Azonban nem biztos, hogy egy átlagos felhasználó ki tudja használni azt a nyomtatási mennyiséget, aminél már megtérül az ára. Diplomamunkák nyomtatásához viszont nincs párja.

Beköltözik a 3D nyomtató a szobánkba

Mialatt a világ egyes része még a 2D-s nyomtatásban éli ki örömeit - hogy dokumentumokat vessen digitálisan papírra vagy családi fotókat nyomtasson csillogó lapokra – addig a Föld lakosainak másik fele már a 3D nyomtatás irányába kacsintgat. Hiszen az addig egyhangú, unalmas nyomtatást egy művészi alkotásként is felfogható, térbeli tárgy megalkotása sokkal több örömet képes okozni.

Alapesetben egy 3D nyomtató sem sokkal nagyobb hagyományos társainál, de mégis akármilyen használati tárgyat könnyedén el lehet vele készíteni. Legyen szó egy eltörött kanálról, napszemüveg keretről, egy elveszett billentyűzet gombjáról vagy a kedvenc sakk bábunkról. Mindezt potom 175.000 forinttól már megtehetjük. Bármikor. Otthon.

A 3D nyomtatók sikerét nem csak a praktikussága adja, de kis mérete és szórakoztatási szerepe is jelentős. A 3D modellezésben járatosak szinte azonnal rohannak a boltokba, hogy kedvenc modelljeiket a valós életben is megalkothassák és a polcra kiállítva gyönyörködhessenek benne. A pár 10 kilós készülékek nem sok vizet zavarnak otthon és a nyomtatás közben is csendesebbek egy mátrix nyomtatónál.

A 215 Celsius fokon üzemelő masina segítségével akár 20-25 centiméteres figurákat, tárgyakat, eszközöket készíthetünk. Hallottunk már olyan extrém esetekről, amikor egy működő fegyvert, egy egész házat vagy csontot reprodukáltak az alkotók. A felhasználási területe gyakorlatilag felbecsülhetetlen.

Bár egyelőre a műanyag szálakkal dolgozó nyomtatókban nem sokan látták meg Magyarországon a lehetőséget és a hétköznapi, otthoni használatra a pár százezer forintos költség kicsit magasnak tűnik, hamarosan kijönnek a megbízhatóbb, csendesebb és sokkal olcsóbb alternatívák is amelyek ugyanúgy fognak zavartalanul helyet foglalni az asztalunk sarkában, mint most a tintasugaras- vagy lézer nyomtatóink, hogy havonta akár csak néhány órácskára beüzemelhessük őket.


2017. szeptember 22. [19:49]

Svájci régészek megtalálták Artemisz görög istennő több mint száz éve keresett szentélyét a görögországi Évia szigetén fekvő Amarüntosz falu közelében - közölte pénteken... >>

2017. szeptember 22. [17:08]

A HIV-törzsek 99 százalékát megtámadó ellenanyagot fejlesztettek ki amerikai tudósok a Sanofi gyógyszergyár munkatársaival együttműködve.A főemlősöknél a... >>

2017. szeptember 22. [12:37]

Spanyol kutatók szerint a neandervölgyi ember agya lassabban fejlődött gyermekkorban, mint a Homo sapiensé, ami azt igazolja, hogy ez a kihalt emberfaj sem állatiasabb,... >>



Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 119.13 dinár
1 dollár 99.59 dinár
100 forint 38.40 dinár
100 dinár 260.36 forint
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka
Vackor program óvodásoknak és iskolásoknak
Heti kérdés
Brüsszeli tisztségviselőknek Szerbia EU-csatlakozási esélyeiről szóló nyilatkozatai után ismét feltesszük a kérdést: Ön szerint mikor válik Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává?
Még 2025 előtt bizonyos feltételek gyors teljesítésével.
2025-ben vagy az utána következő egy-két éven belül.
Akár másfél évtizedig is elhúzódhat a csatlakozási folyamat.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve