Ipari parkok Tompán és Szabadkán

A Magyarország – Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében két ipari park kialakítására kerülhet sor a közeljövőben: a magyar oldalon Tompa határában, a túloldalon pedig Szabadka területén. A Tompán megrendezett projektnyitó konferencián jelen voltak a két ország kereskedelmi és iparkamaráinak képviselői, a budapesti és a belgrádi diplomáciai testületek illetékesei, a Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztályának szakemberei, vállalkozók, valamint a beruházás iránt érdeklődő cégek vezetői.
A program elsődleges célja, hogy elősegítse a jószomszédi viszony kialakulását, mindkét ország stabilitását, a mintegy 250 ezer lakost tömörítő térség gazdasági fellendülését, a biztonságos és közös érdekek érvényesülését, a harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődést. A program lebonyolítása közös pénzügyi forrásból egységes szerkezetben történik, közös döntéshozatal alkalmazásával.

Az ipari park új munkahelyeket teremtene

A jelenlévőket Homoki-Szabó Róbert Tompa város polgármestere köszöntötte. Az ipari park mindenekelőtt új munkahelyeket jelentene a településnek. A regisztrált munkanélküliek száma jelenleg 300 fő, ami a 4700 fős település közel 10 százalékát teszi ki. Nagy valószínűség szerint még egyszer ennyi a regisztrációból kikerült munkát keresők száma, tehát Tompának létkérdés a munkahelyteremtés. Az ipari parkot vonzóvá kell tenni a befektetők számára, a komoly szakmai hozzáértés, a kedvező szerbiai adórendszer és a harmadik országok piacán való vámmentes szállítás lehetősége mindenképpen vonzó lehetőséget kínál a hazai vállalkozóknak.
Billo Kármen főosztályvezető-helyettes a Nemzetgazdasági Minisztérium, Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Főosztályáról elmondta, ebben a térségben Magyarország rendkívül fontos helyet foglal el, ezért nem szabad belenyugodni abba, hogy úgyis csak a multiknak terem babér. Helyzetbe kell hozni a kis- és középvállalkozásokat, megtalálni számukra azokat a kitörési pontokat, amelyek segítségével 500-800 kilométeres körzetben, eredményesen fel tudnak majd lépni a hazai és a szomszédos országok piacain. A főosztályvezető-helyettes röviden ismertette az elfogadás előtt álló gazdaságélénkítésre, magyar vállalkozások piaci pozíciójának erősítésére, a határon túli magyarlakta közösségek önálló gazdaságfejlesztési terveinek összehangolására kidolgozott, 10 évet felölelő Wekerle-tervet, amely négy ágazatot preferál: jármű-és gépipar, zöldgazdaság, élelmiszergazdaság, turizmus és egészségipar.

Közösen a harmadik országok piacaira

A Szabadkai Regionális Kamara elnöke Slobodan Vojinović a magyar partnerrel való kiváló kapcsolatot hangsúlyozta. Ecsetelte Szabadka geopolitikai és logisztikai előnyeit, a kiváló infrastrukturális adottságokat, az ország kedvező adórendszerét, amely mindenképpen vonzó lehet a külföldi befektetők számára, csakúgy, mint a harmadik országokkal, elsősorban az Oroszországgal, Törökországgal, Ukrajnával, Kazahsztánnal, Fehéroroszországgal megkötött adó- és vámmentes egyezmények kínálta lehetőségek. Oroszország és Németország után Magyarország Szerbia egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere, a gazdaságban rejlő lehetőségek azonban közelről sincsenek kellőképpen kiaknázva, hangsúlyozta az elnök. Az ipari parkok kiépítése mindkét város hasznára válik, aminek igazi jelentőségét majd akkor fogjuk megtapasztalni, ha eltűnnek a határok, és mindkét ország az EU tagja lesz.
A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára, Tráserné Oláh Zsuzsanna a kamarák szerepéről beszélt, amelyet a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlődésében betöltöttek, Kaszás Anikó, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke pedig arról szólt, hogy az 51 tagot számláló tagság soraiban egyaránt megtalálhatók magyarországi és szerbiai vállalkozók, akik aktívan részt vesznek a Budapest—Kecskemét—Szeged—Szabadka—Újvidék—Belgrád gazdasági tengely kialakításában.
A határon átnyúló projekt részvevője a 3 említett kamara, ugyanakkor egyedi megoldásnak számít az is, hogy a határ mellé tervezett két ipari park együttműködése stratégiai és logisztikai adottságok együttes kihasználásán alapul. A Magyar-Szerb Ipari és Kereskedelmi Kamarának a projektvezető szerep jutott, ők hangolják össze a részfeladatokat, s ahogyan ügyvezető alelnökük, Jójárt Miklós, a projektnyitó konferencia moderátora fogalmazott, üzenet értékű lett a program szlogenje is: jó szomszédok a közös jövőért.
A tompai ipari parkot a magyar fél még az idén szeretné átadni, hasonlóképpen optimista terveket dédelget a szabadkai partner is.
tuti

Tweet

Szóljon hozzá!

Hozzászólások (Beta*)

Neve

E-mail címe

Kommentje

1500 / 1500

Biztonsági kód:


* teszt / fejlesztési fázisban