A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
La Revue Critique: Magyarországért
Mindnyájan magyar hazafiak vagyunk!
Betűméret:
A magyarországi helyzet továbbra is lázban tart mindenkit aki számít Párizsban. A nagy lelkeket, a szellem embereit, a metodista lelkipásztorokat és az emberbarát bankárokat is. Tegnap este a Le Monde megint teljes egészében Orbán úr "antidemokratikus elhajlásainak", "gyalázatos" alkotmányának és "szégyenletes" törvényeinek szentelte vezércikkének első részét. Magától értetődik, hogy szóba került Európa, a római szerződés szelleme, Monnet, Schumann és Brüsszel többi nagy élő lelkiismerete is. És most, az első alkalommal – még szankciókat is követeltek ! Bizony: szankciókat, igaziakat, komolyakat, szigorúakat. El kell ismerni, hogy egy demokratikus választások után alakult kormány ellen szankciókat alkalmazni nem olyan egyszerű dolog. De mit számít ez ? Végül is, aki jól szeret, jól is büntet!A Le Monde vezércikk második felét elolvasva érthetjük meg igazán, hogy mitől lett ennyire dühös a Le Monde mondén krónikása : a magyar kormány gazdaságpolitikájától ! "Egy furcsa nacionalista hitvallást követve, úgy tűnik, hogy Orbán úr elhatározta, hogy országa egyedül is ki tud lábalni az öt súlyosan érintő válságból. Visszautasítja, azoknak a feltételeknek a teljesítését, amelyektől az EU és az IMF függővé teszi az országnak nyújtandó segélyt." Á vagy úgy ! nem hajlandó eltűrni ezeknek a frankfurti és New York-i uraknak a diktátumait ?
Ugyanazokét, akik éppen most véreztették el Görögországot és arra készülnek, hogy padlóra küldjék Olaszországot, Spanyolországot és Portugáliát is ? Értjük már ! Az, hogy Orbán úr módszerei kicsit önkényesek, hogy kissé túl sokat foglalkozik a lobogó, a közrend, a vallás kérdéseivel, és hogy csak mértékkel kedveli a Köztársaság szót, aminek egyébként éppen most tette ki a szűrét az alkotmányából, mindezek csak hagyján ! De az, hogy nem hajlandó hajbókolni Draghi úr és Lagarde asszony előtt, nem engedi, hogy ezek az eurokraták az orránál fogva vezessék, az már bűnös vakság jele. Kell-e még más bizonyíték is arra, hogy Orbán úr egy proto-fasiszta ? Sem a központi bankok függetlenségében, sem a szabad versenyben, sem Van Rompuy úr intelligenciájában, sem Juncker úr becsületességében nem hisz ! Egy olyan országról van szó, amelyik nagy többséggel választotta meg a nemzeti felemelkedés kormányát, annak reményében, hogy talán kikerülhet abból a válságból, amibe Európa süllyesztette, és amely nagy többséggel támogat egy új alkotmányt, ahol a haza, becsület és történelem szavak visszanyerik jelentésüket, és amely, úgy mellékesen, egy nagyszerű ötlettől vezérelve, megszabadult a Köztársaság szótól és a "demokráciának" a sztálini korszakból örökölt színes üveggolyóitól, amely megvédi a nemzetközi pénzintézetekkel és Brüsszel gnómjával szemben a jogait, állampolgárainak munkahelyeit, és gazdaságát. Mi is ez az ország a Le Monde, a Libération és a mi kivalló polgári sajtónk véleménye szerint ? Egy kvázi-diktatúra!
S eközben Olaszországra és Görögországra mindenfajta választások nélkül, egyszerű kinevezéssel kényszerítenek rá új vezetőket, a Goldman-Sachs alkalmazottait, közismert gazembereket, férges-lelkű bankárokat, akik közül egyesek saját országuk tönkretételében működtek közre, és akiket most a piacok és ragadozóik odahelyeztek smasszernek. Ezeket minek tartja a Le Monde, a Libération és a velük hasonszőrű sajtó? Szabad és demokratikus országoknak ! Olyannyira, hogy azt szeretnék, legyen így Franciaországban is. Lionel Stoleru úr vajon nem jelentette-e ki jámborul a múlt héten a Le Monde hasábjain, hogy a "demokrácia képtelen olyan politikai vezetőket kitermelni és támogatni, akiknek elég bátorságuk lenne a népszerűtlen, de feltétlenül szükséges intézkedéseket meghozni." És hogy a hatalmat olyan "bátor emberek" kezébe kellene adni, mint Camdessus, Trichet, Pascal Lamy vagy Claude Bébéar urak. Miért ne adhatnánk közvetlenül Parisot asszony a francia Vállalkozók Szövetségének elnökének a kezébe a hatalmat?
Magyarország ma az ellenálló Európa a szimbóluma. A népek önrendelkezési jogának
nevében teszi ezt, akárcsak alig több mint fél évszázada a szabad és büszke élethez való
jog nevében. A magyar ellenzéki tüntetések, melyeket médiáink oly bőkezűen közvetítenek újra és újra, valójában csak keveseket mozgósítanak. A budapesti utca emberének véleménye szerint főleg idős funkcionáriusokat és mindenekelőtt a régi kommunista rezsim híveit. Annak a rezsimnek híveit, amely csalással, hazugsággal, bűntettekkel ragadta magához a hatalmat, amely 1949-ben betiltotta az alkotmányt és mindenfajta demokratikus megnyilvánulást. Korlátozta a szakszervezetek működését; rendőrök, hóhérok és gyilkosok rezsimje, amely közel fél évszázadon keresztül egy véreskezű Köztársaságot kényszerített rá Magyarországra. E gyalázatos múlt emlékének ördögét akarják kiűzni magyar barátaink azáltal, hogy jóváhagytak egy alkotmányt ami újra előtérbe helyezi identitásuk, nyelvük, területük, szabadságuk szimbólumait. Talán egy távolabbi, de nem kevésbé kegyetlen múlt emlékét is le szeretnék rázni : az 1920-as trianoni szerződését, amelyben a szövetséges hatalmak, és mindenekelőtt a laicista és republikánus Franciaország igyekezett megbüntetni és megalázni a katolikus Magyarországot megfosztván azt területének és népességének kétharmadától. Az európai unió, tudatlan politikusainak és a telhetetlen bankárokat kiszolgáló funkcionáriusainak csapatával úgy gondolja, hogy útját állhatja a nemzeti emlékezés és újjászületés eme folyamatának. Diktátumokról, büntetésekről és szankciókról álmodoznak. Jobb lenne, ha vigyáznának! Magyarország nem azért lett független a Szovjetuniótól, hogy egy másfajta, jobban álcázott de nem kevésbé zsarnoki birodalom része legyen. Ellen fog állani, és ellenállása másokat is követésre sarkall majd. 1956-ban a francia nép, akkori vezetőivel dacolva, spontán támogatta a budapesti felkelőket. 1956 novemberének estéin a Párizsban is sokan összegyűltek és emlékeztették a dunai mészárosok francia bűntársait, hogy jó lesz vigyázniuk, mert Párizsban nem nagyon szeretik azokat, akik a szabad népeket bántalmazzák ! Ma este mindnyájan újra magyar hazafiak vagyunk !
Hubert de Marans
http://www.larevuecritique.fr/article-hongrie-96335671.html
Franciaországi irodalmi és filozófiai lap, 2012. január
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.
Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
Véget ért az Egyesült Államok vezette nemzetépítés korszaka a Nyugat-Balkánon, az amerikai politika célja pedig nem a „megmentés” vagy az újjáépítés, hanem a stabilitás és a kölcsönösen előnyös partnerség – áll a külügyminisztérium jelentésében, amelyet a BBC szerb nyelvű kiadása elemzett szakértők...
2026. MÁJUS 25.
[ 16:55 ]
