"Schmitt Pálként és köztársasági elnökként" is kiáll az igazáért

(Hírösszefoglaló)

"Schmitt Pálként és köztársasági elnökként" is kiáll az igazáért - közölte az államfő a plágiumügyével összefüggésben pénteken a közmédiának adott interjúban. Bejelentette, hogy PhD-dolgozat írásába kezd, és bírálta a Semmelweis Egyetem szenátusát, amiért az ő meghallgatása nélkül döntött a húsz évvel ezelőtt szerzett kisdoktori címének visszavonásáról. Orbán Viktor miniszterelnök délután azt mondta: a köztársasági elnök döntéseit lehet bírálni, személye azonban "e fölött áll", sérthetetlen. Az ellenzéki pártok közölték: az államfő lemondását várták volna.
Hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy az emberek bízzanak a köztársasági elnöki intézményben, "érezzék annak az erejét, hogy én képviselem az országot az alaptörvény előírásai szerint, és hogy minden fórumon kiállok értük".
A köztársasági elnök szavai szerint "nem esett jól" neki, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa anélkül fosztotta meg húsz évvel ezelőtt szerzett kisdoktori címétől, hogy őt megkérdezte, meghallgatta volna.
Schmitt Pál kifogásolta, hogy az egyetemi testület gyorsított eljárásban akkor hozta meg döntését, amikor Szöulban egy nukleáris biztonsági világkonferencián, valamint a koreai elnökkel és gazdasági szereplőkkel tárgyalva képviselte Magyarországot.
"Hová volt ez a nagy sietség? Egy napot kellett volna, hogy várjanak" - utalt a szenátus tagjaira, megjegyezve, "lelkük rajta", ha elviszik a kisdoktori címét. Mint megjegyezte: azt ő maga is visszaadta volna, "ha kell".
A köztársasági elnök közölte: hetvenévesen is bebizonyítja, hogy a jelenlegi, szigorú kritériumoknak megfelelve képes megszerezni a doktori címet. Doktori értekezése - derült ki szavaiból - a sport és a környezetvédelem kapcsolatáról fog szólni.
Orbán Viktor szerint a köztársasági elnök döntéseit lehet bírálni, személye azonban "e fölött áll", sérthetetlen. A miniszterelnök pénteken délután az államfő plágiumügyét firtató újságírói kérdésekre válaszolva elmondta: a legfontosabb az ország érdeke, ez pedig az, hogy Magyarországnak mindig legyen olyan vezetője, akinek a személye sérthetetlen. Hozzátette: a köztársasági elnök sérthetetlenségéről szóló alkotmányos szabályt mindenkinek megfontolásra és betartásra javasolja.
Arra a kérdésre, hogy szerinte csalt-e Schmitt Pál, úgy felelt: az alaptörvényből fakadó sérthetetlenségi szabály miatt a kérdés feltevését sem látja "indokoltnak".
Arra, hogy árt-e az elnöki hivatal méltóságának, hogy az államfő kisdoktori címét visszavonták, azt válaszolta: a hivatal méltósága is fontos szempont, de a legfontosabb, hogy a nemzet egységét kifejező hivatalt betöltő személy sérthetetlen legyen, "döntéseit lehet bírálni, a személye szerintem e fölött áll".
Az MSZP szerint Magyarország péntek este már csupán egy rövid és lényegre törő bejelentést, egy lemondó nyilatkozatot várt Schmitt Páltól - ez a megállapítás Mesterházy Attila szocialista elnök-frakcióvezető közleményében olvasható
A pártelnök szerint az ország azt várta volna, hogy az államfő azt mondja: "a mai nappal lemondok köztársasági elnöki tisztségemről".
Mesterházy Attila szerint megdöbbenéssel fogadták, hogy - mint fogalmazott - "Schmitt Pál ma sem merte meghozni az egyetlen morálisan elfogadható döntését". Szerinte így Orbán Viktor dolga és felelőssége eltávolítani Schmitt Pált a székéből, hiszen - mint írta - "ő volt az is, aki oda ültette". Elvárjuk ezért Orbán Viktortól, hogy azonnal mondassa le Schmitt Pált - szögezte le a politikus.
Az államfői tisztség becsületét és méltóságát tiporta sárba Schmitt Pál a magyarázkodásával - reagált a Jobbik elnöke a köztársasági elnök interjújára. Vona Gábor szerint pártját "hidegzuhanyként érte a köztársasági elnök megátalkodottsága, hiszen az egyetlen erkölcsös és felelős döntés, a lemondás fel sem merült benne, de még a bűnbánat legapróbb jeleit sem lehetett tapasztalni nyilatkozatában".
A pártelnök úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök kiengedte Schmitt Pál szellemét a palackból, amellyel már láthatóan nem tud mit kezdeni. Vona Gábor az elnök hivatalban maradásáról úgy fogalmazott: az egyértelműen Orbán Viktor szégyene. Schmitt Pálnak sportemberként joga van megvédeni saját becsületét, de nincs joga tönkretenni az ország becsületét - vélekedett.
A Jobbik elnöke párhuzamot vont Schmitt Pál, valamint Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc korábbi szocialista kormányfők között, akik - mint fogalmazott - hozzá hasonlóan ragaszkodtak hivatalukhoz az ügynökmúlt, illetve az őszödi hazugságbeszéd nyilvánosságra kerülése után.
Vona Gábor szerint a nemzeti ellenzék álláspontja egyértelmű: Schmitt Pálnak le kell mondania államfői tisztségéről, utódját pedig közvetlenül a népnek kell megválasztania. Hozzátette: ezen a választáson akár Schmitt Pál is indulhatna, amennyiben - ígéretéhez híven - tisztességesen elkészít és megvéd egy szakdolgozatot.
Az LMP véleménye szerint szégyen, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök pénteken nem mondott le - jelentette ki a párt Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján Heltai László, a párt egyik szóvivője.
A szóvivő azt mondta, az is szégyen, hogy ott kell állniuk a Köztársasági Elnöki Hivatal előtt és követelni "a nyilvánvalót" azt, hogy "a bukott elnök" mondjon le hivataláról.
Hangot adott annak a véleményének is, hogy ez a történet már nem Schmitt Pálról szól, hanem Orbán Viktorról, "aki őt hivatalába helyezte és ott tartja minden határon túl". Heltai László azt mondta, az elmúlt 20 évben többször is előfordult, hogy "következmények nélküli ország" lehettünk, mert bukott emberek nem voltak hajlandóak távozni.
A Demokratikus Koalíció (DK) elfogadhatatlannak tartja, hogy Schmitt Pál nem mondott le, és maradásával "tovább alázza Magyarországot".

Molnár Csaba alelnök az MTI-vel közölte: "a csaló tolvajnak kötelessége lett volna lemondani", a maradás és annak "arcpirító" indoklása tovább taszítja az országot a politikai válságba. Hozzátette: a DK javaslata alapján az országgyűlésnek hétfőn határozati javaslatban kell felszólítania a köztársasági elnököt, hogy távozzon posztjáról.
Molnár Csaba közlése szerint pártja kedden 17 órakor nagygyűlést tart a Sándor-palota előtt, a rendőrségi bejelentést már megtették.
Az LMP aktivistái reggel sátrakat tettek ki a Sándor-palota elé és azóta is folyamatosan ülősztrájkot tartanak ott. A tüntetés végén a szervezők az MTI-vel azt közölték, hogy habár csak este kértek területfoglalási engedélyt, ami tíz órakor lejár, de ettől függetlenül aktivistáik egész éjjel kint akarnak maradni.
A Jobbik főképp egyetemistákból és főiskolásokból álló ifjúsági tagozata "Schmitt Pál botrányos magyarázkodása ellen tiltakozva és lemondását követelve" ülősztrájkkal tiltakozott a budapesti Lánchídon.
Schmitt Pál mellett is felsorakoztak demonstrálók a Sándor-palota előtt. A Köztársasági Elnöki Hivatal előtt pénteken délután szimpátiatüntetést tartott egy tucatnyi fiatalból álló társaság. Friebert Balázs, a csoport egyik tagja a helyszínen az MTI-nek elmondta: a közelmúlt eseményei miatt gondolták úgy, hogy felmennek a Sándor Palotához és jelenlétükkel fejezik ki együttérzésüket Schmitt Pál államfővel. Mint azt az alaptörvényre utalva jelezte, sérthetetlennek tartják a köztársasági elnök személyét.
A helyszínen később megjelent egy másik kisebb társaság is, melynek tagjai magukat a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjainak vallották. A tucatnyi tüntető "Királyságot!" feliratú táblákkal azt követelte: ne Schmitt Pál mondjon le, hanem "vesszen az egész köztársaság, mert a hiba az illegitim rendszerben van".
A Sándor Palota előtt rövid időre megjelent Dénes János egykori MDF-es, majd független, végül MIÉP-es országgyűlési képviselő, aki "Hazaárulók!" felkiáltással elkezdte lökdösni a téren tüntető LMP-szimpatizánsok sátrait. Ezt látva a rendőrök igazoltatták, ezután pedig Dénes János elhagyta a helyszínt.
A Terrorelhárítási Központ (TEK) pénteken este cáfolta azokat az interneten terjedő híreket, melyek szerint "azonnali hatállyal berendelték a vidéken tartózkodó TEK-eseket".
A szervezet pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a TEK nem erősítette meg sem a köztársasági elnök, sem a miniszterelnök személyi védelmét, nem emelte a terrorkészültséget és nem rendelte fel vidéki egységeit.
Schmitt Pál csütörtökön este érkezett vissza Budapestre négynapos dél-koreai útjáról. Távollétében a Semmelweis Egyetem szenátusi tanácsa megfosztotta az 1992-ben, a Testnevelési Egyetemen megszerzett kisdoktori címétől. Az egyetem vezetője a döntést azzal indokolta, hogy az egykori kisdoktori értekezés - mivel nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul - nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak.
Az államfő ezután mindeddig nem kommentálta a határozatot, pénteki nyilvános programjait lemondta. (MTI)
(A képen: fiatalok csoportja szimpátiatüntetést tart a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Sándor Palota előtt, hogy jelenlétükkel kifejezzék együttérzésüket Schmitt Pál államfővel)