A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Ünnepek ünnepe
Betűméret:
Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (március 22. és április 25. között), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe.
A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt Poncius Pilátus halálra ítélte, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.
Az ünnepet negyvennapos, a hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis). Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és halál fölött, ebben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadt Üdvözítőt, mint a világ világosságát jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak.
A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri szabadtéri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását. A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a Krisztus feltámadott, Alleluja szavakkal.
A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. Sokfelé a szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.
Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás (eredetileg halotti kultuszkellék) a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a közelmúlt "terméke".
A húsvéthétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással, az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.
PÜSPÖKEINK HÚSVÉTI ÜZENETEI
Pénzes János szabadkai megyés püspök:
A feltámadásba vetett hit új perspektívát, új szemléletet ad. Arra tanít minket, hogy nem az a legfontosabb, amit az emberek annak tartanak, hanem ami Isten szemében fontos. Isten mindig az igazi boldogságra hív, az ördög viszont bűnös szórakozást, féktelen ünneplést, túlzott élvezetet és hedonizmust kínál. Az érzéketlen nevetés és zaj elnyomja a szomorúak sírását, az elhagyottak és szükséget szenvedők kérését. Amennyiben nem akarunk tudni az igazságtalanságról a világban, az még nem jelenti azt, hogy nem létezik. Nem akarni a rosszat kijavítani ugyanazt jelenti, mint cselekedni azt. Hallgatni a rossz láttán egyet jelent a rossz megtételével.
Jézus feltámadása megvilágítja életünket, és világos utasítást ad, hogyan éljük életünket. A sötétség és kárhozat prófétái állandóan kísértenek minket üres szavaikkal. Isten nélküli jövőt, hazugságot és ürességet ígérnek. Arra akarnak rávenni, hogy mondjunk le Istenről. Úgy állítják be, hogy Isten már elavult, és nem tud szólni a modern emberhez. Azt akarják elérni, hogy az életről lemondva válasszuk a halált.
Mi, akik az életet a feltámadás fényében látjuk, nem fáradhatunk el soha a jó tételében, és szeretetünkkel azt az utat kell mutatnunk, ami a boldogsághoz és békéhez vezet. Nem szabad hallgatnunk, hanem fel kell emelni szavunkat a jogfosztottak védelmében. Nem hátrálhatunk meg soha azok elől, akik akár egy ember méltóságát is sértik. Nem szabad soha elfogadnunk, hogy a rosszat jónak fogadjuk el, a hazugságot és tévedést pedig igazságnak.
Ezekkel a gondolatokkal kívánok mindenkinek boldog húsvétot és a feltámadt Megváltó bőséges áldását!
Német László SVD nagybecskereki megyés püspök:
Olaszország egyik legszebb térségében, a Gárdai-tó partján áll egy kereszt, ''Ascendit oratio, descendet gratia” felirattal. A latin szöveg magyar fordítása szerint ''felszáll az ima, ránk árad a kegyelem”.
Az életünket sokszor keresztek nehezítik. Nem minden megy úgy, vagy történik úgy, ahogy mi szeretnénk. Az ima sem mindig talál úgy és olyan meghallgatásra, amint mi reméljük, elvárjuk. Jézusnak is volt része ilyen tapasztalatokban. Az Utolsó vacsora után, az Olajfák hegyén, amikor halálfélelem bénította meg, azért imádkozott, hogy a szenvedés kelyhét ne kelljen kiinnia. Tudjuk, hogy ez a kehely nem kerülte el. Végig kellett mennie a keresztúton, egészen a Golgota hegyére, ahol keresztre feszítették.
Hova szállt fel Jézus imája? A semmibe? Senki sem hallotta azt meg, vagy senkinek sem nyílt meg a szíve erre a kétségbeesett kiáltásra: ''Uram, miért hagytál el engem?” Hol volt az angyalok légiója, amely Jézus segítségére siethetett volna? Nem volt Jézus gőgjének és felfuvalkodottságának jele, amikor arról beszélt, hogy ő az Isten szeretett Fia, őt Isten soha sem hagyja el?
''Felszáll az ima, ránk árad a kegyelem.” A kegyelem, amely ránk árad, nem a fájdalommentesség kegyelme vagy ajándéka. Ez a kegyelem egy új életet ajándékoz nekünk. A mennyből leszálló kegyelem az élet teljességét ajándékozza: teljesíti életünk legtitkosabb vágyait, valóra váltja emberségünk minden tehetségét és adottságát, megmutatja a szív gazdagságát, az értelmünk világosságát, tevékenységünk tökéletességét.
És ez mind a keresztnek köszönhető. Pontosabban a kereszten függő és a kereszten meghalt Jézus Krisztusnak köszönthetjük, aki halála után a harmadik napon feltámadt.
Kegyelmekben gazdag húsvéti ünnepeket kívánok!
Csete Szemesi István református püspök:
Ismét elmúlt egy esztendő a tavalyi ünneplésünk, örvendezésünk óta. Újra kezdődik a győzelmi idő számlálása, hiszen a húsvét a győzelemnek ünnepe. A teremtés hajnala óta először szenvedett vereséget a két legnagyobb ellenségünk, a bűn és a halál. Ám amióta az Úr Jézus Krisztus az új életet bemutatta, és megszerezte a halál feletti győzelmet, így az ő győzelméhez kapcsolódik a mi szabadulásunk.
Ez a győzelem ajtónyitás az új élet felé. Ajtónyitás az örök élet felé, az üdvösség felé, amely élő valóság mindannyiunk számára, akik hiszünk. Tudjuk, hogy sokféle törődésünk, hitpróbáink, sőt: vereségeink ellenére az Úr Jézus kézen fog bennünket, és vezet egész éven át, a hétköznapokban is, és visszamutat erre a győzelmére, s üzeni, hogy ne féljünk. Mária Magdalénához is szólt, aki félelmében először kertésznek nézte őt. Ekkor fogta fel az asszony, hogy nem a kertésszel beszél, hanem Jézussal, akinek megismerte a hangját. Előttünk is megszólal a mi Urunk, és megismerjük az Ő hangját. Ő a feltámadt jó pásztor, aki vigyáz nyájára, figyel ránk, velünk van, őriz bennünket. Ezt meg is ígérte, amikor azt mondta: ''Imé, én tiveletek maradok mindig, a világ végezetéig.” De nemcsak ígérte, hanem be is tartja az ígéretét. Ő itt van velünk, az ünneplésünk közepette, nemcsak addig, amíg elmúlik a húsvét első vagy második napja, hanem itt van minden vasárnapon, minden ''úrnapján”, ahogy a vasárnapot nevezzük, mert a feltámadást hetente is ünnepeljük istentisztelettel, az új szövetség nyugalomnapjaként. Ez a legnagyobb üzenet, ez a legnagyobb vigasz, ez a legnagyobb erő, amellyel, ennek az ünneplésnek erejével az esztendő minden napján és egész földi életünkben az Úr Jézus jelenlétének tudata hatja át a hívek szívét.
Így kívánok egyházam nevében minden kedves olvasónknak áldott húsvéti ünneplést és boldog bizonyságtételt felebarátaink irányában, hogy élő és velünk járó Urunk van, a legnagyobb csoda, hogy menny és föld Ura törődik velünk és átvezet bennünket is az új égbe és új földre, az örök életbe.
Dolinszky Árpád evangélikus püspök:
Az idei húsvét ünnepén úgy szeretném Önök elé tárni Istent, mint a húsvéti hit Teremtőjét: aki mintegy megismétli húsvéti kegyelmi kiáltványát. A háttérből Ábrahám - mint a hit embere - alakja jön felém, aki bízott az Isten ígéretében. Így lett ő az előképe annak a húsvéti hitnek, amely az üres sír ténye alapján, rábízza magát a hallott híradásra, hogy ezáltal Jézus győzelmének részesévé váljon. Kezdetben kételyek között viaskodva kérdez: igaz lehet ez? Így viaskodunk ma mi is a húsvéti hírrel.
Megjelenik előttem azoknak az arca, akik láttak örökre lezáruló szemhéjakat, akik fájó szívvel állottak szeretteik koporsója mellett, ezzel a belső vívódással: lehet-e hinni Jézus Krisztus győzelmében?
Így jön egészen közel hozzánk húsvét üzenete Isten kiáltványán keresztül: feltámadt az Úr, bizonnyal feltámadt! Merjük-e hinni? Merjük-e megvallani: Uram, hiszek, légy segítségül az én hitetlenségemben. Ezen akar Isten átsegíteni. Ezért adott húsvétot; hogy megértsük irántunk való szeretetét. A bűn elleni harcban sok csatát vesztettünk, noha önzetlenül szeretni akartuk egymást. Mégis, valami sötét erő egymás ellenébe állít testvéreket, népeket. Erre válasz ma is Krisztus keresztje és húsvét örömhíre. Van benne hála, békesség és elkötelezés. Továbbadás! Hitből hitbe. Ám ezt csak azok tehetik, akiknek szívében, életében a kétely bizonyossággá vált, akik szemükkel úgy néznek az élő Krisztusra, mint személyes Megváltójukra.
Húsvét a keresztyénség legnagyobb ünnepe. Krisztus él - feltámadt! Ezt az új realitást adja nekünk Isten. Áldott ünnepeket kívánok!
Erdő Péter esztergomi érsek: A húsvét üzenete kétezer éve változatlan
Húsvét alkalmából Erdő Péter esztergomi érsek az egyház változó kommunikációjáról, valamint az örömhír és a környezetvédelem összefüggéseiről is beszélt a 180 percben.
Egyre érzékenyebbek Európa keresztény egyházai arra, hogy az embereket a vallásos hitükben se érjék atrocitások, ne érvényesüljön velük szemben diszkrimináció, hogy a keresztényeket ne bántsák a kereszténységükért, és ugyanez igaz minden más vallás vagy világnézet követőit ért sérelmek esetén is – mondta a Magyar Rádióban nagypéntek alkalmából készített interjújában Erdő Péter bíboros. A római katolikus esztergom–budapesti főegyházmegye érseke a Kossuth rádió reggeli műsorában hozzátette: „Egyfajta szolidaritás is kezd kialakulni a hívő vagy a világnézetüket komolyan vevő emberek között ebben a vonatkozásban is, és ez valamiképpen örvendetes jelenség.”
Erdő Péter arról is beszélt, hogy szerinte mai korunk egyik legjelentősebb fejleménye az „embertani” változás. A nagyszerű és önmagukban rendkívül csodálatos új találmányok, például a tömegtájékoztatás, a távközlés rendkívüli lehetőségei visszahatnak arra, hogy az ember hogyan viszonyul a világhoz, miként gondolkodik róla, és mikén kommunikál a másikkal. Az idők változásával, változik az üzenetek befogadója is, és ennek megfelelően az üzenet továbbadásának módja is. Ehhez az egyháznak is alkalmazkodnia kell, és részben új módon kell közvetítenie mondanivalóját, de azt is tudni kell, hogy léteznek korlátok. A keresztény üzenet teljes tartalma nem adható tovább egyes újfajta csatornákon, száznegyven karakterben nem lehet elmondani a hitről vallott összes igazságot – tette hozzá a prímás-érsek.
Húsvét alkalmából a magyar katolikus egyház és az ökumenikus tanács közös állásfoglalást adott ki még szerdán A húsvét vigasztalást, reményt és erőt ad címmel. Ennek kapcsán Erdő Péter azt mondta, húsvét üzenete kétezer éve változatlan, akárcsak az emberi élet értelme.
„Az egész üzenet arról szól, hogy van föltámadás, hogy Isten a világmindenség mélyéről is személyes szeretettel tekint ránk, és nagyobb feladatot, nagyobb jövőt szán nekünk, mint amennyi a földi életünk idejébe belefér. Tehát van feltámadás a mi számunkra is. Ez az igaz örömhíre a húsvétnak. (…) A halál nem az utolsó szó az ember életében sem, ez pedig az életünk dolgainak, eseményeinek, tetteinek egy egészen más programot ad, egy másik távlatot ad. Más a felelősségünk is, és sokkal inkább gondolnunk kell, már itt a földön is, a halálunk után bekövetkező jövőre, akár a következő nemzedékek életlehetőségeire, még a környezetünkre, a teremtett világ megóvására is” – mondta a esztergom–budapesti főegyházmegye érseke a nagypénteken, Krisztus kereszthalálának napján sugárzott interjújában.
(Az illusztráción: Piero della Francesca: Krisztus feltámadása)
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.
Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
Véget ért az Egyesült Államok vezette nemzetépítés korszaka a Nyugat-Balkánon, az amerikai politika célja pedig nem a „megmentés” vagy az újjáépítés, hanem a stabilitás és a kölcsönösen előnyös partnerség – áll a külügyminisztérium jelentésében, amelyet a BBC szerb nyelvű kiadása elemzett szakértők...
2026. MÁJUS 25.
[ 16:55 ]
