A kisebbségi kérdés rendezése a nyugat-balkáni stabilitás feltétele

Pásztor István brüsszeli előadása és megbeszélései

A kisebbségi kérdés megoldása nélkül nincs nyugat-balkáni stabilitás - hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetője szerdán Brüsszelben, a térség európai integrációs folyamatáról tartott konferencián, amelyet az Európai Parlament (EP) néppárti frakciója szervezett.
Pásztor szerint a lakosság etnikai összetételének szempontjából a Nyugat-Balkán térképe "olyan, mint a tigrisbőr", minden nemzet egyszerre él többségi és kisebbségi sorban. A szerbek például többséget alkotnak Szerbiában, de kisebbséget Koszovóban, és ugyanez a többféle helyzet jellemző a többi nép esetében is.
A VMSZ vezetője felhívta a figyelmet a nemzeti tanácsokról két évvel ezelőtt született szerb törvényre, és úgy vélte, annak tartalmát, illetve a vajdasági regionalizmus eredményeit érdemes lenne megismertetni európai szintű fórumokon is.
A vajdasági magyar néppárti politikus azt is leszögezte, hogy az autonómia különböző formáinak a jogrendbe való beillesztése nélkül szintén lehetetlen stabilitást teremteni a Nyugat-Balkánon.
Ugyancsak alapfeltételnek nevezte azt, hogy a térség népei közösen tárják fel a múltat a megbékélés jegyében. Megjegyezte, hogy magyar-szerb viszonylatban akadémiai vegyes bizottsági munka kezdődött ilyen céllal, és szerinte ez a módszer alkalmazható lenne például horvát-szerb vagy horvát-bosnyák relációban is.
Pásztor István a május 6-i szerbiai parlamenti és elnökválasztás tétjét a nyugat-balkáni stabilitás szempontjából abban fogalmazta meg, hogy folytatható lesz-e az együttműködésen alapuló politizálás. A VMSZ - tette hozzá - abban érdekelt, hogy ne térjen vissza a konfrontációs politika.
Schöpflin György fideszes EP-képviselő, aki néppárti jelentéstevőként szoros figyelemmel követi a szerbiai fejleményeket, a nap folyamán külön megbeszélést is folytatott Pásztor Istvánnal. A találkozóról Schöpflin az MTI-nek elmondta, hogy áttekintették a szerbiai választási esélyeket. Szerbiában mintegy 150 ezer magyar szavazó van, és a VMSZ ebből mintegy 100 ezernek a megszerzésére számít. A szövetségnek jelenleg négy képviselője van, és reményeik szerint ezt talán hatra növelhetik. A két politikus úgy látja, hogy Boris Tadic szerb elnöknek sikerült valamelyest javítania a Demokrata Párt esélyeit, és most a demokraták hasonlóan állnak, mint a Tomislav Nikolić vezette nacionalisták.
Schöpflin elmondta, hogy a VMSZ jól szervezett, aktív kampányt folytat. Mint megjegyezte, ő maga is Szerbiába utazik a választás idején.
Ugyancsak találkozott Pásztor István Tabajdi Csabával, az MSZP EP-delegációjának vezetőjével. A megbeszélés után Tabajdi nyilatkozatban állapította meg: a VMSZ lélektani szempontból sorsfordító eredményt ért el a szerbiai kárpótlási törvény módosítása kapcsán.
"A magyarság számára kedvező eredmény kikényszerítését nagyban segítette a szerb integrációs folyamat, az Európai Unió által támasztott követelményrendszer" - hangsúlyozta Tabajdi. Méltatta, hogy a VMSZ a magyar nemzeti közösség sajátos problémáinak felvállalásán túl a Vajdaságban jelentkező gazdasági és szociális problémákra is választ kínál.
A találkozón egyetértettek annak a fontosságában, hogy a VMSZ a választásokat követően is kormányzati tényező maradjon.
Az EP brüsszeli székházában tartott konferencián Joseph Daul, a néppárti EP-frakció vezetője kiemelte: a horvát csatlakozási tárgyalások tavalyi sikere példaként szolgálhat a Nyugat-Balkán többi országa számára is. Fontos - mondta -, hogy a térségbeli népek megbékélése "Európával együtt" történjen.
Sali Berisha albán miniszterelnök adatokkal gazdagon alátámasztott felszólalásában beszámolt az országa által az elmúlt években elért jelentős fejlődésről. Azt mondta, hogy most már a parlamentben is "normális légkörű" együttműködés tapasztalható a kormányoldal és az ellenzék között. Kiemelt prioritásának nevezte a korrupció elleni harcot. A térség kérdéseiről szólva hangsúlyozta a határok megváltoztathatatlanságának szempontját, Koszovót illetően pedig létfontosságúnak nevezte, hogy az országnak legyen európai perspektívája.
Skender Hyseni volt koszovói külügyminiszter azt kérte az EU-tól, hogy gyakoroljon "baráti nyomást" arra az öt uniós tagországra - Ciprusról, Görögországról, Romániáról, Spanyolországról és Szlovákiáról van szó -, amely még nem ismerte el Koszovót. Szerinte a Szerbiától 2008-ban elszakadt országnak "ártalmas" a státussemlegesség elve, mert a független államként való elismerés hiánya lehetetlenné teszi a normális szerződéses kapcsolatrendszer megteremtését.
Nikola Poposzki macedón külügyminiszter - akinek országa a Görögországgal fennálló névvita miatt mindmáig nem kezdhette meg az EU-csatlakozási tárgyalásokat - úgy vélekedett: Macedónia tárgyaláskezdésének lehetővé tétele világosan jelezné, hogy az európai integráció visszafordíthatatlan folyamat. (MTI)