Három egyes fejenként az elit iskolában!

Tisztel Szabó Angéla!
Először is leszögezném, hogy az említett iskola diákja voltam, ezért tökéletesen rálátok a létesítmény működési elvére. Ettől függetlenül az objektivitásra törekszem, ahogy remélem maga is. Igazat kell adnom magának abban, hogy a hazai oktatási rendszer reformokra szorul,és ezt hangoztatni kell. Azt viszont, hogy egy ilyen kirívó, egyszeri eset után beskatulyázza az iskolát, és ráhúzza a vizes lepedőt, egy kicsit erőltetettnek érzem. A Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium oktatási stratégiája merőben más a többi vajdasági tanintézményétől, és talán ezért ilyen hatékony (az eredmények, és a személyes beszámolók magukért beszélnek). Mivel kevés diák jár az iskolába, ezért a gondosan válogatott tanári karnak (akik megjegyzem a szakma krémjéhez tartoznak, fiatalok, ambiciózusak, és szerteágazó az érdeklődésük) lehetősége adódik arra, hogy a nebulókkal individuálisan foglalkozzanak. A négy év alatt figyelemmel követik a tanulók jellemfejlődését, és az egyéni gondolkodásra, kreatív problémamegoldásra ösztönzik őket. Éppen a kis létszám teszi ezt lehetővé. Hál istennek a pedagógusok nem félnek hozzányúlni az alternatív kutatási eredményekhez, friss, naprakész információkat adnak a diákoknak. Az iskola megtanítja őket gondolkodni, kiállni az igazukért, önbizalmat ad, és nem utolsó sorban a Gimnázium megtanít tanulni. Persze csak azokat, akik nem alibiznek, és egy-két becsúszott pofon/peca ellenére továbbra is teljes erőbedobással dolgoznak. Megéri.

Kedves amortizer! Ilyen problémával minden iskolában szembesülhetnek diákok, szóval ez a cikk mérhetetlenül értelmetlen. Én a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozóba jártam és még amikor a szóbanforgó iskola tanulója voltam, hallottam emberektől, hogy hasonló esetekre van példa más iskolákban. Valahogy egyik esetből sem lett ilyen újságcikknek nem nevezhető (sem formai, sem tartalmi szempontból) tákolmány. Arra is gondoljon a diák, szülő, hogy nem biztos, hogy a tanár hibája az egész. Lehet érkezik egy új tanár, akinek mások a módszerei, követelményei, amihez nem szoknak hozzá a diákok és akkor jönnek a hasonló pofára esések. Példának okáért, amikor Alkotmányosság és polgárjog nevezetű tárgyot kezdtük, az első számonkérésen az osztály jelentős része elégtelen osztályzatot kapott. Na és akkor? Ment az élet tovább, alkalmazkodtunk, összeszedtük magunkat és javítottunk. Közhelyes állítás, de néha kellenek a pofonok az élettől. Ebbe az iskolába jártam és nem akármilyen tanárok tanítanak ott. Ezt objektív szemlélettel mondom így, az iskola elvégzése után. Az erős kiállásom a volt iskolám mellett pedig nem csak azért van, mert itt tanultam, hanem mert minden továbbiakban szükséges tudást megalapozott a tanulókban, amik nélkül nem tudnék helytállni jelenleg Magyarország legjobb jogi karán. A problémák pedig igenis a szubjektív szülők és gyermekeik miatt vannak, lehet el kellene gondolkodni iratkozás előtt, hogy tényleg egy ilyen nivós iskola tanulói szeretnénk-e lenni...

Róbert, magának akkor lenne igaza, ha a fenti cikk a tehetséggondozót egészében akarná bemutatni. A cikk viszont egy problémára összpontosít, nem pedig az iskola egészére. Vsz. tényleg nem ismeri a naplóban szereplő pontos adatokat a cikkíró, de a problémára elég jól ráérzett. Mondjuk én nem is várom el tőle, hogy pontosan tudja, kinek hány zakója van. Akik meg tudnak róla, azok nemigen írnak cikket róla. Remélem nem az a cél vezérelte, hogy égesse a giminket, mert az mérhetetlenül csúnya dolog volna. Viszont bátran fogott hozzá a probléma feldolgozásához. Ha még bátrabb lett volna, akkor felteszi azt a kérdést is, hogy van-e kirúghatatlan tanár a suliban, akinek mindehhez köze volna. Szóval szerintem a témaválasztás jó, a szándék kicsit homályos, a pontossággal is van némi gond, de még jó dolgok is kisülhetnek belőle.

Tisztelt Szabó Angéla! Úgy gondolom erős túlzás ez (mellesleg felháborító is) az iskolában uralkodó helyzetről, már ha a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumról írt, mert írásában kevés tény szerepel, például, hogy melyik intézményről van szó...Ha már vette a bátorságot és ilyen információkat közölt, kérem következő írásában ügyeljen ilyen dolgokra (valamint alapvető formai dolgokra; ha már magyar nyelv és irodalommal kapcsolatos információkat ír, legalább Ön legyen olyan kedves és ne használjon ennyi kötőszót a mondatai elején. Ezt bizony megtanítják az iskolákban). Érdemes lenne megemlíteni azt is egy fejezetben, hogy az ,,elit" iskola tanulói milyen sikereket érnek el versenyeken, pályázatokon, vetélkedőkön. Ha már egy iskola negatívumát hozzuk fel, jó lenne elgondolkodni olyan dolgokon, hogy tulajdonképpen melyik iskoláról is beszélünk. Ennek az iskolának pedig nagyon jó és figyelemreméltó eredményei vannak. Megkérném arra is, hogy nézzen utána az iskolát elvégző tanulók hány százaléka kerül be állami költségtérítésű egyetemekre, és azok közül is melyik egyetemekre? Nem egy ember van, aki Ausztriában folytatta tanulmányait, és nem egy ember, aki hasonlóan színvonalas magyarországi és szerbiai egyetemeken. Márpedig EZEK a mérvadó adatok, nem pedig azok, hogy egy rosszul sikerült ellenőrző alkalmával milyen negatív osztályzatok születtek. Írásából ítélkezve úgy vélem, Ön valamelyik rosszul teljesítő diák hozzátartozója, ami persze mindent megmagyarázna.

Sebők Róbert

De nem az egész osztálynak van intője. Hanem 4-5 embernek, de az rengeteg, volt akinek becsúszott, de anyanyelvből mindössze 3-4 embernek, nem az egész társaságnak. Nemtudom hogy honnan jöttek ezek az infók.De aki nem tud pontos adatokat,az inkább ne avatkozzon abba, amit nem tud.

Bunyik Zoltán és zozo91 gondolatvilágával tudok maximálisan egyezni.Mi mindannyian is voltunk diákok és pontosan tudtuk, hogy melyik tanárnál mit lehet elkövetni. Irása miatt Szabó Angéla semmivel sem vádolható! Nagyon helyesen nem nevezte meg az iskolát, mert akkor személyeskedésnek vették volna a dolgot, ő ugyanis nem csak EGY iskola kapcsán irt, hanem inkább a jelenségre akart rámutatni és ez a dolog lényege! Magasztos feladat tanárnak lenni és a tanügyben sajnos vannak olyanok is akik nem alkalmasak erre a feladatra, egyesek odáig sem jutottak el, hogy negativ osztályzatokkal nem érdemes minden esetben stimulálni, mert az eredmény elmarad és az a tanár veresége is. Ha a diákokat szelektáljuk, akkor azzal is foglalkozni kellene, hogy a tanárokat is szelektáljuk melléjük, másszóval az elit diákokat elit tanárok tanitsák, akik felkészültek a maximumig! A nyelv az alapkomunikáció eszköze, ezért én minden másnál fontosabbnak tartom, oktatási szempontból mindenkor az első helyre teszem. Az oktatási rendszerünk pedig azért rossz mert nem gondolkodni tanitsák meg a gyerekeket, hanem egy sor haszontalan információt sulykolnak beléjük, aminek hasznát talán sohasem veszik majd az életeben. Ha lehetne, én a svéd modelt vezetném be, mert az a családhoz van igazitva és bizonyitotta hatékonyságát, a hazai iskolareformátorokat szivesen kiküldeném oda egy kis tapasztalatszerzésre, hogy rájöjjenek, máshogy is lehet!

Z.R.
Ha nem megy a játék a csapatnak, akkor nem az összes játékost küldi el a tulaj melegebb éghajlatokra, hanem az edzőt.
Azt akarom ezzel mondani, hogy a hiba nem mindig a hierarchiai ranglétra legalján keresendő.
Ha egy diáknak intője van, akkor az a diákot minősíti, ha az egész osztálynak intője van, akkor az meg a tanárt.

zozo91
Tegyük fel az edzőben keresed a hibát, de ha ez az bizonyos edző más csapatokkal nagy eredményeket ért el, és egyedül ez a csapat nem fekszik, akkor az előző munkákra visszatekintve nem az edzőt fogják hibáztatni,hanem a csapatot...
Ha más osztályok jó eredményeket tudnak elérni ugyanezeknél a tanároknál, akkor ez az osztály is...csak akarni kell!

amortizer

Pont az ilyen laza felfogás miatt lett az osztály ennyire híres!

Üzenet a diákoknak: Nyugodtan lustizzatok még, a végén úgyis mindenki megkapja majd a kettest.
Üzenet a tanároknak: Nyugodtan lazítsonak tovább, a végén úgyis megkapják a fizetést.
Az igazgatónak: Csak így tovább!

Tisztelt Szabó Angéla!
Azok a diákok, akik ebbe az intézményben fejezték középiskolai tanulmányaikat, kitűnően állják meg helyüket a nagyvilágban, illetve az egyetemeken. Tapasztalatból mondom, hogy ez az intézmény nem csak tanulási szempontból, de az élet szempontjából is tökéletes alapot nyújt. Mint diák átéltem a tanulás nehézségeit itt a gimiben. Igen, néhány tantárgyból való felkészülés meglehetősen nehéz, és sokáig kell melegíteni a széket. Ám ne feledkezzünk meg arról, hogy ezek a diákok gimnáziumba iratkoztak! Ez a tény magával hordozza azt is, hogy ezután az egyetem következik, ahol nem 50 hanem 500 illetve 1000 oldalakat kell majd megtanulni. Hol tanulhatja meg a diák a munkaszokást, ha nem az iskolában? Mint ez az iskola tanulója még soha sem tapasztaltam, hogy elutasították volna azt, ha segítséget kértem! Tágult a látóköröm és munkaszokásom is kialakult. A tanárainknak pedig köszönettel tartozunk!
Rosszindulatot vélek felfedezni a sorok között, igencsak elgondolkodtat ennek az oka, továbbá az írás célja is. Ha ennyire támadják az iskolát az nem véletlen. Ez mind csak azt mutatja, hogy mennyire foglalkoztatjuk a külvilágot ez az intézmény. Ha ennyien beszélnek rólunk, akkor valamit nagyon jól csinálhatunk mi kosztolányis diákok és persze elsősorban a tanáraink!

Hát én erre csak azt tudom mondani, hogy ha egy focicsapatnak nem megy a játék, sorba vesziti el a mérkőzéseket, akkor a klubtulaj nem a játékosat fogja szélnekereszteni elsőnek, hanem az edzőt.
Lényeg az, hogy időnként kijöhet egy "gyengébb képességű" generáció, de hogy mindenki egy generáción belül az legyen, azt azért elégé kétlem. Nem ismerem a tanárt, de szerintem a hiba benne keresendő.

Mint illetékes a dologban, én is hozzászólnék a témához. Szabó Angéla írása kétségtelenül rosszindulatú és hamis dolgokat állít. Amennyiben ehhez a szülők hozzájárulnak, szívesen megmutatom Angélának az osztálynaplót és a délutáni foglalkozások naplóját, ahol arról találhatók pontos adatok, hogy a tanév során tartott felzárkóztató órákon mikor, kik vesznek részt. Azok a tanulók, akik segítségre szorulnak, nem jelennek meg, pedig egész tanévben lehetőségük lett volna arra, hogy személyre szólóan foglalkozzunk velük. Ezekről az időpontokról a szülőket is tájékoztattuk. Amit szeretnék leszögezni, a problémák ellenére szeretjük ezt az osztályt, és rögtön a kezdetektől igyekeztünk segíteni. Sok tanuló javított közülük, a féléves eredményük már sokkal jobb volt. Valóban csak 4-5 olyan tanuló maradt, aki bár jól érzi magát itt nálunk, és ezt a legjobb értelemben állítom, örömmel részt vesznek a rendezvényeinken, segítenek, de nem tudjuk tanulásra bírni őket. Angéla írása, minden rosszindulata ellenére, és a hozzászólások is, vitathatatlanul érintenek olyan területeket, amikkel foglalkoznunk kell az oktatási rendszerünkben, mert a tanári hivatás, már jó ideje, magára maradt egy csomó megoldatlan, és az adott keretek között kezelhetetlen problémával, és ugye abban mindannyian egyetértünk, hogy ez a tanárok mellett elsősorban a gyerekeinkről szól. Mindennek tükrében elgondolkodtatnak az ilyen jellegű írások: a hamis állításaik, a kiemelt szalagcímeik. Mit is céloznak meg és miért?

Mondjuk, én az elejéhez annyit fűznék hozzá, hogy a magyar nem is olyan könnyű, mint ahogy egyesek gondolják. Valakinek a matek, nekünk ezek szerint a magyar a gyöngénk. De kérdezem én, ha mondjuk ön, Angéla egy horgosi, netán kanizsai gyönge iskolából került volna e be,ebbe a nehéz gimibe, maga hogy szerepelt volna? Mi majdnem minden egyes nap és hétvégén vért izzadunk, hogy a versenyen eredményt érjünk el. Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy ha netán nem nyerünk, akkor felálljunk újra, és küzdjünk az álmainkért. Mert nekünk az az életünk. A sport. Emellett rengeteget tanulunk. Aki egyest kap, higgyék el, hogy napi 4 órát tanul, és még se sikerül. Nem fikázni kéne minket, hanem segíteni nekünk. Hogy minél jobbak legyünk, az iskola, és pont úgy a sport terén is!!!!
És ezt az egész osztály igy gondolja!!!

Mint ahogyan azt már irtam, nem a tanárokban van a hiba, diákként ritka ezt bevallani, mert általában mindig a tanár a hibás, ha a diák mentegetőzni akar, vagy ritka esetekben valóban,de aki ebbe az osztályba jár, és kicsit magába tekint, beismeri hogy a lustaság miatt születtek az osztályzatok,igaz hogy nem ezek az eredmények, max az osztály fele kapott negativ osztályzatot.
Szuzanna
Attól függ mit veszünk problémás gyereknek?
Nem fogyatékkal rendelkező osztály vagyunk, ha viszont olyan szinten problémás hogy lusta,és hasonló problémát veszünk alapul,akkor igen, olyan szinten probléma. De ezt ki lehet küszöbölni, és nem kell különösebb személy, ezen probléma megoldására, csak elgondolkodni annak a pár személynek hogy talán mégsem ártana figyelni órán.Mint ahogyan azt már emlitettem az osztály magatartásán ha változtatni lehetne, és akkor is a negativ osztályzatok száma megmaradna, annak fényében lehetne a tanárokban keresni a hibát, de ha az osztálynak nincs meg a munka szokása, akkor egyértelmű a probléma.Nem a tanár hátán kell hogy csattanjon az ostor,ha nem ő a vétkes.

Ez a cikk felháborító ismerem az osztályt! Aranyos, jó osztály (5-6 tanulót kivéve).Az a gimnázium amit meglett említve erős, jó! A tanári kar gondosan ki válogatott, merem mondani hogy náluk nincs sok jobb tanár. E az osztály tudja az anyanyelvet csak az idővel futnak óriási harcot, hisz 45 perc áll rendelkezésükre kb. 15-20 feladatra, amit mondjunk ki nem a legkevesebb! Akad köztük egy szavas is de 4-5 mondatos is. Szeretném ha Szabó Angéla válaszolna e kérdesemre! Kitől szerzett ilyen téves információt és mi joga van azt becsmérelni amit nem is ismer? Sokat küzdenek, tanulnak. Pl. biológiából az első félévben nagfyon rosszul indultak meg de amit kiismerték a tanár és azt, hogy mit(valamint mennyit) kér vissza felzárkoztak és javítottak. Az a mondta mikor az írta, hogy: "és a befejezett általános iskolából csak kegyelemből kapott, úgynevezett szimpátia-ötösöket hoztak magukkal" felháborító. Igen más honnan jöttek a gyerekek de a tanár az tanár és pontosan tudja, hogy menmnyit ér a gyermek tudása. Azokat a tanárok, akit általános iskolába tanította e 26 személy szerintem elfogadták sőt helyeseléték hogy e iskola és e osztályba íratkozzanak. Mivel okosak és értelkezesek. A gimnáziumba nem lehet az össz diák szinkitünő épp az általános iskolák erőssége miatt! Ismétlem magam ismerem az osztályt, jó osztály! Tudom milyen az iskola, jó iskola! Kérném a továbbiakban ne szennyezze be sem az iskolát, sem az osztályt! Főleg ha téves az információ!

Kedves hozzászólók, tisztelt Szabó Angéla!
Sokáig olvasgattam ezt a cikket és a hozzászólásokat is és nem tudok nem hozzászólni, mivel én jól ismerem ezt az osztályt és a benne uralkodó helyzetet. Hogy ifj. K.A. kérdésére válaszoljak ez az ellenőrző magyar nyelvből nem létezett ,ugyanis soha nem volt olyan hogy az osztáyban 26 tanulóból 25 egyest kapjon, legfeljebb az osztály fele kapott negativ osztályzatot ebből a tárgyból és megjegyzem volt négyes ,sőt ötös is minden alkalommal az osztályban. Az osztály valóban igen gyenge mint ahogyan Z.R. irta, köszönve 5-6 tanulónak aki zavarja a tanárokat , az órát ,aki talán tévedésből iratkozott erre a tagozatra vagy jó mókának hitte! De ebben az osztályban is vannak kitűnő tanulók és értékes diákok és nagyon sajnálom hogy a cikk irója nem tájékozódott kellőképen és valótlan dolgokat álit a tagozat tanulóiról és tanárairól ugyanis az sem igaz hogy az osztály háromnegyed részének szóbeli intője lett volna matematikából! Ami pedig a fejenkénti három pecát illeti , hát senki egyesét ne osztogassuk másokra ugyanis nem egy tanuló van az osztályban akinek a naplóban egyetlen egyese se nincs a második félévben. Ezek a gyerekek sportolók és a tanulás mellet keményen edzenek amit még sajnos a mai tanügy nem tud kellően tolerálni,de nem hiszem ,hogy azzal tudnánk nekik segiteni ha még rosszabbnak álitjuk be őket mint amilyenek valójában! Tessék máskor hitelesebben tájékozódni a dolgokról...

Úgy érzem, ehhez nekem is hozzá kell szólnom. Annyit fűzök az esethez, avagy inkább egy kérdést: Milyen témájú volt ez a bizonyos "csúf" ellenőrző? Mert azért gondoljunk bele jó mélyen a dologba... nem mindegy ez sem, illetve nem elhanyagolható többek között az sem, hogy (sajnos) a jelenlegi diákok túlnyomó többsége (és hozzáteszem a JÓKból is) nem úgy áll az iskolához, ahogy kellene, viszont a gimnáziumokról is megvan a sajátos véleményem, amelynek lényege, hogy 4 évig magolni azért, hogy talán bejusson az a bizonyos illető egy (általa kívánt) felsőfokú oktatási intézménybe! Egy átláthatóbb, tisztább, és hatékonyabb oktatási rendszerre lenne szüksége nem csak a vajdasági magyaroknak... Sajnos a mai oktatási rendszer elavult, de sosem késő bevetni egy jól kidolgozott oktatási reformot, avagy inkább így: sosem késő elkezdeni kidolgozni egy jobb oktatási rendszert! :)

Én is pedagógusként dolgozom már több mint húsz éve. Ehhez még hozzáadódnak a magam iskolás tapasztalatai tanulmányaim során, valamint a két gyermekem által megtapasztaltak. Mindezek fényében Bunyik Zoltán úrral kell teljes mértékben egyetértenem. Az ilyen osztályzatok a tanárt minősítik!!
Nem a tananyagot kell elsősorban tanítani, hanem az adott osztályt! Ebbe az osztályba problémás gyerekek járnak? Lehet, de akkor megfelelő módszerrel hozzuk közelebb hozzájuk az anyagot. Innen látatlanból is merek fogadást kötni, hogy van legalább egy olyan tanár akinek az óráján nincs különösebb gond velük és annak ellenére, hogy nem vitte le a ,,béka feneke alá''a kritériumot, a tanulók jól teljesítenek. Nézzük már meg, hogy ő hogyan tanít! Nagyon gyorsan rá fogunk jönni, hogy bizony azzal, vagy azokkal a pedagógusokkal van a gond, akiknél ezt a rengeteg egyest összeszedték. Ezek az emberek pontosan annyira hajlékonyak, mint egy márványtömb. Megvan a maguk ,,megváltó'' módszere és attól tapodtat sem térnek el. Sajnos saját fülemmel kellett hallanom egy ilyen pedagógus ,,dicsekvését'', hogy hány egyest osztott ki az osztályban. Bizony vagyunk mindenfélék ezen a pályán és sokan nagyon nem ide valók!

Tisztelt Szabó Angéla!
Ha arra az osztályra gondolunk, amely a Kosztolányi Dezső gimnáziumba nyílt, és a sporttagozat, az nem a tanárok hibája! Az osztályból 4-5 ember, aki viszi a negatív osztályzatok hatalmas részét .Ez a pár diák tévedésből iratkozott ide, már amennyire tévedni lehet egy iratkozásnál. Azt hitték hogy a gimnázium móka és kacagás, mert sportolók, ami nem is lenne gond, ha valóban sportolnának, valamit fel tudnának mutatni, lenne kifogás a negatív osztályzatokra, de tévedtek, nem a tanárok munkájában van a gond, hanem a diákokban, ezek a tanárok nem valami szedett-vedett banda. Az osztályzatok, amiket feltüntetett hamisak, mert ez az osztály anyanyelvből nem kapott soha ennyi negatív osztályzatot, egy tantárgyból sem. Az osztály a hírnevét pár diák miatt kapta, akiknek egész órán szövegelni kell, mert különben nem tudják mi lenne velük, így senki nem tud koncentrálni, mivel minden óra avval megy el, hogy az osztályt csendre kell bírni. Ilyen viselkedés mellet az anyagot sem lehet leadni. Ha az osztály megváltozna és akkor is maradnának az osztályzatok, akkor lehetne a tanárokban keresni a gondot, de még az osztály nem tud viselkedni, addig nincs miről beszélni.

Évtizedekre visszatekintve is elmondható, időnként (igaz ritkán) előfordultak ilyen esetek, miszerint "az egész osztály egyest kapott". Az ilyen "osztályozás" egyértelműen a tanárt minősíti nem a diákokat, ugyanis ez a tanár tehetetlenségéről, nem megfelelő tanári képességekről, készségekről árulkodik. Ilyen esetben az iskolaigazgatónak kell a dolgokat a helyére tennie, ha ezt nem teszi meg, akkor az iskolaszék, a tanfelügyelőseg, az iskolafenntartó tehet lépéseket.
Az ilyen pedagógiailag elfogadhatatlan hozzáállás nem járul hozzá a vajdasági magyar oktatás tekintélyének növeléséhez.

Tisztelt Balassa Úr!
Az Ön lánya nem az "elit" gimnáziumba jár, hanem a másikba, amelynek volt tanulói még ma is megállják a helyüket a világ különböző egyetemein, sőt hálásak az ott kapott tudásért. A cikk szerzőjének valóban meg kellett volna neveznie az említett intézményt, mivel így félreértések sorozata következik. De azt hiszem a címben, a "sorok között" egyértelműen és világosan utal az adott gimnáziumra. Abban egyet tudok érteni az előttem szólókkal, hogy az oktatás vidékünkön már régen elavult, de ezért nem elsősorban a pedagógusok a hibások.
Ami a nyitott, tanulni szerető volt nyolcadikosokat illeti, a középiskolába már kedvük szerint járnak, inkább beteget jelentenek és az első akadályokat megpróbálják kikerülni, aztán amikor a körmükre ég a dolog a szülőkkel elhitetik, hogy ők nem hibásak, kizárólag a tanárok okolhatók mindenért.
Sajnos a szülők gyakran nem érnek rá a gyerekük állításait ellenőrizni, utánajárni a dolgoknak, és legkönnyebb a felelősséget áthárítani. Kire másra, mint a pedagógusra.

Szabó Angéla írása sok gondolatot indított, vagy inkább borzolt fel bennem, ismét. A folyó iskolaévben sokszor és sokat foglalkozom "az egyik szabadkai gimnázium" életével, hiszen a szépnek vallott középiskolás évek ígérete helyett egyenlőre idegességet, keserűséget és az igazságtalanságok miatti tehetetlenség érzetét hozta be a családunkba. Az eddig tanulni szerető, az akadályokat jól vevő, kommunikatív és nyitott nyolcadikosból, aki önként választotta őket, gyorsan sikerült ennek az ellentétét faragniuk a "nagy múltú" munkatársainak. Lehet, hogy ez egy új titkos pedagógiai módszer? Mert szerintem egyenlőre eléggé hézagosan működik... talán ha valaki egyszer megkérdezné a diákok és a szülők meglátását is semleges terepen és egyenrangú feltételek között, orvosolni lehetne sok, most rengeteg energiát meddőn felemésztő "jelenséget". Mert azokból van bőven, tökéletesen osztom az előttem szóló véleményét...

Tisztelt Szabó Angéla!
A minimum az lenne, hogy megnevezi a fentebb nem említett intézményt, illetve osztályt - esetet. Jó lenne, ha esetleg számszerű adatokat is közölne, amennyiben ilyenről tudomása van. Továbbá HA tényleg kíváncsi a délvidéki magyar tannyelvű oktatás problémaira, a tájékoztatás pártatlanságát és tárgyilagosságát IS figyelembe véve bátran forduljon az Ön által kifogásolt intézmény oktatóihoz.
Ennek hiányában kénytelen vagyok más - esetleg személyes - okokat feltételezni a cikk megírásának hátterében. Ugyanis pozitív eredmények sokaságáról is lehet hallani az "utcán"!