A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
A bővítés nem szerepel a NATO-csúcs napirendjén Chicagóban
Betűméret:
A 28 tagállam vezetőinek tanácskozásán a napirenden Afganisztán problémája, az okos védelem koncepciója, az elrettentő és védelmi keretek újragondolása, valamint a rakétavédelem kérdése szerepel majd hangsúlyosan, a további államok felvétele nem.
Barack Obama elnök hivatalba lépése óta a NATO két új taggal bővült: Albániával és Horvátországgal. Igaz, esetükben még az előző amerikai kormányzat alatt döntöttek. A szövetség kapui előtt állók részéről ezért óvatos bírálatok fogalmazódtak meg a bővítési folyamat lelassulásával és elfásulásával kapcsolatban, a bennlévők némelyike pedig a bekívánkozók felkészültségével kapcsolatban vet fel kérdéseket.
Macedónia ügye gyakorlatilag továbbra is ott áll, ahol az a szövetség 2008-as bukaresti csúcstalálkozóján elakadt: noha Szkopje a saját álláspontja szerint teljesítette a számára előírt Tagsági Akciótervet, a belépése továbbra is attól függ, hogy meg tud-e egyezni Athénnal arról, hogy hogyan hívják hivatalosan a volt jugoszláv köztársaságot. A görög vétó annak ellenére is él, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság tavaly úgy döntött, Macedóniának jogában áll a nemzetközi kapcsolatokban is használnia az alkotmányban rögzített elnevezését.
A nyugat-balkáni térség stabilitásának kiterjesztése reményében a szövetség eddig további két ország, Bosznia-Hercegovina és Montenegró számára adta meg a jogot a felvétel előszobájának tekintett Tagsági Akciótervhez való csatalakozáshoz.
Az erősen megosztott Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban szólnak érvek amellett, hogy az országnak a NATO-ba való belépés felgyorsítaná a stabilizáció és az újjáépítés folyamatát, de amellett is, hogy ezzel csak a szőnyeg alá söpörnék a házilag megoldandó problémákat. A szövetségbe való belépés támogatottsága országos szinten egy 2009-ben elvégzett felmérés szerint ugyan 70 százalékos volt, ám amíg az igenek aránya a bosnyák-horvát föderáció területén 89 százalék volt, addig a szerb köztársaságban csupán 35 százalék.
Montenegróban 2010-es adatok szerint a lakosság nyugatos 40 százaléka támogatná a szövetséghez való csatlakozást, az inkább szerb és orosz szimpátiákat tápláló 44 százalék pedig nem.
Grúzia esetében a NATO-tagság támogatottságával kapcsolatban jóval kevesebb a kétely: egy 2008 elején, még a grúz-orosz háborút megelőzően megrendezett konzultatív referendumon a lakosság 77 százaléka szavazott a szövetség mellett. Tbiliszi ügyében inkább a demokratikus intézményrendszer állapotával kapcsolatos fenntartások azok, amelyek sem siettetik a döntést, de a szövetségnek nem érdeke az Oroszországgal való konfrontálódás sem. Moszkva csapatokat állomásoztat az önmagát függetlennek kikiáltott Abházia és Dél-Oszétia területén, pedig ezek a területek a nemzetközi jog szerint továbbra is grúz területnek számítanak. Grúziának előreláthatóan Chicagóban sem ajánlják fel a Tagsági Akciótervet.
"Ez nem egy bővítési csúcs, de olyan csúcs sem, amely visszakozna a bővítéstől. Nincsen olyan ország, amely ezen a csúcson készen állna arra, hogy felvegyék a szövetségbe... De ez nem jelenti azt, hogy nem összpontosítunk a bővítésre" - jelentette ki Philip Gordon, az amerikai külügyi tárca európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára a szenátusnak a chicagói csúcstalálkozóval kapcsolatos, múlt heti meghallgatásán.
A felsőházi bizottság ülésén Ben Cardin szenátor így fogalmazott: annak deklarálásával, hogy a chicagói tanácskozás nem a bővítés csúcsa lesz, a NATO arra utaló jelzést küld, hogy a szövetség lelassította a folyamatot. Cardin ezért sürgette az amerikai kormányt, tegye egyértelművé: noha most nem születik döntés újabb tagok felvételéről, nyitva áll az út a további bővítés előtt.
Gordon válaszában rámutatott, hogy Hillary Clinton, a többi NATO-ország külügyminiszterével együtt - az afganisztáni misszióban szerepet vállaló országok képviselőivel folytatott tanácskozáson kívül - külön is találkozik majd a négy aspiráns ország diplomáciájának vezetőivel, hogy jelezze: "az ajtó továbbra is nyitva áll". A szövetség várhatóan közleményben erősíti majd meg a bővítés és a négy aspiráns ország támogatását. A négyekkel való külön találkozó tényét Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára is megerősítette.
A szövetség bővítésével kapcsolatban az elmúlt hetekben az amerikai képviselőház és a szenátus külön-külön támogató határozatot fogadott el, egy, Macedónia ügyét támogató és Obama elnökhöz intézett levelet pedig a kongresszus 54 tagja írta alá.
Philip Gordon ugyanakkor, az ellenzők konkrét megnevezése nélkül arra is kitért, hogy az új tagok felvételével kapcsolatban nem teljes az egyetértés a szövetségen belül.
"Őszintén szólva a NATO nem minden tagja lelkesedik a bővítési folyamatért és néha időbe telik meggyőzni őket annak érdekében, hogy pozitív jelzést küldjünk" - fogalmazott az amerikai helyettes külügyi államtitkár.
Pogár Demeter (MTI)
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
Véget ért az Egyesült Államok vezette nemzetépítés korszaka a Nyugat-Balkánon, az amerikai politika célja pedig nem a „megmentés” vagy az újjáépítés, hanem a stabilitás és a kölcsönösen előnyös partnerség – áll a külügyminisztérium jelentésében, amelyet a BBC szerb nyelvű kiadása elemzett szakértők...
2026. MÁJUS 25.
[ 16:55 ]
Annak ellenére, hogy az Air Serbia márciusi közleménye hangzatos címmel számolt be a társaság történetének legnagyobb bevételeiről, a pénzügyi jelentés részletesebb áttekintése árnyaltabb képet ad a nemzeti légitársaság tavalyi működéséről, írja a Forbes Srbija.
A dokumentum szerint az Air Serbia 84,34 milliárd...
2026. MÁJUS 21.
[ 21:28 ]
