A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Görög válság: Leminősítés után, újabb választások előtt
Betűméret:
Rossz előjelekkel kezdődött a június 17-re kiírt újabb görögországi választásokig tartó egyhónapos visszaszámlálás: csütörtökön a Nemzetközi Valutaalap (IMF) minden kapcsolatot felfüggesztett Athénnal a voksolásig, míg a Fitch Ratings az eddigi B mínuszról CCC-re minősítette le Görögország hosszú futamidejű szuverén hazai és külföldi adósságának besorolását.A Fitch indoklásából kitűnik: a brit hitelminősítő intézet annak a megnövekedett kockázatát látja, hogy Görögország esetleg nem lesz képes fenntartani tagságát az euróövezetben - magyarán előbb-utóbb kénytelen lesz lemondani a közös európai fizetőeszközről, és újból bevezetni a drachmát mint nemzeti valutát.
Az új kormány és parlament csütörtöki eskütétele előtt, miniszterelnökségének utolsó hivatalos aktusaként, Lukasz Papademosz távozó kormányfő nyomatékosan óva intette a görög választópolgárokat attól, hogy "leszavazzák" az Európai Bizottsággal és az IMF-fel kötött megállapodást. Nyílt levelében Papademosz arra figyelmeztetett, hogy a kemény tárgyalások után létrejött egyezség felrúgása "katasztrofális" következményekkel járna: Görögország ebben az esetben nemcsak az euróövezetnek, de alighanem az Európai Uniónak is búcsút mondhatna - írta internetes kiadásában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Miniszterelnökségének utolsó napjaiban még egy nehéz döntést kellett meghoznia Papademosznak. Május 15-én vált esedékessé egy 450 millió eurós görög államkötvénypakett visszafizetése. Ezt a kötvényt nemzetközi szabályok alapján bocsátotta ki Athén, ezért nem esik az adósság-elengedés hatálya alá. Ha a kormány nem fizette volna vissza a hitelezőktől (kötvényvásárlóktól) kapott pénzt, annak súlyos következményei lettek volna. Papademosz a fizetés mellett döntött - így viszont perek várnak Görögországra azon hitelezők részéről, akik nemzeti szabályok alapján kibocsátott görög állampapírokat vásároltak, s az adósság-elengedés következtében "sirathatják" a befektetett pénzüket.
Csütörtöki felmérés szerint a görög belpolitikát csaknem 40 éven át váltógazdálkodásban irányító két nagy párt, a konzervatív Új Demokrácia és a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) támogatottsága tovább csökkent. Míg a két párt május 6-án együttesen a szavazatoknak több mint egyharmadát szerezte meg, ma már a voksok alig egynegyedére számíthatnak. A választásokig hátralévő egy hónap alatt "agresszív kampánnyal" akarják megfordítani a lapjárást. A június 17-i szavazást "az euróról szóló népszavazássá" akarják tenni, fölvéve a harcot a "nihilistákkal" - így nevezi a konzervatív pártvezér, Antonisz Szamarasz a külföldi hitelezőkkel kötött megállapodások ellenfeleit.
Hogy az Új Demokrácia elnöke tisztában van a helyzet komolyságával, azt jól mutatja, hogy tárgyalásokat kezdett esküdt ellenségével, Dora Bakojanisszal egy pártszövetség létrehozásáról. Szamarasz és a korábbi athéni polgármester csaknem húsz éve fúrja-faragja egymást. A viszály a 90-es évek elejére nyúlik vissza, amikor Szamarasz megbuktatta Konsztantin Micotakisz kormányát (az akkori miniszterelnök az apja Bakojanisznak). Amikor pedig az Új Demokrácia elvesztette a 2009. évi választásokat, a pártelnökségért vívott küzdelemből Szamarasz került ki győztesen, vereséget mérve Bakojaniszra. Ugyancsak Szamarasz volt az, aki kizáratta a pártból Bakojaniszt, miután az utóbbi - ellenzéki létére - 2010 májusában megszavazta a parlamentben az első megszorító csomagot (amelyet Szamarasz akkor még hevesen ellenzett). Két évvel később a pártvezér kezét tördelve keres szövetségeseket, s elsőként ősi riválisánál kopogtat. Kérdés, hogy sikerrel jár-e a próbálkozása.
A választások nagy esélyese, a Radikális Baloldal (SZIRIZA) vezére már csütörtökön megkezdte választási hadjáratát. Alexisz Ciprasz harsányan követelte a már bejelentett nyugdíj- és bércsökkentések befagyasztását és az állami tulajdon eladásának leállítását. Európát rá fogjuk kényszeríteni arra, hogy ismerje be a megszorítási politika kudarcát - ígérte választóinak Ciprasz, ám arról egy szót sem ejtett, hogyan képzeli mindezt...
Miként arról sem beszélt a populista pártvezér, mi lehet a következménye annak, ha június 17-én a reformokat ellenző pártok kerülnek többségbe a parlamentben. Márpedig ha ezek az erők képesek lesznek együtt kormányt alakítani, az hamar veszélybe sodorná Görögország tagságát az euróövezetben. Ha csakugyan bekövetkezik az államcsőd és az ország kiválása az eurózónából, akkor kaotikus időszak következhet. Elkerülhetetlenné válna az államhatalom erodálódása. Egy "bukott állam" (failing state), amely tisztviselőit nem (vagy csak drachmában) képes fizetni, az eddiginél is kevésbé tudná védelmezni a schengeni övezet délkeleti határát. Ahol a helyzet már így is drámai: szerdai jelentés szerint 2011 utolsó negyedévében mintegy 20 ezer illegális belépést regisztráltak a görög-török határon. (MTI)
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
Véget ért az Egyesült Államok vezette nemzetépítés korszaka a Nyugat-Balkánon, az amerikai politika célja pedig nem a „megmentés” vagy az újjáépítés, hanem a stabilitás és a kölcsönösen előnyös partnerség – áll a külügyminisztérium jelentésében, amelyet a BBC szerb nyelvű kiadása elemzett szakértők...
2026. MÁJUS 25.
[ 16:55 ]
Annak ellenére, hogy az Air Serbia márciusi közleménye hangzatos címmel számolt be a társaság történetének legnagyobb bevételeiről, a pénzügyi jelentés részletesebb áttekintése árnyaltabb képet ad a nemzeti légitársaság tavalyi működéséről, írja a Forbes Srbija.
A dokumentum szerint az Air Serbia 84,34 milliárd...
2026. MÁJUS 21.
[ 21:28 ]
