A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Időutazás
Betűméret:
Utoljára talán a kilencvenes évek közepén jött annyi rossz hír Romániából magyar ügyben, mint az elmúlt napokban – a múlt hétfőn beiktatott Ponta-kormány elképesztő vehemenciával ugrott neki a legnagyobb kisebbségnek.Első intézkedésként megakadályozták a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának a létrehozását (erről az eggyel korábbi kormány döntött); kijelentették, hogy tisztán egyéni választókerületes parlamenti választási rendszert alakítanak ki (ezzel ellehetetlenítve a kis pártokat, köztük a magyarok érdekképviseletét); nyilvánvalóvá tették, hogy a román parlamentben 2005 óta elakadt kisebbségi törvényt a kulturális autonómia fejezete nélkül kívánják elfogadtatni; és a tervezett közigazgatási átszervezéssel szétválasztanák a magyarlakta megyéket is. A sor tovább folytatható, de én csak a legutolsót emelném ki: Bukarest bekérette a magyar nagykövetet, és a hírek szerint jelezte, nem tartja időszerűnek Nyirő József pünkösdvasárnapra tervezett székelyudvarhelyi újratemetését, mert a székely író hazavitele a „hungarista nemzetiszocializmus rehabilitálási kísérletének minősül”.
A frissen hatalomra került román balliberálisok kisebbség- és magyarellenessége azért is meglepő, mert az elmúlt időben semmi különös nem történt a két ország között, amire esetleg ezekkel a fura döntésekkel akarnának válaszolni. Budapest nem tett semmit Románia ellen, de úgy látszik, a bukaresti keménykedéshez nincs szükség indokokra, megy ez magától. A meglehetősen barátságtalan gesztusokat a magyar kormány is érzékeli, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken a Kossuth Rádióban azt mondta: „új helyzet van Magyarország keleti határainál magyarügyben”, és egész Európának figyelnie kell, „nehogy itt, a közép-európai térségben hirtelen nemzeti ellenségeskedések irányába forduljon az élet”. Németh Zsolt külügyi államtitkár aggasztónak tartja a Ponta-kabinet lépéseit: a két ország közötti „kölcsönös tiszteletnek fontos része volt az erdélyi magyarság alapvető emberi jogainak, szerzett jogainak a tiszteletben tartása is”.
A jelenség azért is különösen veszélyes, mert Európa két széle épp szétesni látszik: a görögöknél valószínűleg már a csoda sem segíthet a csőd elkerülésében, Spanyolországban pedig egy hét alatt egymilliárd eurót menekítettek ki az ügyfelek a negyedik legnagyobb bankból. Pierre Moscovici új francia pénzügyminiszter tegnap délelőtti bejelentése (országa addig nem ratifikálja az uniós fiskális paktumot, amíg ki nem egészül növekedésösztönző elemekkel) sem tett jó a piacoknak, így a forint is zuhanni kezdett. Félő, hogy működni kezd a dominóelv: a bedőlő országok másokat – értelemszerűen a gyengéket és a kiszolgáltatottakat – is maguk után rántják. Egy ilyen helyzetben különösen fontos lenne egy stabil, kiszámítható, békés Közép-Európa. De kivel: a szlovákokkal az elmúlt évek nem a jó szomszédságról szóltak, és Bukarest is teljesen kiszámíthatatlan. A korábbi, Ungureanu-kormány mindössze 78 napig bírta, de a mostani sem tölthet ki sokkal hosszabb időt, mert év végén parlamenti választások lesznek keleti szomszédunknál.
Jó kérdés, hogy ilyen helyzetben magyar részről mit lehet és mit szabad tenni. A simulékonyság mellett az önbecsülés is fontos, és azt viszont végképp kár lenne hagyni (ebben pedig nemcsak Budapestnek, hanem az erdélyi magyar közösségnek is van tennivalója és valós mozgástere), hogy Bukarest tíz évet visszalépjen az időben.
Lukács Csaba (Magyar Nemzet)
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
Véget ért az Egyesült Államok vezette nemzetépítés korszaka a Nyugat-Balkánon, az amerikai politika célja pedig nem a „megmentés” vagy az újjáépítés, hanem a stabilitás és a kölcsönösen előnyös partnerség – áll a külügyminisztérium jelentésében, amelyet a BBC szerb nyelvű kiadása elemzett szakértők...
2026. MÁJUS 25.
[ 16:55 ]
Annak ellenére, hogy az Air Serbia márciusi közleménye hangzatos címmel számolt be a társaság történetének legnagyobb bevételeiről, a pénzügyi jelentés részletesebb áttekintése árnyaltabb képet ad a nemzeti légitársaság tavalyi működéséről, írja a Forbes Srbija.
A dokumentum szerint az Air Serbia 84,34 milliárd...
2026. MÁJUS 21.
[ 21:28 ]
