Fagyossá vált a német-francia viszony az uniós csúcs előtt

A német pénzügyek történetében szerdán bocsátottak ki első alkalommal nulla százalékos kamatozású állampapírt. Lehet, hogy az első egyben az utolsó alkalom is, ha a szerdai uniós csúcson a közös euróövezeti kötvény bevezetését pártoló francia álláspontot fogadják el többen. A közös kötvény koncepcióját a német kormány elutasítja, és a nézeteltérés miatt a legfölső szinten fagyossá vált a két ország viszonya.
"Ökörség" - a Berliner Zeitung című német lap szerint így kommentálta Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter kedden a közös államkötvény koncepcióját, amelyet Francois Hollande francia államfő vett újra elő. Az euróövezeti vezetők értekezletein 2010-ben többször tárgyalt, majd elvetett elképzelés szerint az övezet valamennyi tagországának garanciájával kibocsátott kötvény révén elviselhető szintre csökkenhet a válsággal küzdő tagok államháztartásának finanszírozási költsége. A válságállamok így lekapcsolódhatnának az Európai Unió (EU), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutalap (IMF) hitelprogramjairól, és visszatérhetnének a piaci alapú finanszírozáshoz.
A berlini vezetés kevésbé élesen, de egyértelműen elutasítja a felmelegített ötletet. A közös kötvény "nem a helyes megoldás" - idézett német kormányzati forrásokat szerdán a Financial Times Deutschland (FTD) című német üzleti lap. Megfigyelők szerint az elutasításban része van annak, hogy a közös kötvény miatt drágulhat a lehető legjobb adóskockázati besorolással rendelkező tagállamok, mint például Németország és Ausztria államháztartásának finanszírozása, mert a biztos menedékre vágyó befektetők nem tarthatják a pénzüket német vagy éppen osztrák állampapírban, hanem csak a közös kötvényből vásárolhatnak.
A hivatalos indoklás szerint a koncepció nem fér össze az unió működéséről szóló szerződéssel, amely tiltja, hogy a tagállamok átvállalják egymás adósságát. Az elképzelés ellen szól az is, hogy csökkenhet a válságot okozó szerkezeti problémák megoldására irányuló nyomás, ha mesterségesen javítják a válságba jutott országok helyzetét, a jól gazdálkodó országok kárára - érvelnek az elképzelés bírálói.
A német-francia ellentét megmutatkozott Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter hétfői berlini bemutatkozó látogatásán is. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően Moscovici hangsúlyozta: a közös kötvény koncepciója "nagyon fontos" Párizs számára, az eszmecserén viszont nem közeledtek az álláspontok, mindkét fél "a már ismert nézeteket mutatta be". Ugyanakkor a francia vezetés a szerdai csúcson ismét előveszi a témát, mert a találkozónak csak akkor van értelme, ha mindenről nyíltan lehet beszélni - fejtette ki Moscovici a német pénzügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón.
A francia álláspontot egyre többen osztják, Olli Rehn, az Európai Bizottság (EB) pénzügyi biztosa például az Európai Parlament (EP) keddi strasbourgi plenáris ülésén kifejtette, meg kell fontolni a közös kötvény ötletét, és ki kellene dolgozni egy menetrendet, hogy lehetővé váljék a közös adósságkezelés. A fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is kiemelte kedden közölt előrejelzésében, hogy egy növekedési megállapodás részeként be kell vezetni a közös kötvény intézményét az euróövezetben, mert az a veszély fenyeget, hogy egyre nagyobb államadósság, a gyenge bankrendszer és a túlzott költségvetési szigor együttes hatása "ördögi körbe" sodorja a tizenheteket.
Hollande is egy szélesebb, növekedésösztönző intézkedéseket tartalmazó csomag részeként képzeli el az új állampapír-piaci eszközt, Berlin viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a június végi uniós csúcson véglegesítendő paktumból hagyják ki közös kötvényt.
Az ügy akár nyílt konfliktushoz is vezethet a szerda esti csúcstalálkozón, amelyen a hivatalos program szerint az új növekedési paktumról egyeztetnek. Többen igyekeznek csökkenteni a találkozó jelentőségét, kiemelve annak informális jellegét, de így is nagy az aggodalom amiatt, hogy akadozni kezdhet az uniós integráció előmozdításában kulcsfontosságúnak tartott német-francia együttműködés; "reméljük, hogy Németország és Franciaország hamarosan ismét egymásra talál" - mondta az FTD-nek egy uniós tagállam elnöke, neve említésének mellőzését kérve.
A megoldás az lehet, hogy "Hollande kap egy kötvényecskét" - írta a Berliner Zeitung, ismertetve, hogy a tagországok és az EP kedden megállapodásra jutottak a határokon átnyúló infrastrukturális beruházások projektkötvények révén történő finanszírozásáról. Erre a célra 2013 végéig 230 millió eurót különítenek el az uniós költségvetésből. Az EB becslése szerint ezzel az összeggel - hitelek és garanciavállalás révén - mintegy 4,6 milliárd euró magántőkét lehet bevonni infrastruktúra-fejlesztési projektekbe. A júniusi parlamenti választásokra készülő francia elnök így nem távozik üres kézzel Brüsszelből, hiszen a kísérleti jelleggel bevezetett új eszközt kötvénynek nevezik. Berlini források inkább beruházási hitelről beszélnek, és hangsúlyozzák: a két megoldásnak "semmi köze egymáshoz, csak éppen mindkettőt kötvénynek hívják".
Bálint Marcell (MTI)