Meddig gyengül a dinár?

A dinár folyamatos gyengülése az euróhoz képest a devizapiacon tapasztalható nagy kereslet és a gyenge kínálat következménye, s nem kell azt várni, hogy ez a folyamat az új kormány megalakulásával megálljon. A nemzeti valuta értékének további csökkenése akkor fog megállni, ha növekedésnek indul az ipari termelés és a kivitel, szögezték le a gazdasági szakértők a Szerbiai RTV-nek nyilatkozva.
Veroljub Dugalić, a Szerbiai Bankok Társulásának (UBS) főtitkára azt mondta, a dinár gyengülésének legfőbb oka a devizapiacon tapasztalható megnőtt kereslet az euró iránt, ugyanakkor a probléma kulcsa a termelés csökkenésében keresendő.
“Semmi jelentősebb nem fog történni a devizapiacon sem a kínálat, sem a kereslet oldalán az új kormány megalakulásával”, mondta Dugalić, s hangsúlyozta, az új kormánynak mielőbb folytatnia kell az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal. Véleménye szerint az új kormány legerősebb tárcája mindenképpen a pénzügyminisztérium kell legyen, miniszterként pedig rátermett szakembert és nem politikailag erősen támogatott személyt kell kinevezni. Arra a kérdésre, várható-e, hogy az euró ismét 100 dinár legyen, hiszen holnap már átlépi a 116-ot is, Dugalić azt válaszolta, “ha rajzfilmeket nézünk, azokban minden lehetséges, akár az euró is lehet 80”.
A dinár értékének ilyen növekedése csak akkor képzelhető el, hogy ebben az évben eladjuk a szerbiai Telekomot, ha Szerbiába tömegesen érkeznek a külföldi befektetők, ha tőkésítik a bankokat, növelik a gazdaság versenyképességét és a kivitelt, sorolta Dugalić.
Miroslav Zdravković, a makroekonomija.org gazdasági portál szerkesztője úgy véli, a dinár gyengülése 90 százalékban a gyenge devizakínálattal és 10 százalékban lélektani természetű okokkal magyarázható. Arra a kérdésre, mi történhet, ha nem folytatódnak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal, Zdravković azt válaszolta, hogy minden hatalomra kerülő politikai vezetőnek igen komolyan és felelősségteljesen kell viszonyulnia ehhez a kérdéshez. A munkanélküliség elleni harc mellett a leendő kormány első számú feladata az kell legyen, hogy javítja gazdálkodási mutatókat, mégpedig olymódon, hogy minél nagyobb mértékben idevonzza a külföldi befektetőket.
Mihajlo Crnobrnja, a belgrádi gazdasági, pénzügyi és ügyviteli kar (FEFA) dékánja nem egyezik azzal a tézissel, miszerint az új kormány megalakulásának halogatása napi 50 millió eurójába kerül Szerbiának, s úgy véli, ez az adat csak abban az esetben lehet pontos, ha a jegybanknak a bankközi devizapiacon eszközölt intervencióit vesszük figyelembe.
“Az első, amit az új kormánynak végre kell hajtania, az a munkanélküliség csökkentése”, hangsúlyozta Crnobrnja. A smederevói vasművek lehetséges leállásával kapcsolatban a szakember azt mondta, a vasművek gazdasági helyzete részben a nemzetközi piacon tapasztalható keresletcsökkenéssel is magyarázható, s az új kormánynak kezébe kell vennie a gyeplőt, s megmenteni az ágazatot a megszűnéstől. Véleménye szerint nagyon hamis az a kialakult kép, miszerint befektetők tömege ácsorog az országhatáron, s csak az új kormány megalakulására vár. “Ez nem így van, mert Szerbiában az üzleti légkör, finoman fogalmazva is, nem éppen ösztönző”, tette hozzá.