Tükör
A kisebbségi jogok alkalmazása megállíthatja a magyarság fogyását
Stefano Bottoni nagy kérdésnek nevezte, milyen mértékben tudnak élni ezekkel a jogokkal a határon túli magyarok
Betűméret:             
Az állampolgári és kisebbségi jogokkal élés segíthet abban, hogy a határon túli magyarok száma ne csökkenjen tovább - mondta Stefano Bottoni, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa a nemzeti összetartozás napján tartott rendhagyó történelemóráján hétfőn Budapesten a Magyarság Házában.
Az olasz-magyar házasságból született történész nagy kérdésnek nevezte, milyen mértékben tudnak élni ezekkel a jogokkal a határon túli magyarok, akiknek szerinte járt a kettős állampolgárság lehetősége.
Stefano Bottoni megemlítette, az elmúlt húsz évben fogyott a legjobban a határon túli magyarság. Példaként hozta fel, hogy Romániában a legújabb népszámlálás adatai szerint "négyszázezer ember tűnt el" a magyarok közül a húsz évvel ezelőtti adatokhoz képest.
Trianon után a határon túli magyar közösség körében végbement egyfajta "szétfejlődés", vagyis a különböző országok magyarjai kulturális értelemben eltérően fejlődtek, illetve más-más történelmi tapasztalatokat szereztek, ugyanakkor vannak alapértékek - mint például az anyanyelv -, amelyek közösek - mondta.
A történész szólt arról is, hogy Trianon után a határon túli magyarok nehéz helyzetbe kerültek, "kényszerközösségek jöttek létre", nem nemzetállamok, hanem többnemzetiségű államok keretei közé kerültek.
A magyar külpolitika szándéka az volt a két világháború között, hogy békésen, diplomáciai úton visszaszerezze az elvesztett területeket, amit viszont akkor csak Németország segítségével lehetett megtenni - emlékeztetett. Hangsúlyozta: amikor elítéljük a területi revíziókat, "hozzá kell tenni, hogy a politikai döntéshozók egyáltalán nem tudhatták, mi lesz ennek a vége", és "szinte teljes országos támogatottsága volt a revíziónak".
Stefano Bottoni a magyar állam saját állampolgáraival szembeni súlyos bűnének nevezte a vidéki és a határon túli magyar zsidóság kiirtását a holokauszt idején, amivel véleménye szerint a magyar identitás is megsérült.
Kitért arra is, hogy az egypártrendszer idején a nemzetiségi kérdés "az egyik legnagyobb tabutéma volt", mert a vezetők felfogása szerint a kisebbségek majd "akarva-akaratlanul" beolvadnak a többségi nemzetbe.
A pártállam utolsó időszakában a magyarországi ellenzéki mozgalmak azzal vádolták a kommunista rendszert, hogy a határon túli magyarokkal nem törődik. A külhoni magyarok melletti, 1988. június 27-ei tüntetés volt az első ellenzéki megmozdulás, amelyet engedélyezett a rendőrség - mutatott rá a történész.
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas. Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve. Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
Véget ért az Egyesült Államok vezette nemzetépítés korszaka a Nyugat-Balkánon, az amerikai politika célja pedig nem a „megmentés” vagy az újjáépítés, hanem a stabilitás és a kölcsönösen előnyös partnerség – áll a külügyminisztérium jelentésében, amelyet a BBC szerb nyelvű kiadása elemzett szakértők...
2026. MÁJUS 25.
[ 16:55 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó