Megemlékezés a trianoni békeszerződés aláírásáról

(Hírösszefoglaló)

Zászlófelvonással kezdődött a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezés Budapesten a Kossuth Lajos téren hétfő reggel; Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy fővárosi rendezvényen azt hangsúlyozta, hogy az összetartozás a közös jövőnk, Kövér László házelnök a parlamentben úgy fogalmazott: egy nemzet nagyságát nem országának területe, hanem szellemisége határozza meg. Áder János államfő az alkalomból kiadott nyilatkozatában azt írta, hogy a trianoni döntés vesztesége és fájdalma örökké a miénk marad.
Katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében a Himnusz hangjaira vonták fel Magyarország nemzeti lobogóját a nemzeti összetartozás napja alkalmából Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren hétfő reggel.
A zászlófelvonáson részt vett Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök. Az ünnepi eseményen a közjogi méltóságokon kívül jelen voltak kormánytagok, több parlamenti párt képviselője és a diplomáciai testület tagjai, valamint kétszáz, a határainkon innen és túlról érkezett gyerek.
Az elcsatolt országrészekből érkezett tanulók többsége népviseletbe öltözött, és közvetlenül az országzászló tartóoszlopa mellől, a kizárólag számukra kijelölt helyről kísérhették figyelemmel a zászlófelvonást.
Semjén Zsolt a nemzeti összetartozás napja ifjúsági programjainak megnyitóján, a fővárosi Magyarság Házában tartott rendezvényen kiemelte: a magyar megmaradásnak két feltétele van, a nemzet közjogi egyesítése és a kulturális örökségünk megerősítése.
A megemlékezések és a visszatekintések látszólag a múlttal foglalkoznak, de a küldetésük valójában nem az, hogy keseregjenek a múlton, és nem is csak annyi, hogy megismertessék a valódi, nem meghamisított történelmet, hanem az, hogy a magyar megmaradást szolgálják - fogalmazott Semjén Zsolt külhoni és anyaországi diákok előtt. Hozzátette: ez akkor lehetséges, ha mindenkiben benne él az egész magyar történelem, az egész magyar kultúra, "annak a küldetéstudata, hogy meg kell maradni".
Kövér László a parlamentben mondott megemlékező beszédében emlékeztetett arra: csaknem egy évszázada annak, hogy a magyarok elveszítették országuk területének kétharmadát, tízből három magyar ember pedig idegen ország fennhatósága alá került. "A történelmi veszteségek közepette azonban annak történelmi lehetőségét is elnyertük, hogy felismerjük, egy nemzet nagyságát nem országának területe, hanem szellemisége határozza meg" - hangsúlyozta Kövér László, aki az ülésen köszöntötte a határon túlról érkezett közösségek képviselőit is.
Harrach Péter (KDNP) napirend előtti felszólalásában arról beszélt: szerinte az összetartozás lényege, hogy "éljen mindnyájunkban az összetartozás tudata és az egymás iránti jó szándék" és ez nem csak a határon túl és határon belüli viszonyokról szól, hanem az itthoni kapcsolatokról is.
Szabó Tímea (LMP) átpolitizált, döntően a jobboldal által kisajátított eseménynek nevezte a trianoni békeszerződés kapcsán tartott megemlékezéseket.
Szávay István (Jobbik) arról beszélt, hogy szerinte a trianoni békeszerződésben foglalt helyzet rendezéséig az tovább mérgezi majd Magyarország és szomszédjai viszonyát.
Az MSZP nem vett részt a nemzeti összetartozás napja alkalmából szervezett megemlékezésen az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének elején. Mesterházy Attila pártelnök közleményében azt írta, hogy az MSZP elutasítja a kormány képmutatását, hazug és történelmet meghamisító politikáját, amely "a trianoni tragédiát és a Horthy-rendszer iránti nosztalgia felélesztését a nemzeti összetartozás jelszavával, a nemzet megosztására használja fel".
Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője erre úgy reagált: a Fidesz sajnálja, hogy a szocialisták a nemzeti összetartozás napján "sem voltak képesek felülemelkedni kicsinyes pártérdekeiken".
Áder János a nemzeti összetartozás napjára kiadott elnöki nyilatkozatában azt írta: a trianoni döntés egy minden ízében igazságtalan, a vesztes és a győztes népek számára is megalázó helyzetet teremtő békediktátum.
Hangsúlyozta, hogy az összetartozás érzése nem táplálkozhat másból, mint az egymásért viselt felelősség felismeréséből és vállalásából.
"A múltba csak egy út vezet, az emlékezeté, s a jövőbe is csak egy út visz, az életé" - fogalmaz a köztársasági elnök. Szavai szerint minden, ami megtörtént velünk a múltban, az velünk lesz a jövőben is, és minden, amit ma cselekszünk, az a jövőben válik emlékezetünk részévé. Így él velünk Trianon emléke is és így válik emlékezetünk részévé nemzeti összetartozásunk napja - írja Áder János.
Tarlós István, Budapest főpolgármestere az alkalomból Székelyudvarhelyen bejelentette: testvérvárosi kapcsolatot létesítene Budapest Székelyudvarhellyel.
A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatala felhívást tett közzé Szabadkán. Ebben az áll: a magyar nemzet és ennek részeként a vajdasági magyarság túlélte a trianoni békeszerződés okozta súlyos traumákat, és újra talpra állt.
A felvidéki magyarság a nemzeti összetartozás napja alkalmából megemlékezések egész sorát tartotta; azokra szinte kizárólag "előzetesben" a hétvégén került sor.
Az Emberi Méltóság Tanácsa jogvédő szervezet az alkalomból felszólított a szlovák hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül a szlovák állampolgársági törvényt.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy az 1920-ban kötött trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a nemzeti összetartozás napja. Az erről szóló törvény kimondta: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. (MTI)