Befagyasztják kétmillió ember bérét és nyugdíját?

Szerbiát súlyos adósságválság fenyegeti, amely sokkal komolyabb lesz, mint a görögországi, hiszen nekünk nem lesz, aki segítsen, figyelmeztet a Fiskális Tanács.

Amennyiben az új kormány alkalmazni fogja azokat az intézkedéseket, amelyeket a Fiskális Tanács javasolt, s amely magában foglalja a bérek és a nyugdíjak befagyasztását, az közvetlenül legalább 2 millió embert fog érinteni.
Köztük lesz a mintegy 1,6 millió nyugdíjas és a közel 471 ezer közalkalmazott, aki az állami és önkormányzati közvállalatokban, az adminisztrációban, az oktatásban és az egészségügyben dolgozik. Ha ehhez hozzáadnák azokat, akik a katonaságnál és a rendőrségnél vannak munkaviszonyban, számuk még nagyobb lenne.
És nincs olyan ember Szerbiában, akit nem érint az állami forgalmi adó, vagyis a PDV 18-ról 22 százalékosra emelése. No de a költségvetési mínusz és az állami eladósodás szintje csökkentésének valóban ennyire fájdalmasnak kell lennie, s vajon valóban Szerbia minden polgárát szíven, jobban mondva pénztárcán kell ütnie? A szakértőkből álló Fiskális Tanács számításai sajnos azt mutatják, hogy ennek így kell lennie, ennél már csak fájdalmasabb változatok léteznek.
"A közpénzek felhasználásának irányítása olyan, mint amikor valaki tartályhajót vezet. Hatalmas, irtó nagy súlyú, ormótlan, lassan mozgó valami, aminek sok időre van szüksége ahhoz, hogy irányt tudjon változtatni", így foglalta össze szemléletesen Nikola Altiparmakov, a Fiskális Tanács tagja azt a helyzetet, amelyben Szerbia jelenleg van. Amennyiben azonnal alkalmazni kezdik a tanács által javasolt intézkedéseket, az államadósság az elkövetkező néhány évben lassan visszatérhet a törvényes keretek közé.
"Ellenkező esetben a mi tartályhajónk egyenesen a jéghegynek fog ütközni, ami Szerbia számára a közadósság bedőlését jelenti. Ez sokkal komolyabb lesz, mint Görögországban. Azért, mert nekünk nincs, aki segítsen. Talán egy kicsit lassíthatunk azon a sebességen, amivel a jéghegy felé rohanunk, de az irány megmarad", figyelmeztet Altiparmakov.

A másfajta forgatókönyv csak elmélet

Vajon a "tartályhajó" iránya megváltozhat a bérek és a nyugdíjak befagyasztása nélkül is? Elméletileg igen, ebben az esetben azonban drasztikusan kellene emelni a PDV-t, 25, sőt, akár 27 százalékra, ami nem csak nem javasolt, de nem is fenntartható, véli a szakember. Lehet az adó emelése nélkül is, akkor viszont a bérek és nyugdíjak befagyasztása mellett jelentős mértékben csökkenteni kell azok összegét is, ami semmiképpen sem lenne jó. A mintegy egy milliárd eurós megtakarítás (amennyire szükség lenne) túl nagy összeg ahhoz, hogy apró kis tételek csökkentésével, vagy megszüntetésével el lehessen érni. Éppen ezért a Fiskális Tanács két intézkedést javasolt, amelyek a legnagyobb tételek esetében jelentenek megtakarítást - a költségvetés bevétel és a kiadás oldalán egyaránt.
"Több oka is van annak, hogy miért igazolt a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek befagyasztása", mondja Altiparmakov. "Először is, azoktól eltérően, akik a magánszektorban dolgoznak, az állami adminisztrációban a bérek mintegy 40 százalékkal magasabbak. Ugyancsak már a válság idején, több mint 250 ezer, korábban a magánszektorban dolgozó ember maradt munka nélkül, az állami adminisztrációtól eltérően, ahol a munkahelyek biztosak voltak", emeli ki Altiparmakov.

A tönkretett gazdaság nem tudja követni a kiadásokat

Az adatok azt mutatják, hogy a jelenlegi válság alatt az állami szektorban mintegy 5000 ember kapott felmondást, ami majdnem ötvenszer kevesebb, mint a magánszektorban kiosztott felmondások száma.
A szakember arra is emlékeztet, hogy Szerbia a bruttó társadalmi össztermék (GDP) 14 százalékát különíti el nyugdíjakra, vagyis mindazt, amit a gazdaság egy év alatt megteremt. Ilyen kritériumok alapján sokkal többet költünk, mint a régió országai. Szerbia ebben a tekintetben a negatív európai rekorderek közé tartozik Olaszországgal és Ausztriával egyetemben.
A nyugdíjasoknak 2008-ban két ízben is emelték a járandóságot. Februárban 11 szazalékkal és tízzel októberben, jegyzi meg Altiparmakov.
"Ez komolyan destabilizálta a nyugdíj- és az egész fiszkális rendszer fenntarthatóságát. Egy ilyen lépés, ami reálisan 21 százalékos növekedést jelent, alapjaiban rombolná szét a sokkal fejlettebb országok rendszerét is, nem hogy Szerbiáét. Ez nagyon nagy sokk volt", jegyezte meg a szakértő, s hozzátette, hogy megvédjék a lakosság legveszélyeztetettebb rétegeit, a Fiskális Tanács azt javasolja a kormánynak, hogy a legalacsonyabb béreket és nyugdíjakat ne fagyasztja be.
Ezt a receptet Szerbia 2009-ben egyszer már kipróbálta. Az állami közigazgatásban dolgozók onnantól kezdve két évig nem kaptak fizetésemelést. A kormánydöntés az állami közigazgatásban, a katonaságnál, a rendőrségnél, az egészégügyben és oktatásban dolgozókat érintette, míg a közvállalatoknak pusztán egy arra vonatkozó ajánlást adtak ki, hogy ne emeljék a fizetéseket.
A számítások azt mutatják, hogy egy év befagyasztás a GDP mintegy 0,4 százalékos megtakarítását eredményezheti.

"A nyilvánosság nem érti meg, milyen helyzetben van a gazdaság"

Pavle Petrović, a Fiskális Tanács elnöke azt mondta, Szerbiában a nyilvánosság nem fogja fel, milyen helyzetben is van a hazai gazdaság, s arra figyelmeztet, hogy minden szinten csökkenteni kell a fogyasztást, s így 2012-ben és 2013-ban mintegy 1 milliárd eurót kell megtakarítani ahhoz, hogy 2014-ben gazdasági javulás és növekedés álljon be.
Petrović megismételte, elengedhetetlenek az olyan megtakarítások a közkiadások terén, mint a fizetések és a nyugdíjak befagyasztása, a szubvenciók csökkentése, mindezt természetesen az elengedhetetlen rendszerbeli reformok végrehajtása mellett. "A probléma olyan méreteket öltött, hogy immáron komoly intézkedések kellenek", mondta Petrović és hozzátette, a parlamenti pártok közül még senki nem fordult hozzá ez ügyben.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon Szerbia eladósodhat-e újabb 2,5 milliárd euróval, hogy megoldja a felgyülemlett problémákat, a szakember arra figyelmeztetett, hogy a közadósság felfelé ívelő tendenciát mutat, s amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni az IMF-fel, Szerbia nem adósodhat el, vagy ha mégis, azt csak sokkal rosszabb feltételek közepette teheti. Azzal kapcsolatban, hogy vajon a takarékosságot kell-e szorgalmazni, vagy még jobban eladósodni ahhoz, hogy megtörténjenek a befektetések a gazdaságba és serkentsék a fogyasztást, Petrović azt mondta, hogy a fogyasztás serkentése esetén a költségvetési hiány a tervezett 150 milliárd helyett valószínűleg elérni a 250 milliárd dinárt is az év végéig, illetve ez semmilyen hatással nem lenne a gazdaságra.
"A fogyasztás ösztönzése 2012-ben és 2013-ban semmiképpen sem eredményezi a gazdaság növekedését", figyelmeztetett a Fiskális Tanács elnöke. Egyes elemzők azon értékeléseit kommentálva, miszerint nemsokára az alapvető élelmiszerek legalább 10 százalékos drágulása várható Szerbiában, Petrović azt mondta, az árak "nem szabadulhatnak el egykönnyen", hiszen a kereslet stagnál. (Politika)