A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Készül az euróövezet politikai uniójának terve
Betűméret:
A közös pénzt használó uniós tagországok nemzeti szuverenitásának csökkentését és minden eddiginél szorosabban együttműködését előirányzó terven Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke dolgozik.
A Der Spiegel beszámolója szerint az eurokrácia csúcsvezetőit azért bízták meg a munkával, mert a zóna legnagyobb országai nem tudtak megállapodni arról, hogy merre induljanak el a válságból. Franciaország, Olaszország és néhány további tagállam úgy véli, hogy a válságból úgy lehet kilábalni, ha a tagok külön-külön felhalmozott adósságáért a közösség vállal garanciát. Ennek eszköze volna a tagországi államkötvények helyébe lépő közös euróövezeti kötvény. A legbefolyásosabb tag, Németország elutasítja a gondolatot, arra viszont hajlandó, hogy a válság megoldása céljából a közösségre - vagyis Brüsszelre - ruházzon nemzeti kompetenciákat, például a bankrendszer felügyeletét. Ezt viszont a francia vezetés utasítja el.
A patthelyzet feloldásával megbízott négyek javaslata közös nevezőre hozza a két álláspontot. A még csak vázlatosan létező tervet egy ötödik személy, Jens Weidmann foglalta össze talán a legpontosabban. A Bundesbank elnöke egy vasárnapi tévéinterjúban kifejtette: hozzá kell látni a politikai keret kialakításához, aztán a folyamat utolsó szakaszában be lehet vezetni a közös hitelfelvétel és adósságtörlesztés intézményeit. Mindez a nemzetállami szuverenitás csökkentésével jár, alkotmánymódosítást és népszavazást igényel - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a német lakosság bizonyára megszavazná az integráció mélyítését, de kérdéses, hogy például a francia lakosság hozzájárulna-e a nemzetállami hatáskörök megnyirbálásához.
A Der Spiegel szerint a négyek szinte naponta egyeztetnek telefonon, a jövő héten pedig összeülnek, hogy összefésüljék az eddig felmerült gondolatokat. A javaslatot még a június végi uniós csúcs előtt elkezdik köröztetni a kormányok között, a teljes reformcsomag pedig majd őszre áll össze.
A fő gondolat a költségvetési unió. Az elképzelés szerint az euróövezeti tagországok kormányai szabadon rendelkezhetnének a költségvetési bevételek felett, de ha egy tagország a saját bevételénél több pénzt kíván elkölteni, akkor köteles lenne jelezni ezt a szándékát az Eurócsoportnak, amely eldöntené, hogy indokolt-e a javaslat, majd kedvező elbírálás esetén a tagállamok által együttesen garantált kötvényt bocsátana ki a támogatott kezdeményezés finanszírozására.
Az utóbbi elem éppen az euróövezeti közös kötvény gondolata, amelyet Németország elutasít. Ugyanakkor a javaslat csak a jövőbeni hitelekre vonatkozna, a múltban felhalmozott államadósságért továbbra is az egyes országok kezeskednének. Létezik egy másik változat is, amely szerint a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alatt tartására vonatkozó jelenlegi szabályt alkalmazva csak akkor kellene közösségi engedély hitelfelvételhez, ha a hiány meghaladja a 3 százalékos határértéket.
Az elképzelés szerint a pénzügyminiszteri csoportot nem valamelyik tag vezetné, hanem egy főállású, állandó elnök. A miniszteri csoport törvényhozási felügyeletét egy új testület látná el, amelybe valamennyi euróövezeti tagország parlamentje delegálna tagokat.
Az Európai Parlament hatásköre nem bővülne, ugyanakkor a négyek úgy vélik, hogy a politikai keretek átrendezése során a demokratikus legitimáció erősítésére is törekedni kell, és nemcsak az euróövezetben, hanem az egész Európai Unióban. A Der Spiegel szerint két újításon gondolkodnak; az egyik az, hogy az Európai Bizottság elnöki tisztségét közvetlen választással töltsék be, a másik pedig az, hogy a bizottsági elnök és az Európai Tanács elnöki tisztségét összeolvasztva hozzanak létre egy új uniós elnöki intézményt.
Korábbi német sajtóhírek szerint a formálódó terv közös adó-, kül- és biztonságpolitikát is előirányoz, és a szociális ellátórendszer, valamint a munkaerőpiaci szabályozás német mintájú - munkáltatóbarát - reformját is tartalmazza.
A négyek a bankfelügyeleti és betétbiztosítási rendszert is egységesítenék. A javaslat szerint létre kellene hozni egy betétbiztosítási alapot, amelybe tíz év alatt 100 milliárd eurót, az unióban működő bankoknál elhelyezett teljes betétállomány 1 százalékának megfelelő összeget kellene elhelyezni - írta a Der Spiegel. A bankfelügyelettel kapcsolatban korábbi hírek szerint felmerült, hogy a közös felügyelet csak a legnagyobb, úgynevezett rendszerszintű fontosságú bankokra terjedjen ki. A Der Spiegel szerint azonban a négyek az javasolják, hogy a bankrendszer egészét vonják közösségi felügyelet alá, mert Európában nem a legnagyobb bankok miatt mélyült el a pénzügyi válság, hanem a közepes nagyságú pénzintézetek miatt. Ezt mutatja Spanyolország példája, ahol a három legnagyobb bank egészséges, de a negyediknek 20 milliárd eurós tőkeinjekcióra van szüksége. (MTI)
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.
Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
Véget ért az Egyesült Államok vezette nemzetépítés korszaka a Nyugat-Balkánon, az amerikai politika célja pedig nem a „megmentés” vagy az újjáépítés, hanem a stabilitás és a kölcsönösen előnyös partnerség – áll a külügyminisztérium jelentésében, amelyet a BBC szerb nyelvű kiadása elemzett szakértők...
2026. MÁJUS 25.
[ 16:55 ]
