Kisokos kánikula idejére

Jelenleg is hőségriadó van érvényben, s az időjárás-előrejelzés szerint csak jövő kedden várható néhány fokos enyhülés. A hosszan tartó meleg nem csak az idősek és a betegek, de az egészséges emberek szervezetét is megviseli. A hétvégén sokan indulnak útnak autóval, aki teheti, a vízpartokon keres felüdülést. Egyszerű módszerekkel azok is enyhíthetik a hőséget, akik otthonukban maradnak. Az alábbiakban abból válogattunk, amit orvosok javasolnak ilyenkor.
Normális külső testhőmérsékletünk 32-33ºC, ha a levegő hőmérséklete ennél magasabb, a bőr melegedni kezd, az egyetlen hőleadási lehetőség az izzadás és a párologtatás lesz. A nagy melegben az izzadás kétféle egészségi problémát okozhat: a kiszáradást és a nátriumvesztést.
Ezért fontos, hogy ne csak az elveszített folyadékot, de a sót is pótoljuk, akár ásványvízzel, akár enyhén megsózott csapvízzel, teával. Melegben általában fáradékonyabbnak, bágyadtabbnak érezzük magunkat akkor is, ha alig mozgunk, hiszen szervezetünk a hőleadással jelentős munkát végez, ami elsősorban a szívműködést terheli meg - olvasható az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) honlapján.

Mi az a hőguta?
Hőgutát többnyire a nagy melegben, szabad térben végzett intenzív fizikai tevékenység okoz, például a munkavégzés vagy a hosszantartó sportolás. Ebben az állapotban az igen magas testhőmérséklet (40,5ºC fölött) károsíthatja a sejteket és a hőszabályozó központot. Súlyos, megfelelő kezelés hiányában életveszélyes állapot alakulhat ki.
Ezt a jelenséget tipikusan fiatal felnőtteken lehet észlelni, akik a rossz közérzet ellenére tovább edzenek. A kánikulában futni, kerékpározni inkább csak a reggeli vagy az esti órákban ajánlott. Aki mégis a biciklis túra mellett dönt a hétvégén, álljon meg a közterületi kifolyóknál, nyomós kutaknál, hűtse csuklóját, tarkóját, vizezze be a pólóját.

Mit tehetünk zárt térben?
A lakók jelentősen tudják csökkenteni a belsőtéri hőmérsékletet az épület adta lehetőségek jó kihasználásával. Az ablakokat napközben tartsuk zárva, a redőnyt eresszük le, a sötétítőfüggönyt húzzuk össze, csak éjszaka szellőztessünk. A ventillátorral kapcsolatban fontos tudni, hogy még jobban kiszárít bennünket, mivel csak a belső meleg/forró levegőt forgatja. Ezért szakaszosan kapcsoljuk be és fogyasszunk még több folyadékot.
Párologtatót is elhelyezhetünk a szobában, a kicsit magasabb páratartalom hűvösebb érzetet kelt. A klímaberendezést – ha van – szintén szakaszosan üzemeltessük és tartsuk be a fokozatosság elvét. A szobában, ahol klímaberendezés működik, a hőmérsékletkülönbség semmiképpen sem haladja meg a 7-10 fokot, figyelmeztet dr. Nada Macura, a belgrádi mentőszolgálat szóvivője.
Nem árt megjegyezni, hogy a légkondicionálók működtetése jelentősen hozzájárul a helyi melegedéshez és a klímaváltozáshoz a közvetett szén-dioxid kibocsátás révén. Folyamatos üzemeltetésük csak a betegeket ellátó intézményekben indokolt. Egészséges embereknél csak átmeneti hűtésre szabad használni, különben csökkenti a hőmérséklethez való hosszú távú alkalmazkodó képességet.
A magasabb hőmérséklet miatt nem kell túlzásba vinni a fizikai aktivitást, mondja dr. Nada Macura, aki hozzáteszi, vannak, akik ilyenkor, a kialvatlanság miatti folyamatos fáradság miatt jobban kívánják a kávét, különösen azok, akiknek alacsonyabb a vérnyomásuk.“Kis adag kávét igyunk, de legyünk azzal is tisztában, hogy a kávé hatása rövidtávú”, figyelmeztet.
A 65 évesnél idősebb személyek esetében azt javasolja, gyakran fogyasszanak folyadékot, függetlenül attól, hogy nem éreznek szomjúságot, ugyanis az idősek és a kisgyerekek nem érzik annyira a szomjúságot és emiatt könnyebben kiszáradnak.

Mire figyeljünk, ha autóba ülünk?
A legfontosabb, hogy soha ne hagyjunk gyermeket (de élő állatot se) parkoló, zárt gépkocsiban. A klímaberendezéssel felszerelt autókban is tartsuk be a fokozatosság elvét, illetve a légbefúvókat ne irányítsuk közvetlenül a testre. A hőségben romlik a koncentráló képesség, ezért hosszú utakon gyakrabban álljunk meg pihenni.
A legfrisebb elrettentő példa az elmúlt héten történt a boszniai Sanski Mostban, ahol egy másfél éves kisfiú, miután szülei kivették az alacsonyra klimatizált autóból, a lényegesen magasabb hőmérsékletet, illetve hőmérsékletingadozást szervezete nem tudta elviselni, hősokkot kapott és meghalt. Mint utóbb kiderült az autóban beállított hőmérséklet 20 fokkal alacsonyabb volt a kintinél.
Nagyon fontos: mindig legyen nálunk megfelelő mennyiségű ivóvíz, akár hűtőtáskába készítve, olyan mennyiségben, hogy egy esetleges torlódás esetén is legyen nálunk elegendő folyadék. A légkondicionáló nélküli autóban is jól jöhet egy megnedvesített kendő, melyet csuklónkra, tarkónkra helyezve, hűthetjük magunkat.

Mire figyeljünk a vízpartokon?
Csak kijelölt helyen fürödjünk! A bányatavakban, a folyóvizekben ki nem jelölt helyeken nem csak balesetveszélyes fürdőzni, de fertőzést is kaphatunk, a vízminőséget ugyanis csak a kijelölt helyeken ellenőrzik. A parton keressünk árnyékos helyet, 11 és 15 óra között ne tartózkodjunk a tűző napon, felhevült testtel semmiképpen ne ugorjunk a vízbe.

Mi az a hőségriasztás?
Az országos tisztifőorvos által kiadott hőségriasztás, elsődlegesen az egészségügyi ellátó rendszer felkészítését szolgálja.
A napi átlaghőmérséklet emelkedésével a halálozás is növekszik. A 2008-2011. évi hőséghullámok alatt 15-28%-os többlethalálozást mutattak ki, az esetek 20%-a a 65 év alattiak, míg 80%-a az idősebbek körében következett be. A vezető halálokok a szív-érrendszeri és a légzőszervi betegségek. A nemzetközi és hazai klímamodellek nagy valószínűséggel jelzik előre a mostanihoz hasonló, sőt még melegebb hőséghullámok egyre gyakoribb bekövetkeztét mifelénk is. Ezért is fontos, hogy az ilyenkor szükséges óvintézkedéseket mindenki megtegye, a tanácsokat megfogadja.