Kudarcot vallott az igazságügy reformja

Teljesen kudarcot vallott az igazságügy reformja az új bírósági hálózatok, a kádermegoldások és az eljárási törvények vonatkozásában egyaránt, ezért haladéktalanul felül kell vizsgálni ezeket a kérdéseket.
A jogászszakértők a Tanjugnak nyilatkozva rámutattak arra, hogy a sikertelen reform hatalmas kiadásokkal járt, s Szerbia adófizető polgárai még csak ezután fogják megfizetni ennek a kudarcnak az árát, amikor is el kell majd hárítani a rendszerben tapasztalható fogyatékosságokat.
Vida Petrović Škero, a Szerbiai Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke úgy véli, az igazságügy reformja a "költségvetési eszközök elherdálását" jelentette, s még csak ezután kell majd a rossz reformmegoldások helyreigazításának költségeit fedeznünk. Emlékeztetett arra is, hogy időben felhívta a figyelmet arra, hogy a bíróságok hálózatát teljesen felforgató törvényben nem állhat indoklásként az, hogy ennek nincsenek költségvetési vetületei.
"Ez rendkívül magas költségvetési kiadásokkal jár, miközben a hálózat teljesen hasznavehetetlennek bizonyult", mondta Petrović-Škero.
A bíróság, illetve Szerbia költségvetése - mint mondta - a bírósági eljárások számos résztvevőjének tartozik - szakértőknek, esküdteknek, bíróknak és ügyészeknek a családjuktól való különélés, a lakásbérleti költségek okán, amiért a lakóhelyüktől távol kényszerültek dolgozni.
Most, amikor a meg nem választott bírókat és ügyészeket vissza kell helyezni a munkahelyükre, jó lenne egy alapos elemzést csinálni a bíróságok hálózatáról, elvégezni a szükséges kiigazításokat, véli Petrović-Škero, s hozzátette, ez azonban újabb, meglehetősen magas költségekkel fog járni.
"Úgy vélem, a költségvetési eszközök teljesen haszontalan, nemtörődöm és felelőtlen herdálása volt ez az egész, mert az igazságügy reformja csak egy balul elsült kísérlet volt", emelte ki Petrović Škero, s feltette a kérdést, hogyan lehet most elindulni mindennek a felülvizsgálásában, miféle költségvetési eszközökből, s mennyi idő kell ahhoz, hogy ezt a munkát jól elvégezzék.
Milan Škulić, a belgrádi jogi kar tanára azt hangsúlyozta, hogy az igazságügy reformjának a költségeit nem az állam állta, hanem a polgárok, s "az idő fogja megmutatni, mekkora összegről is van szó".
"A tapasztalatok azt mutatják, hogy valószínűleg meg kell változtatni az egész hálózatot, növelni a bíróságok számát, akárcsak a bírók és ügyészek számát is", mondta Škulić, s hozzátette, a becsléseket nem kell elkapkodni. (Tanjug)