A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Méreg a pszichiátria ivóvizében
Szendi Gábor pszichológus: „eltaposási akció indult be ellenem”
Betűméret:
• Láttam nemrég egy színházzal kapcsolatos karikatúrát. Két bejárati ajtó látható rajta, az egyik felett azt írja, kényelmes hazugság, a másik felett azt, hogy kényelmetlen igazság. Előbbi előtt tömegek, utóbbinál viszont senki sem áll. Ez az ábra mennyire vonatkoztatható a pszichiátria és a gyógyszeripar viszonyára? A pszichiáterek tömegei elfogadják a gyógyszergyárak kényelmes hazugságait?
– A jóhiszemű megközelítés szerint a pszichiáterek nem tudnak arról, hogy az általuk felírt gyógyszerek hatástalanok, sőt károkat okoznak. A cinikusabb megközelítés szerint a pszichiáterek jó része pontosan tisztába kerül a pályája egy szakaszán azzal, hogy egy rendkívül korrupt világnak a részese. A gyógyszeripar ténykedéséből, abból ahogy megkörnyékezik a pszichiátereket, különféle kedvezményeket kapnak, direktben lefizetik őket, elég egyértelműen ki kell derüljön számukra, hogy a szakmájuk romlott és kifejezetten ártalmas.
• Vannak közülük olyanok, akik megpróbálnak tenni ez ellen valamit?
– Elenyésző számban. Magyarországon konkrétan három ilyen egyénről tudok. Egyikőjük vezető állásban volt és megpróbált belső reformer lenni, de nem járt sikerrel, ezért kilépett és elment egyetemi tanárnak. Tudok még két másik pszichiáterről, akik elkezdték azt az utat járni, hogy egyáltalán nem írnak fel gyógyszert.
• A gyógyszeripar hogyan reagál a maguk fajtára, akik megfogalmazzák a kritikájukat a működésével szemben?
– A gyógyszeripar úgy működik, mint a politika. Ha valaki kiállna egy térre szidni a rendszert, mit ártana az? Hallaná 10 vagy maximum 100 ember, de azok is azt gondolnák, hogy egy őrült beszél. Amikor annak idején megírtam a Depresszióipar című könyvemet, akkor azt hittem, hogy atombombát robbantok. Naiv voltam. Lassan, az évek során elfogyott belőle 2000 példány. A gyógyszeripart azért nem érdekli, mert nincs igazi hatása. Olyanok, akik megégették magukat a pszichiátriával, írnak nekem leveleket és megköszönik, hogy felvilágosítottam őket, de a többség továbbra is, mint a bamba birkák, mennek a vágóhídra. Amikor elkezdtek Nyugaton megjelenni olyan vizsgálatok, hogy az antidepresszánsok fokozzák az öngyilkossági kockázatot és ezt a gyógyszerekre is rá kellett írni, akkor már konkrét ellenlépéseket tettek a gyógyszeripari cégek. Áltanulmányokat kezdtek gyártatni. Egészen elképesztő hamisítások voltak. Például az USA-ban csökkent a felírt antidepresszánsok száma, korábbról pedig volt egy adat, hogy szaporodtak az öngyilkosságok. Kihoztak egy tanulmányt, amiben összemosták a kettőt, azt állítva, hogy a csökkenő gyógyszer felírás miatt fokozódnak az öngyilkosságok. Amikor egy szemfüles kritikus felhívta rá a figyelmet, hogy eltérő éveknek az adatait rakták egymás mellé, azt válaszolták a szerzők, hogy igen tudják, de akkor is fontos dologra hívták fel a figyelmet. Elképesztő cinizmus...
• Ön hogyan jutott el a hazugságok felismeréséig illetve a döntésig, hogy felveszi a kesztyűt?
– Amikor elkezdtem dolgozni egy nagy intézményben, láttam, hogy jönnek a páciensek, de nem javulnak semmit. Akkoriban volt bennem egy alapvető pszichológusi gyanakvás, hogy miért kell gyógyszerekkel kezelni azt, amit meg lehet oldani lelki úton is? Később, amikor a placebo kutatással foglalkoztam, akkor olvastam Irving Kirsch írását arról, hogy az antidepresszánsok a placebóval egyenértékűek. Akkor arra gondoltam, hogy jé, lehet, hogy a betegek ezért nem gyógyulnak? Rájöttem, hogy viszonylag sok kritikai elemzés létezik az antidepresszánsok hatástalanságáról és kockázatairól. 2004 hozott egy óriási szemléletváltást az életemben. Írtam egy tanulmányt a témáról, mert tényleg naivan arra gondoltam, hogy ezt a magyarországi pszichiáterek nem tudják.
• Hosszas huzavona után végül a Mozgó Világ vállalta be, hogy leközli az írását. Hogyan reagált a pszichiátriai szakma? Kiközösítették vagy titkos gratulációkat kapott, hogy kimondott olyan dolgokat, amit ők addig nem mertek hangoztatni?
– A pszichiáterek irtózatosan felháborodtak. Mutattak nekem belső levelezéseket, amiben mindennek elmondtak engem. A Magatartástudományi Intézetben, ahol dolgoztam, gyűlölet alakult ki velem szemben, élén az intézet vezetőjével. 2005-ben írtam meg a Depresszióipar című könyvemet, majd következett még egy esszém a Mozgó Világban Buli, hanta, antidepresszánsok címmel. Ettől végképp berágtak. Kiadtak az MTI-nek egy nyilatkozatot, melyben elhatárolódtak az általam papírra vetettektől. Majd nem sokára azonnali felmondással elbocsájtottak a Magatartástudományi Intézetből. Pár hónap múlva megkaptam a bírósági idézést, melyben 30 millió forintra perelt a Magyar Pszichiátriai Társaság. Egy eltaposási akció indult be ellenem. Ez az összeg 30 évi keresetemnek felelt meg. Végül nem kellett fizessek, csak egy nyilatkozatot tettem arról, hogy megsérteni nem akartam senkit, ha mégis ez történt, akkor elnézést kérek, viszont a tudományos állításaimat továbbra is fenntartom.
• Senki nem vette védelmébe?
Senki. Gondoltam is magamban, hogy köszönöm szépen, a pszichológus szakmából is elegem van. A sajtó is leszerepelt, senki nem karolta fel az ügyet. 2-3 ember volt abban a nagy intézményben, aki szimpatizált azzal, amiket mondtam.1 közülük el is jött a bíróságra.
Kétféle depresszió
• Betiltaná az antidepresszánsokat, vagy újabb fejlesztés alá helyezné őket?
– Betiltanám, mivel veszélyes és hatástalan. Persze, ha már szedi valaki, csak lassan hagyja el, mert megvonási tünetei rendesen vannak. Az szemfényvesztés, hogy kihoznak eredményeket arról, hogy van akin segít. A Hamilton-kérdőíven, amivel mérik, hogy az antidepresszánsok hatásosak-e, olyan kérdések is vannak, hogy javult-e az alvása, étvágya? Ez a két tétel, már 6 pontot ér a teszten. Az antidepresszánsok valóban étvágyat csinálnak és álmosítanak, de ezen tünetek egyike sem specifikusan depresszió tünet. A depresszió valódi tünetei, hogy az ember értéktelennek érzi magát, nincs kedve élni, bűntudat gyötri, stb. Az antidepresszánsok ezeket a tüneteket azonban nem csökkentik, esetleg közömbössé tesznek, de akkor se sírni, se nevetni nem tud az ember.
• Mivel váltaná fel az antidepresszánsokat?
– Meg kell különböztetnünk indokolt vagy indokolatlan, lelki eredetű és nem lelki eredetű depressziót. A lelki eredetűt kognitív viselkedésterápiával lehet kezelni. A nem lelki eredetűt értelmetlenség beszélgetéssel kezelni.
• Hogy érti azt, hogy nem lelki eredetű depresszió?
– Mióta a táplálkozás és az egészség kapcsolatával foglalkozom, új megvilágításba helyeződött számomra a depresszió kérdése is. Korábban csak azt tudtam, hogy a depresszió szerotonin hipotézis nem igaz, de hogy mi okozza a depressziót, az nem volt számomra világos. Később írtam egy könyvet Boldogtalanság és evolúció címmel, melyben összefoglaltam a depresszió gyulladás hipotézisét. A gyulladást a nyugati ember szervezetében a szénhidrát alapú táplálkozás alakítja ki. A gyulladás faktorok, amik a vérben keringenek, az agyban depressziós választ váltanak ki. Ennek fényében azt lehet mondani, hogy az emberek jó része indokolatlan depresszióban szenved, aminek semmi köze nincs a stresszhez, a lelki bántalomhoz, hanem egyszerűen a magas gyulladásszint okozza. Ezt onnan lehet felismerni, ha megvizsgáljuk az illető életét, és nem találunk a depressziójával azonos súlyú sérelmeket. Nem vált el, nem bocsájtották el, szép családja van. Boldogan élhetné az életét, mégis kedvetlen, lehangolt, enervált, ne adj isten öngyilkos lesz. Azért, mert a mozgásszegény életmód (a mozgás gyulladás csökkentő hatású) és a finomított szénhidrát alapú táplálkozás áldozata lett. A pszichiátriának mindig az a problémája, hogy nyaktól fölfelé keresi az okokat, de az ok sokszor nem a fejben van, hanem az egész szervezetben, amely gyulladásban szenved. A gyulladás hipotézis egységes magyarázat, ugyanis bizonyították azt is, hogy lelki stresszre, traumákra ugyanúgy gyulladásos válasz alakul ki, a depresszió végső oka tehát az életmódi és lelki tényezőkből, valamint a mozgáshiányból fakadó gyulladás. A gyógyszeripar nem hülye, tisztában van ezzel, csak várják, hogy mikor jár le a mostani antidepresszánsok ideje, s közben valószínűleg már kutatják az új gyulladáscsökkentőket, amelyek egyelőre szintén nem problémamentesek.
Áltanulmányok
• Publikált arról is, hogy a gyógyszeripari cégek megrendelnek hamis adatokra támaszkodó tanulmányokat. Ez hogy derült ki?
– David Healy, ír pszichiátert, aki több nagy perben bírósági szakértőként dolgozott, az egyik per során felhatalmazták, hogy betekintsen a Zoloft nevű antidepresszánst gyártó cég irattárába. Ott találta meg kb. 50 olyan cikknek a kiadásra előkészített változatát, amely alatt az állt: a szerző később meghatározandó. Ebből nyilvánvalóvá vált, és ezt később fel is térképezték, hogy ez úgy működik, hogy a gyógyszergyárak felkérésére reklámcégek szakcikkeket gyártanak, akár nem létező adatokból is, majd lefizetnek szakembereket, hogy a nevük alatt jelentethessék meg a tanulmányt. Akkoriban 1000-5000 dollár közötti összegekért lehetett megvenni neves kutatókat szerzőnek. Volt olyan, aki a per során bevallotta, hogy nem is olvasta azt a tanulmányt, ami a neve alatt megjelent. Healy utánanézett annak is, hogy mennyiszer idézték ezeket a cikkeket, mert abból látható, hogy mekkora hatást gyakoroltak. Kiderült, hogy a hamisított cikkeket, hatszor gyakrabban idézték más cikkekben, mint a nem hamisítottakat. Tehát rendkívüli módon befolyásolták a pszichiátereket. Ez olyan, mintha egy város ivóvizébe mérget öntenének, ami eljut minden lakásba, mindenki megissza és mindenkiben kimutatható lesz. Utólag sem lehet tisztába tenni, mert rendkívül nehéz visszakutatni, hogy melyik állítás igaz és melyik nem.
• Ön jól ír, és a szakmai dolgokkal is tisztában van. Jó munkatárs lehetne a gyógyszergyáraknak, hogy írjon ilyen áltanulmányokat. Nem kísértették meg ilyesmivel?
– Nem, hál istennek.
• Ha megkísértenék, akkor is rázná a fejét?
– Sokféleképpen meglehet élni, miért válasszuk a becstelen megélhetési formát? Úgy képzelem, hogy akik ezt az utat választják, azok nem úgy gondolkodnak, hogy na, én akkor becstelen leszek. Elvégeznek szépen egy egyetemet, elfogadnak egy állást, ilyen-olyan kedvezményeket és egyszer csak nincs visszaút, mert felvettek egy hitelt, elköteleződtek. Csábító perspektíva van előttük ha folytatják, a nihil és a nyomor, hogyha kiszállnak.
Laskovity J. Ervin
Fotó: Bede Orsolya (csepel.info)
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
Véget ért az Egyesült Államok vezette nemzetépítés korszaka a Nyugat-Balkánon, az amerikai politika célja pedig nem a „megmentés” vagy az újjáépítés, hanem a stabilitás és a kölcsönösen előnyös partnerség – áll a külügyminisztérium jelentésében, amelyet a BBC szerb nyelvű kiadása elemzett szakértők...
2026. MÁJUS 25.
[ 16:55 ]
Annak ellenére, hogy az Air Serbia márciusi közleménye hangzatos címmel számolt be a társaság történetének legnagyobb bevételeiről, a pénzügyi jelentés részletesebb áttekintése árnyaltabb képet ad a nemzeti légitársaság tavalyi működéséről, írja a Forbes Srbija.
A dokumentum szerint az Air Serbia 84,34 milliárd...
2026. MÁJUS 21.
[ 21:28 ]
