A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
"Hétpróbára" tett Szerbia
Németország feltételeket szabott a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez
Betűméret:
Németország először is elvárja, hogy Szerbia a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt Koszovóval közös nyilatkozatot írjon alá, amelyben foglaltakat a csatlakozási tárgyalás befejezéséig meg is valósít.
Schockenhoff megfogalmazása szerint "a partnereken - Belgrádon és Pristinán - múlik, hogy ebbe a nyilatkozatba mi kerül". Példakánt a jószomszédi viszonyokról szóló szerződést hozta fel, de kiemelte, hogy a megállapodás ilyen formáját kizárólag példaként emlegeti. "Számunkra az a fontos, hogy közös megállapodás szülessen, mégpedig írásos formában és a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt, azzal, hogy a megállapodásban foglaltaknak a tárgyalások végére meg is kell valósulniuk", mondta Schockenhoff belgrádi sajtótájékoztatóján.
Schockenhoff hét feltételt említett, amit Németország elvár Szerbiától annak EU-s csatlakozása során, miközben hangsúlyozta, szó sincs újabb feltételekről, hanem pusztán azokról a kritériumokról, amelyeket "nem csak az előző kormánnyal és a parlamenttel, de minden politikai párt és csoport képviselőjével közöltek".
A Pristina-Belgrád reláción kötött megállapodás mellett Németország elvárja a Szerbia és Koszovó között eddig kötött megállapodások valóra váltását is, akárcsak a párbeszéd folytatását, akár az olyan előlátott témakörökön kívül is, mint az energetika és a telekommunikáció.
Németország elvárja a koszovói biztonsági rendszeren belül működő párhuzamos hatalmi struktúrák megszüntetésének megkezdését is Észak-Koszovó területén. Mint Schockenhoff megjegyezte, ezek a struktúrák "ott törvénytelenül léteznek", Belgrád anyagi hozzájárulása mindehhez pedig - Berlin értesülései szerint - "nagyobb, mint az a hozzájárulás, amit Szerbia az EU-tól kap".
Berlin azt is szeretné, hogy Belgrád arra ösztönözze a Koszovó északi részén élő szerbeket, hogy aktívan együttműködjenek az EULEX és a KFOR szerveivel, s járuljon hozzá "a tudat és hozzáállás megváltoztatásához". "Koszovó északi része nem Szerbia része, de tudjuk, hogy ezen a területen Belgrád jelentős befolyással bír. Azt is tudjuk, hogy az új szerb kormány ott még nagyon befolyással bírhat. Éppen ezért azt várjuk, hogy Belgrád vesse latba befolyását és elérje a koszovói szerbeknél azt, hogy azok aktívan együttműködjenek az EULEX és a KFOR szerveivel", mondta Schockenhoff.
A német politikus jó irányba tett, dicsérendő lépésként Tomislav Nikolićnak a Koszovó északi részén élő szerbekhez intézett felhívását nevezte, amelyben a szerb elnök arra szólított fel, hogy hagyjanak fel a nemzetközi civil és katonai szervezetekkel szembeni provokációval és mindennemű erőszak alkalmazásával. Németország elvárja az EU-val megbeszélt akcióterv teljesítését és alkalmazását is, különösképpen az igazságügyben megkezdett reformok, valamint a korrupció ellenes harc terén - a gyanúsítottak párhovatartozásától függetlenül.
De elvárják Belgrádtól azt is, hogy nevezze meg a 2008 februárjában, a német nagykövetség elleni támadás elkövetőinek kilétét, ami azután történt, hogy Berlin elismerte Koszovó függetlenségét. Világos és elszánt lépéseket várnak el a régión belüli megbékélés terén is, s óva intenek a történelmi események mindenfajta újabb interpretációjától, például az olyasmik emlegetésétől, hogy Srebrenicában "nem történt népirtás".
Szerbia az elmúlt években fontos lépéseket tett a szomszédos államokkal való kapcsolata javítása terén, de további lépésekre van szükség, különösen Bosznia tekintetében, figyelmeztetett Schockenhoff. "Mindemellett semmilyen egyéb feltételünk nincs a tárgyalások megkezdése előtt", üzente.
Schockenhoff kiemelte, ezek ugyanazok az elvárások, amelyeket annak idején Angela Merkel kancellár is megfogalmazott belgrádi látogatása során. Mint hozzátette, Berlin tudatában van annak, hogy ez a kérdés rendkívül érzékeny Szerbia számára és ezért hangsúlyozza, szó sincs újabb elvárásokról, hiszen Németország álláspontja nem változott azzal kapcsolatban, hogy milyen feltételek mellett lehet zöld fényt adni Szerbia csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez.
Szavai szerint fontos előre közölni, mik Berlin elvárásai Szerbiával szemben, mégpedig az Európai Bizottság októberi jelentését megelőzően, amikor is a tagállamok nyilatkoznak a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Schockenhoff hangsúlyozta, nem a német kormány nevében beszél, ezek azok a feltételek, amelyeket a német uralkodópárt, a CDU elvár, a kormány pedig - jegyezte meg - a parlament döntése alapján fog cselekedni, amely azután fog szavazni, hogy az Európai Bizottság előterjeszti véleményét.
A német képviselő által ismertetett álláspontok kapcsán Predrag Simić, a belgrádi politológiai kar tanára kijelentette, az EU-tagság "nagyon távolivá és a végsőkig bizonytalanná" vált. "Ami Németországot illeti, itt nincs mese a feltételeket illetően. Feltették a pontot az i-re, a Szerbiának kitűzött feltételeket tekintve. A németek azt üzenték az új szerb hatalomnak, hogy ne legyenek illúzióik az EU-tagságot illetően, s a csatlakozási tárgyalások megkezdése aligha várható a követelések teljesítése nélkül", nyilatkozta Simić a Betának, s hozzátette, arról lehet vitatkozni, hogy ez vajon csak a belgrádi hatalomváltás következménye, vagy pedig Szerbia visszafelé haladt február óta, amikor is megkapta a tagjelölti státust.
Vučić: készen állunk a párbeszéd folytatására Pristinával
A hatalmon lévő német kereszténydemokrata CDU küldöttsége a szerbiai államvezetéssel is tárgyalt. A kormány sajtóirodájának közleménye szerint Aleksandar Vučić, a kormány első alelnöke, védelmi miniszter kiemelte, Szerbiának kifejezetten érdeke, hogy minél szorosabb együttműködést folytasson Németországgal és készségét fejezte ki, hogy Belgrád folytatni fogja a párbeszédet Pristinával.
A német parlamenti képviselők megbeszélésük során az eurointegráció folytatását szorgalmazták és támogatásukról biztosították Szerbiát az EU felé vezető úton. Ugyanakkor, mint hangsúlyozták, előrelépést várnak el az eddigi megállapodások valóra váltásában. A német parlamenti képviselők a Vučićtyal folytatott megbeszélés során a két ország gazdasági együttműködésének erősítésétől is szót ejtettek.
Todorić: további feltételek az európai úton
További nyomásgyakorlás várható Szerbia irányába, különösen azon országok részéről, akik a leginkább hozzájárulhatnak Szerbia gazdasági fellendítéséhez, véli Vladimir Todorić, a modern politikai központ igazgatója. "Az az előzékenység és az a pragmatizmus, amelyet az új szerb kormány tanúsított a famózus lábjegyzet kapcsán, továbbá Tomislav Nikolić szerb elnöknek a politikai párbeszéd folytatására való készsége a másik oldalon nem engedményeket váltott ki, hanem az eddigi lépéseik helytállósságát igazolta", véli Todorić.
"Koszovó soha nem lesz nemzetközileg teljes mértékben elismerve, amennyiben ezt Szerbia nem engedi meg, s ezt mindenki tudja, de Szerbia hatalmas, katasztrofálisan nagy árat fizethet, ha gátolja Koszovót, úgy hogy Koszovó is, Szerbia is a mélybe taszíthatja a másikat", mondta Todorić.
Arra a kérdésre, lehetséges-e a "Koszovó is, az EU is" politika, Todorić azt válaszolta, hogy ez az "egyetlen lehetséges politika", amennyiben Szerbia valóban az EU-ba szeretne jutni.
Pribićević: Nő a Szerbiára gyakorolt nyomás
Ognjen Pribićević, Szerbia korábbi németországi nagykövete, a társadalomtudományi intézet munkatársa azt nyilatkozta a Tanjugnak, hogy Schockenhoff voltaképpen a két német államról szóló 1973-as szerződést tartotta szem előtt.
"Ez tulajdonképpen két állam egymást elismerő megállapodása. Ez történt Kelet- és Nyugat-Németország esetében is. Hivatalosan nem ismerték ugyan el egymást, de egyidejűleg elismerték egymás létezést", emlékeztetett Pribićević, aki szerint a német Bundestag által megfogalmazott követeléseknek nagy súlyuk van, s a Szerbiára gyakorolt politikai nyomás drámai mértékben nőtt az elmúlt néhány napban. "Attól tartok, hogy Szerbiát afelé sodorják, hogy arról nyilatkozzon, Koszovó vagy az EU", véli a szakértő.
Az EU-tagság nem Németországtól függ
Vincente Degert, az EU szerbiai küldöttségének vezetője azt nyilatkozta, a német parlamenti képviselők feltételei "csak egy véleményt" képviselnek, a végső döntést az EU állam- és kormányfői hozzák meg.
"Valamennyien az EU-ban látjuk Szerbiát, de 27 tagállam van, ugyanannyi parlamenttel, számos képviselői klubbal és fontos, hogy mit fognak mondani, de a csatlakozási tárgyalásokról szóló döntést az állam- és kormányfők hozzák meg", jelentette ki Degert belgrádi újságíróknak. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság tesz javaslatot a tagjelölttel való csatlakozási tárgyalások megkezdésére, a döntés viszont ismét az állam- és kormányfők joga.
Berlin nem változtathatja meg az EU politikáját
Azt az álláspontot, amelyet a német parlamenti képviselők terjesztettek elő Belgrádban, semmiképpen sem kell a német kormány hivatalos álláspontjaként kezelni, jelentette ki Sonja Licht.
A Belgrádi Politikai Kivételezettség Központ igazgatója úgy véli, hogy Németország, befolyásától függetlenül nem változtathatja meg önállóan az európai politikát.
"Az ő Belgrádban megfogalmazott álláspontjuktól a német kormány hivatalos álláspontjáig hosszú az út, mert Németország szövetségi állam, a német kormány pedig, amely manapság főként az EU gazdasági kérdéseivel van elfoglalva, nyilván nem fog automatikusan elfogadni egy ilyen álláspontot", nyilatkozta Licht a Tanjugnak.
Németország hét feltétele ultimátum
Slobodan Antonić a B92-nek nyilatkozva úgy értékelték, a hét német követelés ultimátum erejű és az itteni hatalomnak ezt el kell fogadnia.
Slobodan Antonić, a Nova srpska politička misao folyóirat szerkesztője úgy véli, az eddigi megnyilvánulásai alapján, ez a kormány is szeretné folytatni az "EU is, Koszovó is" politikáját, de ez a politika, kiváltképp a hét német feltételt követően, válságba került, ezért azt kell most figyelni, milyen lépéseket tesz az új kormány. (Beta, Tanjug, B92, Politika)
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.
Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
Véget ért az Egyesült Államok vezette nemzetépítés korszaka a Nyugat-Balkánon, az amerikai politika célja pedig nem a „megmentés” vagy az újjáépítés, hanem a stabilitás és a kölcsönösen előnyös partnerség – áll a külügyminisztérium jelentésében, amelyet a BBC szerb nyelvű kiadása elemzett szakértők...
2026. MÁJUS 25.
[ 16:55 ]
