A csatlakozási tárgyalások megkezdése időpontjának kitűzése Szerbia számára több százmillió eurós alapokhoz való hozzáférést szavatol, amelynek révén nagyszabású projektumok megvalósítása is lehetségessé válik.

Ana Trbović, a közgazdasági, pénzügyi és közigazgatási kar, az FEFA dékánja szerint a legnagyobb haszna ebből a mezőgazdaságnak származik majd.

„Százmilliókról, de akár több milliárd euróról is beszélhetünk. Eddig az uniós alapokból mintegy 100 millió eurót kapott Szerbia, s ez főként 1,5–3,5 millió eurós projektumokra ment el, ennél nagyobb összegről ritkán esett szó” – mondta Trbović a Tanjugnak nyilatkozva.

Ami most változik, magyarázta, az az, hogy a dátum kitűzése után több pénzt hívhatunk le az uniós alapokból az úgynevezett szemmel látható projektumokra is, amelyekből eddig nagyon kevés volt. Ide tartoznak a környezetvédelmi, az infrastruktúrát, az innovációkat érintő projektumok, valamint azok, amelyek közvetlen módon segítik a gazdaságot.

Az eszközök nagy része, mutatott rá Trbović, a mezőgazdaságnak megy, mert nagyon fontos, hogy kis- és nagygazdaságaink is korszerűbben üzemeljenek és konkurensek legyenek az uniós piacon, az előállítás és a minőség tekintetében egyaránt.

„Az európai integráció legnagyobb nyertese a mezőgazdaság, s ez jelentősen növeli majd az életszínvonalat is, mi, polgárok pedig jobb minőségű és biztonságosabb élelmiszer-ipari termékekhez juthatunk” – értékelte a Tanjugnak adott interjújában Ana Trbović, aki egyúttal arra is emlékeztetett, hogy az uniós alapokból származó eszközöket korábban az infrastruktúrát érintő projektumokra fordították, hiszen sürgősen korszerűsíteni kellett az erőműveket, s prioritást élveztek a bombázások során megsemmisült vagy megrongálódott létesítmények is.

A későbbiekben az unós pénzek műszaki projektumokra, konzultánsokra mentek el, akik segítséget nyújtottak a minisztériumoknak a különféle törvények megírásában, illetve az uniós normákkal való összehangolásban.

Trbović azt is hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos a projektumok technikai előkészítése, a közbeszerzési eljárások lefolytatása, mert arra is volt példa uniós pályázatok esetében, hogy nagyobb beruházások alkalmával a projektum nem volt az uniós szabványoknak megfelelően előkészítve. Azóta a helyzet javult, s Szerbiának egyre több jó projektuma van.

„Amikor lehetőség nyílt a határon átívelő, uniós támogatású projektumok megpályázására, az elején mindössze néhány tucatnyi projektum készült. Most már több százan pályáznak ilyen alkalmakkor. Ez azt jelenti, hogy a községek és a kormányon kívüli szervezetek is megtanulták, hogyan kell előkészíteni ezeket a projektumokat” – emelte ki.

Mégis, a legtöbb pénzt hozó nagy projektumok továbbra is a minisztériumok kapacitásától függnek, ezeket kell szakemberekkel felerősíteni, olyanokkal, akik ezeket a pályázatokat, illetve projektumokat megfelelő módon elő tudják készíteni.

„Rajtunk áll, hogy minél jobban kihasználjuk ezeket az előcsatlakozási alapokból lehívható uniós pénzeket, amelyek azért vannak, hogy segítsék a szerbiai reformokat” – üzente Trbović, s hozzátette, az EU finanszírozza a reformok legnagyobb részét, miközben Szerbia csak e projektumok egy részének társfinanszírozója, ez pedig arra ösztönöz, hogy minél hatékonyabban, ugyanakkor átláthatóbban használjuk ki a költségvetési eszközöket.