Míg Szerbia és Koszovó tízkörös tárgyalássorozat után megállapodott a két állam viszonyának rendezéséről, és ezzel közelebb került az Európai Unióhoz, Bosznia-Hercegovina nem tudja teljesíteni Brüsszel elvárásait.

Ahhoz, hogy az Európai Unió tárgyalni kezdjen Bosznia-Hercegovinával, a politikai válságban lévő balkáni országnak legalább két kérdést rendeznie kell.
A legfontosabb az úgynevezett Sejdić–Finci-ügy.
Dervo Sejdić és Jakob Finci boszniai roma, illetve boszniai zsidó férfi 2006-ban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult azzal a panasszal, hogy országuk alkotmánya másodrendű állampolgárnak minősíti őket. Az alkotmány ugyanis megkülönbözteti a három "államalkotó" népcsoportot, a bosnyákokat, a horvátokat és a szerbeket, valamint az "egyéb" népcsoportokat. Azok, akik nem az államalkotó népcsoport tagjai, nem kerülhetnek be a törvényhozásba.
A strasbourgi bíróság 2009 decemberében kihirdetett ítéletében Sejdićnek és Fincinek adott igazat, az EU pedig azt várja Bosznia-Hercegovinától, hogy törölje el a diszkriminációt.
Problémát jelent továbbá, hogy Bosznia-Hercegovina két entitásból áll, az ország területének 51 százalékát kitevő Bosznia-hercegovinai Föderációból és a boszniai Szerb Köztársaságból.
A két entitás gyakran máshogyan képzeli el az ország jövőjét, ezért nem tudják teljesíteni a 2008-ban aláírt stabilizációs és társulási megállapodásban foglaltakat: az integrációt célzó átfogó reformokat és a két entitás együttműködését célzó koordinációs mechanizmusok kidolgozását.
Horvátország július 1-jén válik az EU teljes jogú tagjává, amitől Bosznia-Hercegovina a bosnyákok és a horvátok között máig fennálló ellentétek csökkenését reméli, az egyik brüsszeli elvárás ugyanis a jószomszédi viszony kialakítása.
Horvátország után Montenegró lehet a következő uniós tag. A tengerparti országgal 2012 júniusa óta folynak a csatlakozási tárgyalások, miután 2010-ben megkapta a tagjelölti státust.
Macedónia 2005 óta EU-tagjelölt, jelenleg a csatlakozási tárgyalásokra vár. A csatlakozást Görögország akadályozza, Szkopje és Athén között ugyanis éles vita alakult ki Macedónia hivatalos neve miatt.
Szerbia számára a Koszovóval kötött áprilisi brüsszeli megállapodás lehet a belépő az Európai Unióba. Brüsszel június 28-án tűzheti ki a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját.
Az egykori szerb tartomány, Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, egyelőre azonban a nyugat-balkáni országok közül a legtávolabb áll az uniós csatlakozástól. A Szerbiával április közepén megszületett megállapodás nem tartalmazza Koszovó függetlenségének elismerését.
A 27 uniós tagállam közül öt nem ismeri el az állam önállóságát. Amennyiben a szerb és a koszovói kormányfő május 21-én Brüsszelben aláírja az áprilisban parafált közös egyezményt, Koszovó június 28-án megkötheti a stabilizációs és társulási megállapodást az unióval.
Albánia 2006-ban írta alá a stabilizációs és társulási megállapodást, ez azonban csak 2009-ben lépett életbe. Az Európai Bizottság végül tavaly ősszel ajánlott tagjelöltséget, amelynek elnyeréséhez Tiranának még néhány feltételt teljesítenie kell. (MTI)