A Kínai Kommunista Párt (KKP) direktívájában arra szólította fel tisztségviselőit, hogy vegyék fel a harcot a veszélyes nyugati értékekkel és más ideológiai fenyegetésekkel, ami elemzők szerint azt sugallja, Peking igyekszik megőrizni a politikai kontrollt a gazdasági liberalizáció ellenére.

A központi bizottság eddig nyilvánosságra nem hozott dokumentumának lényegét kínai hírportálok idézték helyi pártbizottságok beszámolóira hivatkozva, de a cenzoroknak köszönhetően hétfő délutánra szinte az összes ezzel foglalkozó hírt eltávolították – írta a The New York Times című amerikai napilap.
Annyi azonban egyértelműen kiderült, hogy a helyi pártbizottságokat némi aggodalommal töltötte el a mindent szabályozni igyekvő Peking terjeszkedő befolyása.
Hszi Csin-ping kínai elnök nagyon ügyel arra, hogy a KKP-n belül lehetőleg senki ne térjen el a pekingi irányvonaltól. „A központi vezetés hét komoly ideológiai problémával kapcsolatban foglalt állást határozottan azok részletes elemzése után, így segítve az ideológiai szférában zajló harc fontosságának és bonyolultságának megértését” – állt egy múlt heti csungkingi pártrendezvény összefoglalójában, amelyet később gyorsan el is tüntettek az internetről.
A kínai aktivisták Hszi elnök törvénytisztelő ígéretein felbátorodva többször emeltek szót a demokratikus változásokért az utóbbi időben. Az elmúlt napokban néhány aktivista azt kezdte hangoztatni, hogy a kommunista párt hét demokratikus alapelvet tart az ördögtől valónak, köztük a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét. A hivatalos beszámolók azonban nem említettek ilyesmit.
A csungkingi összefoglaló szerint a tisztségviselőknek „teljesen meg kell érteniük a Nyugat által propagált nézetek és eszmék veszélyességét”, és „a forrásánál kell elzárniuk a hibás gondolatok terjedését lehetővé tévő csatornákat”. "Erősítsék meg az internet irányítását, fokozzák a véleményformálásra vonatkozó útmutatásokat, tisztítsák meg a világhálót és ne biztosítsanak olyan lehetőségeket, amelyeket törvényen kívüli elemek kihasználhatnak" - állt a dokumentumban.
Elemzők úgy vélik, hogy az ideológiai konformizmus iránti igény azt mutatja: a kínai vezetés egyértelművé akarja tenni, hogy a gazdasági liberalizálás nem szükségszerűen jár együtt a politikai szabadságjogok kibővítésével.
A kínai elnök ördögi körben találja magát, miközben megpróbál eleget tenni az elszámoltathatóbb kormány, valamint a növekvő jólét iránti igényeknek a központi ellenőrzés szinten tartása mellett – mutat rá Minxin Pei, egy kaliforniai főiskola Kínával foglalkozó oktatója.
A fejében két konfliktusban álló elv versenghet egymással – folytatja Pei. „A legfontosabb az, hogy megőrizze a párt uralmát, ugyanakkor meg akarja mutatni azt is, hogy képes véget vetni a stagnálás időszakának.”
Hszi arra kérte a tisztségviselőket és a kutatókat, hogy tanulmányozzák a potenciális gazdasági változások hét területét, köztük a banki kamatok állami felügyeletének lecsökkentését – árulta el egy kínai üzletember, aki jó kapcsolatokat ápol vezető kormányzati körökkel. A javaslatok egy részét a központi bizottság még idén elfogadhatja.
Hétfőn Li Ko-csiang kínai miniszterelnök ugyancsak a változás szükségességéről beszélt, és sürgette a tisztségviselőket, hogy csökkentsék a piaci versenyt megbénító bürokráciát. „A piac a társadalmi jólét megteremtője” – hangsúlyozta.
Ugyanakkor Hszinél a gazdasági változás iránti igény mindig együtt jár a párt egyeduralmának és átfogó felügyeletének fenntartásával. Az elnök decemberben azt mondta, hogy Kínának tanulnia kell a Szovjetunió összeomlásából, amelyért ő a Mihail Gorbacsov egykori szovjet pártfőtitkár alatti politikai fegyelmezetlenséget és ideológiai lazaságot okolta. Nemrég pedig Hszi azt mondta tisztségviselőinek, hogy a Kínai Kommunista Párt feltehetően nem élte volna túl, ha ugyanúgy megtagadta volna Mao Ce-tungot, ahogy a Szovjetunió megtagadta Sztálint. (MTI)