Soha nem volt ekkora a munkanélküliség Szerbiában, jelenleg 792 888 szerbiai polgár vár munkára. Márciustól idáig a Nemzeti Fogalkoztatási Szolgálat (NSZ) nyilvántartásában 14 309-cel nőtt a munkanélküliek száma. A valós adatok azonban ennél is ijesztőbbek, hiszen jelentős azoknak a száma is, akik nincsenek bejelentkezve.

Az állam ambiciózus terve, hogy ebben az évben megállítsa a munkanélküliség növekedését, az évtized végéig pedig 10,8 százalékra szorítsa vissza a munkanélküliséget – minden kétséget kizáróan dugába dőlt, írja a Novosti. Szerbiában manapság, minden hivatalos várakozással szemben, minden harmadik munkaképes polgár munkanélküli, s az utóbbi két hónapban számuk több mint 14 ezerrel nőtt. A jelenlegi 792 888-as munkanélküli listájával Szerbia önmaga szomorú rekordját döntötte meg.

“A munkát keresők 17,72 százaléka 1-2 éve vár állásra, 13,09 százalékuk már 3-5 éve várakozik”, nyilatkozta a Novostinak Srđan Andrijanić, a NSZ munkatársa, s hozzátette, 73 334-en viszont már több mint öt éve reménykednek abban, hogy egyszer majd munkát kapnak.

A NSZ munkatársa szerint a munkanélküliek struktúrája már hosszabb ideje nem változik jelentősen, így most is azok vannak a legtöbben, akik nem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel és a fiatalabb generáció képviselői. A legtöbb munkanélküli 25-29 év közötti (13,82 %), őket követik a legproduktívabb életkornak nevezett 30 és 34 év közöttiek (12,42 %). A szakképzettségi struktúra hagyományosan rossz, hiszen a legtöbb munkanélkülinek negyedik fokozatú szakképzettsége van (224 452 személynek), míg 222 619 munkára várónak semmiféle szakképesítése nincs!

Hogy a helyzet mennyire kicsúszott az ellenőrzés alól, elárulja a nemzeti foglalkoztatási stratégia is, amelyet a szerb kormány még három évvel ezelőtt fogadott el, s amely a 2020-ig terjedő időszakra szól. A dokumentumban előlátott célkitűzések közül egyetlen egy sem valósul meg ezidáig. A foglalkoztatás serkentésére szánt eszközök nem nagyobbak három-négyszer a 2010. évinél, mint ahogyan a stratégia előlátja, de a munkanélküliség sem csökkent, ellenkezőleg.

A munka-, foglalkoztatásügyi és szociálpolitikai minisztériumban azt mondják, a foglalkoztatás növelése csak akkor lesz lehetséges, ha talpra áll Szerbia gazdasága, addig az ő kezük is meg van kötve.

Ivan Nikolić, a Közgazdasági Intézet munkatársa nem vitatja el, hogy a gazdaság talpraállítása előfeltétel, de hozzáteszi, a probléma kulcsa abban van, hogy nem létezik semmiféle nemzeti stratégia arra, hogy ez meg is valósuljon.

“Ezért nem meglepő, hogy az ilyen foglalkoztatási stratégia az égvilágon semmiféle eredményt nem hozott. Komoly, alaposan kidolgozott taktika nélkül az ilyen tervek inkább csak a kívánságokat, mintsem a valós lehetőségeket tükrözik.

Dušan Mojić szociológus, akinek szakterülete a munka és a foglalkoztatás, azt mondja, a gazdaság kétségkívül a fő mozgató, de abban is van valami, amit úgy nevezünk, hogy “kultúrabeli örökség”.

“Mi azt várjuk, hogy más valaki tegyen helyettünk és folyamatosan az államra, valamilyen intézményekre, emberekre támaszkodunk és így belénk ivódik a passzivitás. Persze, egészen bizonyos az is, hogy a foglalkoztatás serkentésére hozott intézkedések nem elégségesek, azok a szolgálatok pedig, amelyek ezzel foglalkoznak, teljesen szervezetlenek, hiszen a munkaközvetítőkben nagyon kevés a felkészült tanácsadó”, magyarázta a szakember. (Novosti)